Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�ny?
Erich ​​Maria Remarque 1898-ban sz�letett, s a tan�rk�pz� padj�b�l ker�lt az els� vil�gh�bor�ba. H�sz�ves kor�ban szerelt le. � �s t�rsai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem l�ttak a vil�gb�l, csak az iskol�t �s a frontot. A Nyugaton a helyzet v�ltozatlan az � szenved�seik �s ki�br�ndul�suk t�rt�nete. H�se, Paul Baumer, csak apr� von�sokban k�l�nb�zik t�rsait�l. A l�v�sz�rok �lete nagyj�b�l egyforma emberekk� gy�rja �ket. A front iszonyata mindent ki�get bel�l�k, egyetlen er�ny�k, egyetlen kincs�k marad: a bajt�rsiass�g. Megr�z�an igaz, �szinte �r�s ez a reg�ny. �ri�si siker�t k�ts�gtelen �rt�kei mellett annak is k�sz�nhette, hogy megjelen�sekor m�r sz�ks�ges volt a bel�le harsog� figyelmeztet�s: �me, val�j�ban ez a h�bor�, vigy�zzatok, nehogy �jra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy m�ncheni s�rh�z asztalai mellett m�r a m�sodik vil�gh�bor� siker�re isznak az osztr�k k�pl�r h�vei. De ami ebben a sodr� lend�let� reg�nyben a hum�num magas h�fok�n megfogalmaz�dik, ma is eleven probl�m�ja az emberis�gnek, s m�g sok�ig nem vesz�ti �rv�ny�t.

P�r sz� az �r�r�l...
1898. j�nius 22-�n sz�letett Osnabr�ckben Erich Maria Remarque n�met reg�ny�r�. Tizen�ves kor�ban zongoraleck�ket adott, hogy sz�p ruh�kat tudjon v�s�rolni, az ig�nyes, �zl�ses darabok ir�nti vonz�d�sa azt�n eg�sz �let�ben elk�s�rte.
Sok mindennel megpr�b�lkozott: volt aut�versenyz�, tan�t�, s�rk��gyn�k, �js�g�r� egy rekl�mlapn�l. 1920-ban megjelentette �lomszoba c�m� m�v�szreg�ny�t, k�l�n�sebb visszhang n�lk�l. 1927-ben hat h�t alatt meg�rta a h�bor�s �lm�nyeit feldolgoz� Nyugaton a helyzet v�ltozatlan c�m� reg�ny�t, amelyet a Vossische Zeitung c�m� lap k�z�lt folytat�sokban, majd k�nyv alakban is megjelent, s r�gt�n hatalmas siker lett. M�sf�l �v alatt h�rom �s f�lmilli� p�ld�nyban kelt el, s 1932-re 29 nyelven k�sz�lt el a ford�t�sa.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
Egy nagyon v�kony kis reg�nyr�l van sz�, amit ha nagyon akar az ember, 1 �ra alatt el lehet olvasni. �n nagyon akartam, de annyira zavart minden, hogy v�g�l �tcs�szott m�snapra... Ha ny�g�s vagyok, sok minden zavar. :( A nyugaton a helyzet v�ltozatlant �n mint egy kis �letrajzi reg�nyt fogtam fel - mert h�t a f�lsz�veg is �rja/utal r�, hogy Remarque saj�t �lm�nyeib�l �rta meg. Ugyan szerettem a vil�gh�bor�kr�l tanulni - mindig is �rdekelt a t�rt�nelem -, �gy mikor belekezdtem, nagyon izgatott voltam. Ut�na m�r kezdett elnehez�lni a t�rt�net. Tal�n ez most m�g pont nem a megfelel� id� volt sz�momra, hogy ez a k�nyv a kezembe ker�lj�n. �rdekes volt maga a reg�ny, de m�gis neh�znek �reztem. Tudom, h�bor�s reg�ny - val�sz�n�leg pont ez�rt. Perpillanat nagyon neh�z �sszeszednem egy norm�lis gondolatot r�la, amit nagyon sajn�lok. Valahogy m�g em�sztenem kell. Rem�lhet�leg majd id�sebb fejjel (majd �gy 20 �v m�lva, mikor t�ll�ptem a 40-et) m�r nem tartom kicsit neh�znek a reg�nyt (Lehet ilyet �rni egy t�rt�netr�l? Rem�lem igen.)

Aj�nlan�m-e m�snak?
Itt ink�bb azt mondom, hogy ha szembetal�lkoztok a k�nyvvel �s k�sztet�st �reztek r�, hogy elolvass�tok, akkor hajr�. Mert megb�nni biztos nem fogj�tok. Ugyan minden k�nyvn�l ezt mondom, de enn�l ink�bb mondom, hogy ezt nektek kell eld�ntenetek, hogy felkelti-e az �rdekl�d�seteket. (:

M�r elkezdtem �sszetenni magamban a K�nykih�v�s 4. r�sz�t, mikor r�j�ttem, hogy j�v�k m�g nektek a Velencei fesztiv�llal is, amit magam is annyira szerettem volna meg�rni. �gy az el�z� film-, �s k�nyvle�r�saim ut�n v�gre itt van a farsangi hagyom�nyok velencei "kiad�sa" (:

A Velencei karnev�l t�rt�nete
A r�gi id�k D�l-Eur�p�j�ban a farsang az egyik legnagyobb esem�nynek sz�m�tott. Janu�rban kezd�d�tt a farsangi id�szak, mely alatt szinte minden megengedett volt. A h�lgyek toj�ssal dob�lhatt�k a felvonul� t�meget, frissel a sz�p n�ket, megz�pulttal a cs�ny�kat, az �larcosoknak szabad volt berontani mag�nh�zakhoz. Az eg�sz egy hatalmas sz�nj�t�k, melyben mindent szabad, melynek n�z�k�z�ns�ge szerves r�sztvev�je az esem�nyeknek. A h�shagy� cs�t�rt�k�n tartott f��nneps�get a Piazza San Marcon (Szent M�rk T�r) Velence h�res f�ter�n rendezt�k, a szabad �g alatt. A v�ros egy r�sz�n �tvonulva ide �rkezett a felvonul� t�meg, �l�k�n vir�gkoszor�val d�sz�tett �kr�kkel. Ezeket az �llatokat, a f�t�rre �rve, a d�zse el�tt, egy nagyobb m�ret�, �les �s sz�les peng�j� kard egyetlen csap�s�val lefejezt�k. A karnev�l sok r�szletet meg�rz�tt a r�gi hagyom�nyb�l, n�melyiket kiss� �talak�tva, de a jelk�pes momentumok megmaradtak. Hagyom�nyosan a d�zse �s vend�gei a palota erk�ly�r�l �dv�zlik a t�meget, majd megsz�lalnak a harson�k, �s t�bb sz�z l�gg�mb�t engednek a magasba, melynek hat�s�ra az �g megtelik mozg�ssal, sz�nekkel, mintha eg�sz Velence bolydult volna fel, mindenest�l. R�gebben egy fiatal k�t�lt�ncos vakmer� produkci�ja k�vetkezett, mikoris v�gighaladt egy a harangtorony �s D�zse-palota k�z�tt kifesz�tett k�t�len. M�ra jelk�pesen a k�t�lt�ncos helyett egy gipszb�l k�sz�lt galamb cs�szik �t lassan dr�tk�t�len a Campanile (A Szent M�rk bazilika k�l�n�ll� harangtornya) �s Palazzo Ducale egyik oszlopa k�z�tt. K�zben az emberek azt ki�ltozz�k „Viva Venezia! Ciao Venezia!” Majd a magasban a Colombiana, alj�t sz�tnyitva sz�nes konfettit, szalagokat hullajt az �nnepl� t�megre. V�g�l, h�shagy� kedd �jjel�n, az �nneps�gsorozat befejez�sek�ppen az egybegy�ltek leveszik d�szes maszkjaikat �s „Elmegy! Elmegy! Elmegy!” ki�lt�sokkal b�cs�znak.

A herceg t�nd�kl�se �s buk�sa
A fesztiv�l utols� napj�n b�cs�znak el a Karnev�l herceg�t�l, aki az els� napon mindent megkapott, �m ilyenkor mindent elvesznek t�le. Ezen a napon szimbolikusan meg�lik a karnev�lt, hogy el�zz�k a rossz szellemet, b�cs�ztass�k a telet, k�sz�nts�g a tavaszt �s hivatalosan is v�get vessenek j�v� ilyenkorig a f�ktelen mulatoz�snak.
A Karnev�l Herceg�t a v�g el�tt, b�r�s�g el� �ll�tj�k, �s mint b�nbak, mindent r�fognak, minden, a v�rosban t�rt�nt rossz�rt �t okolj�k. Ennek eredm�nye, hogy a b�r�s�g m�glya �ltali hal�lra �t�li. Persze a m�glyahal�lt nem v�llalja senki, ez�rt helyette egy szalmab�but �getnek el, minden b�n�rt, amit elk�vetett. Kicsit olyan ez, mint a boszork�ny�get�s.

A karnev�l maszkaji �s jelent�s�k
A maszk-k�sz�t�knek m�r eg�szen kor�n saj�t alcsoportjuk alakult ki a fest�k c�h�n bel�l. Velenc�b�l import�ltak maszkokat �s ruh�kat t�bb eur�pai �llamba, t�bbek k�z�tt M�ty�s kir�ly kor�ban Magyarorsz�gra is. Velence m�r a 18. sz�zadban a karnev�lok v�rosak�nt v�lt ismertt�. Megjelentek itt a turist�k, Eur�p�b�l egyre t�bb nemes volt k�v�ncsi a karnev�lra, ahol kimulatt�k, kisz�rakozt�k magukat az utc�kon �s sz�rakoz� helyeken. �rdekess�g, hogy titkokban m�g Ferenc J�zsef, Ausztria cs�sz�ra is tisztelet�t tette az 1869-ben rendezett fesztiv�lon, a Tron �s Rezzonico csal�dok vend�ge volt.

• Arlecchino: A maszkok k�z�l a legn�pszer�bb, vid�m karakter. A kezdetekkor foltos �s rongyos ruh�kban „pomp�zott”, de napjainkban sz�nes, fodros form�kk� alak�tott�k. A maszk fekete, a homlok�n v�r�s folt egy k�sel�sre utal. Legink�bb butas�g�t �s moh�s�g�t emelik ki. A kom�di�ban �gyetlen figura, aki probl�m�kat okoz gazd�j�nak.
• Brighella: Gyakori kom�di�s figura, a karakter kapzsi �s fukar. Egyszer�, feh�r ruh�ban jelenik meg. Cselsz�v�, p�nz�hes �s spiritu�lis hatalomra v�gyik. Sokszor szolgak�nt �br�zolj�k.
• Burattino: kevesebbet szerepel, mint el�dei, gyors, okos figura, de egyszer� emberke. �ltal�ban szolga vagy k�zember.
• Capitano: Nagy mes�l�, szeret h�sk�dni, de val�j�ban gy�va alak. Jellegzetes tollas kalap, csizma, kard �s k�peny.
• Colombina: Komikus szolga. Rongyos ruh�ja van, szemk�r�li cifra fest�k jellemzi, �s mindig van n�la egy dob. Szerelmi konfliktusok �s cselsz�v�sek jellemzik.
• Dottore: Egy gazdag ember, lehet f�ldbirtokos, vagy orvos, mindenkin�l mindent jobban tud. M�velt, okos figura. Szeret k�rkedni tud�s�val, magas lovon �l. Hossz� orra van �s fekete ruh�ja.

(Forr�sk�nt a velenceikarneval.net szolg�lt)

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�ny?
Lengyel Luca huszonk�t �ves sikeres fot�modell, h�napokra el�re bet�bl�zva, telefonj�ban a vil�g legjobb divatfot�sainak sz�ma, bej�r�sa van a legtrendibb helyekre, �s minden v�gya, hogy Londonban teljesedjen ki az �lete. Azt�n - snitt. Egy v�gzetes �jszak�n motorbalesetet szenved, �s a csillog�s, az �lom ezer darabra t�rik. Hat �v �ber k�ma ut�n csod�val hat�ros m�don mag�hoz t�r, de a m�lt hom�lyban marad. Mi t�rt�nt azon az �jszak�n? Hov� lett a fi�, aki a motort vezette, �s akit a szerelm�nek hitt? Baleset volt, vagy gyilkoss�gi k�s�rlet? Eml�kei �tveszt�j�ben Luca csak lassan �s bizonytalanul l�pked a f�ny fel�, egykori bar�tokt�l, v�lt j�tev�kt�l �s kiismerhetetlen rosszakar�kt�l k�r�lv�ve, mik�zben az ezer darabra t�rt t�k�rben m�r semmi sem az, aminek l�tszik. Hol van az a pont, ahol m�g mindent �jrakezdhet�nk? Ragaszkodjunk-e a r�gi �lmokhoz, vagy �lmodjunk ink�bb �jakat?

P�r sz� az �r�r�l...
Els� k�nyv�t nyolc�vesen �rta. Sz�mos mini krimit, eg�szs�g�gyi cikket k�sz�tett, valamint egy huszonk�t r�szes "seg�t�" t�v�filmsorozatot a h�zi beteg�pol�sr�l, melynek c�me Csal�dban marad. 1999-ben N�v�d�jat kapott ez a sorozat, melyet a Duna Telev�zi� t�z�tt m�sor�ra. Fej�s �va 2001 �ta dolgozik a N�k Lapja munkat�rsak�nt. A petesejt-adom�nyoz�s t�rv�nyi szab�lyoz�s�ban rejl� ellentmond�sok felt�r�s��rt 2003 november�ben elnyerte a Min�s�gi �js�g�r�s�rt D�jat. (�rja a Libri oldala)

V�lem�nyem a k�nyvr�l
Nagyon ritk�n olvasok magyar �r�t�l k�nyvet - tal�n �vente egyet -, ami m�g sz�momra is egy kicsit megd�bbent�. Itt, ebben a bejegyz�sben megfogadom, hogy ezent�l igyekszem t�bb magyar ir�t�l olvasni. A Hell�, Londont anyunak vettem kar�csonyra, mert mi�ta hazaj�ttem r�gja a f�lem �s persze � szereti Fej�s �va k�nyveit (t�bbet is olvasott m�r t�le). Nekem ez az els� az �r�n�t�l. Szerettem a t�rt�netet �s ahogy meg�rta, ahogy Luca keresi az eml�keit �s m�g azt is szerettem, ahogy a t�bbi szerepl�t is bemutatta m�s �s m�s szemsz�gb�l - megmutatva, hogy milyen k�z�k van Luc�hoz, betekint�st nyert�nk az �leteikbe, mit csin�lnak stb. Egyetlen dolog volt, ami egy kicsit zavart: a besz�lget�sekn�l nem l�ttam az �rzelmeket. Ezt �gy �rtem, hogy amikor zajlott egy p�rbesz�d �s a m�sik f�l esetleg nem tudott mit mondani, azt 3 darab ponttal jel�lte az �r�n� �s kiv�ncsi lettem volna, hogy mit �rzett akkor abban a pillanatban a karakter. Mutatok egy p�ld�t:
-Azt m�r �ltem egyszer. Ha azt nevezi nagybet�snek, mikor az embernek �sszej�nnek a dolgok.
-...
-Sz�val nem mindig dolgoztam p�ks�gben tudja? [...]
Ilyenekre gondolok. A ... helyett v�rtam volna azt, hogy mondjuk a karakter �rdekl�dve figyeli a besz�l�t vagy egy m�sikn�l a szembes�tett d�bbenten tudatos�tja, hogy mennyire kudarcba fulladt a terve. Vagy hasonl�ak. De ett�l eltekintve �lvezhet� volt nagyon is. Tudom, hogy itt egy kicsit ellentmond�sos vagyok, de a pontpontpont-okon k�v�l t�nyleg �lvezhet� volt. (:

Aj�nlan�m-e m�soknak?
Nan�. Olvassatok min�l t�bb k�nyvet magyar �r�kt�l. Egyr�szt meg�rdemlik, m�sr�szt meg nem minden j� �r� k�lf�ldi (:

El�g k�tkedve veselkedtem neki ennek a filmnek. A sok negat�v visszhanggal �s azzal, hogy a k�nyvet im�dtam, �gy indultam neki, hogy tal�n m�gsem annyira rossz ez a film...

Mir�l sz�lt?
Rachel (Emily Blunt) minden �ldott nap fel�l a vonatra, hogy bemenjen a v�rosba, �s minden �ldott nap k�tszer elhalad a r�gi h�za el�tt. A h�z el�tt, ahol a volt f�rje (Justin Theraux) az �j feles�g�vel (Rebecca Ferguson) �s nemr�g sz�letett gyermek�kkel lakik. Rachel k�ptelen elengedni a m�ltat, �s mik�zben f�jdalm�t alkohollal pr�b�lja enyh�teni, egy fiatal p�rr�l tal�l ki t�rt�neteket, akiket a v�rakoz� vonatr�l figyel meg. A n� elk�pzel�se szerint Megan (Haley Bennett) �s Scott (Luke Ewans) �lete t�k�letes: gy�ny�r�ek, szerelmesek �s h�s�gesek egym�shoz. �m egy nap valami olyan megd�bbent�t pillant meg a vonat ablak�b�l, ami m�lys�ges f�lelemmel t�lti el. A k�ts�gbeesett n� minden�ron ki akarja der�teni az igazs�got. Tan�nak jelentkezik a rend�rs�gen, �m alkoholizmusa �s eml�kezetkies�sei miatt senki se hisz neki - m�g � maga sem...

Mit szerettem benne?
Ha nem olvasom el�tte a k�nyvet, akkor azt mondan�m, hogy tetszett az eg�sz. De, hogy mi nem tetszett, azt majd a k�vetkez� pontban :D
Tal�n az a r�sz tetszett a legjobban, mikor kezdett kider�lni, hogy v�g�l mi t�rt�nt Megannal, akkor az el�tte Rachel szemsz�g�b�l felvett jelenetek kicsit megv�ltoztak. Ez�rt kapnak egy piros pontot, mert ilyenre m�g a k�nyvn�l sem sz�moltam - b�r ott alapb�l m�sk�pp volt le�rva, de minden k�nyvadapt�ci�n�l �gy van. (:

Mit nem szerettem benne?
Mi�rt ker�lt�k Angli�b�l Amerik�ba? A pszichi�ter mi�rt n�z ki ennyire nem indiainak? Mi�rt nem tudjuk meg jobban kicsoda a v�r�shaj� �riember? Hol van az, amikor Scott bez�rja Rachelt a padl�sra, mert a pasas m�r bekattan?
�s m�g folytathatn�m. Persze, �gy is majdnem 2 �r�s a film, de tal�n az apr�bb r�szletekn�l kicsit t�bbet v�rtam volna... Tal�n a pszichi�tern�l akadtam ki a legjobban. Most spoilerezek egy kicsit (persze, aki m�g nem l�tta a filmet vagy olvasta a k�nyvet): a k�nyvben Megan �lmatlans�gban szenved, ez�rt Scott azt tan�csolja, hogy j�rjon ter�pi�ra. Megan ezt megfogadja �s a doktora Kamal Abdic, aki indiai. Nos a filmet �t �dgar Ramirez j�tsza, aki egy venezuelai sz�n�sz. Tehets�ges sz�n�sz, ezt elismerem, de annyi tehets�ges indiai sz�n�sz van. Mennyire neh�z volt felkeresni egyet? Tudom, azt gondolj�tok, mi�rt akadok ki ilyenen, de sz�momra az ilyenek fontosak - k�nyvadapt�ci�n�l pl�ne. Az meg, hogy Amerik�ba lett �thelyezve az eg�sz... k�sz, pont.

Enn�l tov�bb nem igen ragozn�m a dolgot. Ha valaki gondolkozik azon, hogy a k�nyvet olvassa el vagy a filmet n�zze meg, akkor az al�bbit mondom: c�lszer� csak az egyiket v�lasztani, mert ha mindkett�t v�lasztjuk valamelyik csal�d�s lesz - �ltal�ban a filmek az �ldozatok. Ha nem olvasom a k�nyvet, akkor biztosan im�dom a filmet. De mivel im�dok olvasni, �gy sok esetben a k�nyvet v�lasztom �s ha esetleg van bel�le filmv�ltozat, megfontolom, hogy megn�zzem-e (:
Mindenesetre b�rmelyiket v�lasztj�tok - a k�nyvet vagy a filmet -, rem�lem j� sz�rakoz�s lesz �s �lvezni fogj�tok (:

El�gg� elterjedt ez a szok�s, hogy farsangkor f�nkot k�sz�t�nk, illetve a p�ks�gekn�l, s�t�d�kn�l ez fogyik ilyenkor a legjobban (gondolom �n). Na de mi�rt is esz�nk farsangkor f�nkot? T�bb helyr�l gy�jt�gettem, �gy egy kicsit jobb betekint�st kapunk az ereted�be. (:

K�t t�rt�net is �l a f�nk eur�pai elterjed�s�r�l, ezek pedig az al�bbiak:

• Az els� ilyen t�rt�net a francia beignets nev� s�tem�ny k�r�l alakult ki, amelyet Marie Antoinette kir�lyn� (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karnev�li �jszak�n ismert meg. A kir�lyn� a Tuilleri�kban rendezett farsangi �larcosb�lr�l megsz�k�tt, �s �l�lt�zet�ben elvegy�lt a t�megben, amely az utc�kon kavargott. A s�t�l�s k�zben meg�hezett a kir�lyn�, �gy egy m�zeskal�csos mestert�l v�s�rolt egy f�nkot. A f�nk rendk�v�l meg�zlett neki, ez�rt az �t k�s�r� lovagnak meg kellett v�s�rolnia az eg�sz kos�r tartalm�t. A karnev�l elm�lt�val a f�nks�t�t a palot�ba rendeltette. A m�zeskal�csos elmes�lte a f�nk receptj�t �s elk�sz�t�si m�dj�t a kir�lyn� cukr�sz�nak. A cukr�sz finom�totta, �s egy kicsit m�dos�totta a receptet, �s ett�l kezdve a kir�lyi lakom�k kedvelt finoms�g�v� v�lt a f�nk. Mivel az emberek hamar megkedvelt�k a finom, laktat�, olcs� t�sztaf�l�t, hamar divatos s�tem�nny� �s a farsang k�s�r��tel�v� v�lt.
• A m�sodik t�rt�net pedig �gy tartja, hogy a f�nk B�csb�l ered. Az al�bbi id�zet ezt mondja: „Az eset �gy kezd�d�tt, hogy egy bizonyos Krapfen nev� p�k elhal�lozv�n, m�hely�t �zvegye vezette tov�bb. Nem volt k�nny� az �lete �zvegy Krapfen�nak, mindazon�ltal tov�bbra is az � p�ks�g�b�l ker�lt ki a legfeh�rebb, legfinomabb keny�r, a v�ros legt�volabbi r�sz�b�l is elzar�ndokoltak �rte az emberek. �m egy napon valami okb�l a keny�r nem k�sz�lt el idej�ben. A v�s�rl�k k�z�l ki �res k�zzel, bossz�san ment el, ki t�relmetlen�l v�rt, s cifr�kat mondott.., m�gnem a p�kn� v�gk�pp kij�tt a sodr�b�l, �s egy darab keny�rt�szt�t, valakinek a fej�hez akarta v�gni Szerencs�re rosszul c�lzott �s a t�szta nem az illet� k�p�n csattant, hanem a k�lyh�n l�v� l�basba pottyant, amelyben zs�r forrdog�lt. A v�ratlan k�vetkezm�ny az lett, hogy a c�lj�t t�vesztett t�szta n�h�ny perc alatt sz�p aranys�rg�ra s�lt, s a v�letlen j�volt�b�l megsz�letett az els� f�nk, amit a b�csiek az�ta is Krapfennak neveznek.”

Magyarorsz�gon a f�nk a 19. sz�zadban terjedt el sz�les k�rben, de egy korabeli feljegyz�s szerint 1603-ban gr�f Thurz� Szaniszl� galg�ci v�r�ban egy lakom�n - hetedik fog�sk�nt - m�r f�nkot szolg�ltak fel. Haz�nkban a f�nks�t�s szok�sa a Dun�nt�lr�l terjedt el, �s v�lt egyre t�bb helyen szok�ss�, hogy a v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart� farsangkor �dess�gk�nt az asztalra ker�lhessen ez a finom nyal�nks�g. A farsangi f�nk �ltal�ban k�nny� toj�sos t�szt�b�l k�sz�l, de m�s vari�ci�ja (burgony�s, cs�r�ge, stb.) is van. A f�nk k�sz�lhet t�ltetlen�l, vagy t�ltve, a tetej�t �jabban k�l�nf�le bevonatokkal d�sz�tik. De van s�s vari�ci�ja is. �ltal�nos jellemz�je, hogy b� zs�rban, vagy olajban s�l.

(A cikk f� forr�sa a fusz.hu oldal)