M�r elkezdtem �sszetenni magamban a K�nykih�v�s 4. r�sz�t, mikor r�j�ttem, hogy j�v�k m�g nektek a Velencei fesztiv�llal is, amit magam is annyira szerettem volna meg�rni. �gy az el�z� film-, �s k�nyvle�r�saim ut�n v�gre itt van a farsangi hagyom�nyok velencei "kiad�sa" (:

A Velencei karnev�l t�rt�nete
A r�gi id�k D�l-Eur�p�j�ban a farsang az egyik legnagyobb esem�nynek sz�m�tott. Janu�rban kezd�d�tt a farsangi id�szak, mely alatt szinte minden megengedett volt. A h�lgyek toj�ssal dob�lhatt�k a felvonul� t�meget, frissel a sz�p n�ket, megz�pulttal a cs�ny�kat, az �larcosoknak szabad volt berontani mag�nh�zakhoz. Az eg�sz egy hatalmas sz�nj�t�k, melyben mindent szabad, melynek n�z�k�z�ns�ge szerves r�sztvev�je az esem�nyeknek. A h�shagy� cs�t�rt�k�n tartott f��nneps�get a Piazza San Marcon (Szent M�rk T�r) Velence h�res f�ter�n rendezt�k, a szabad �g alatt. A v�ros egy r�sz�n �tvonulva ide �rkezett a felvonul� t�meg, �l�k�n vir�gkoszor�val d�sz�tett �kr�kkel. Ezeket az �llatokat, a f�t�rre �rve, a d�zse el�tt, egy nagyobb m�ret�, �les �s sz�les peng�j� kard egyetlen csap�s�val lefejezt�k. A karnev�l sok r�szletet meg�rz�tt a r�gi hagyom�nyb�l, n�melyiket kiss� �talak�tva, de a jelk�pes momentumok megmaradtak. Hagyom�nyosan a d�zse �s vend�gei a palota erk�ly�r�l �dv�zlik a t�meget, majd megsz�lalnak a harson�k, �s t�bb sz�z l�gg�mb�t engednek a magasba, melynek hat�s�ra az �g megtelik mozg�ssal, sz�nekkel, mintha eg�sz Velence bolydult volna fel, mindenest�l. R�gebben egy fiatal k�t�lt�ncos vakmer� produkci�ja k�vetkezett, mikoris v�gighaladt egy a harangtorony �s D�zse-palota k�z�tt kifesz�tett k�t�len. M�ra jelk�pesen a k�t�lt�ncos helyett egy gipszb�l k�sz�lt galamb cs�szik �t lassan dr�tk�t�len a Campanile (A Szent M�rk bazilika k�l�n�ll� harangtornya) �s Palazzo Ducale egyik oszlopa k�z�tt. K�zben az emberek azt ki�ltozz�k „Viva Venezia! Ciao Venezia!” Majd a magasban a Colombiana, alj�t sz�tnyitva sz�nes konfettit, szalagokat hullajt az �nnepl� t�megre. V�g�l, h�shagy� kedd �jjel�n, az �nneps�gsorozat befejez�sek�ppen az egybegy�ltek leveszik d�szes maszkjaikat �s „Elmegy! Elmegy! Elmegy!” ki�lt�sokkal b�cs�znak.

A herceg t�nd�kl�se �s buk�sa
A fesztiv�l utols� napj�n b�cs�znak el a Karnev�l herceg�t�l, aki az els� napon mindent megkapott, �m ilyenkor mindent elvesznek t�le. Ezen a napon szimbolikusan meg�lik a karnev�lt, hogy el�zz�k a rossz szellemet, b�cs�ztass�k a telet, k�sz�nts�g a tavaszt �s hivatalosan is v�get vessenek j�v� ilyenkorig a f�ktelen mulatoz�snak.
A Karnev�l Herceg�t a v�g el�tt, b�r�s�g el� �ll�tj�k, �s mint b�nbak, mindent r�fognak, minden, a v�rosban t�rt�nt rossz�rt �t okolj�k. Ennek eredm�nye, hogy a b�r�s�g m�glya �ltali hal�lra �t�li. Persze a m�glyahal�lt nem v�llalja senki, ez�rt helyette egy szalmab�but �getnek el, minden b�n�rt, amit elk�vetett. Kicsit olyan ez, mint a boszork�ny�get�s.

A karnev�l maszkaji �s jelent�s�k
A maszk-k�sz�t�knek m�r eg�szen kor�n saj�t alcsoportjuk alakult ki a fest�k c�h�n bel�l. Velenc�b�l import�ltak maszkokat �s ruh�kat t�bb eur�pai �llamba, t�bbek k�z�tt M�ty�s kir�ly kor�ban Magyarorsz�gra is. Velence m�r a 18. sz�zadban a karnev�lok v�rosak�nt v�lt ismertt�. Megjelentek itt a turist�k, Eur�p�b�l egyre t�bb nemes volt k�v�ncsi a karnev�lra, ahol kimulatt�k, kisz�rakozt�k magukat az utc�kon �s sz�rakoz� helyeken. �rdekess�g, hogy titkokban m�g Ferenc J�zsef, Ausztria cs�sz�ra is tisztelet�t tette az 1869-ben rendezett fesztiv�lon, a Tron �s Rezzonico csal�dok vend�ge volt.

• Arlecchino: A maszkok k�z�l a legn�pszer�bb, vid�m karakter. A kezdetekkor foltos �s rongyos ruh�kban „pomp�zott”, de napjainkban sz�nes, fodros form�kk� alak�tott�k. A maszk fekete, a homlok�n v�r�s folt egy k�sel�sre utal. Legink�bb butas�g�t �s moh�s�g�t emelik ki. A kom�di�ban �gyetlen figura, aki probl�m�kat okoz gazd�j�nak.
• Brighella: Gyakori kom�di�s figura, a karakter kapzsi �s fukar. Egyszer�, feh�r ruh�ban jelenik meg. Cselsz�v�, p�nz�hes �s spiritu�lis hatalomra v�gyik. Sokszor szolgak�nt �br�zolj�k.
• Burattino: kevesebbet szerepel, mint el�dei, gyors, okos figura, de egyszer� emberke. �ltal�ban szolga vagy k�zember.
• Capitano: Nagy mes�l�, szeret h�sk�dni, de val�j�ban gy�va alak. Jellegzetes tollas kalap, csizma, kard �s k�peny.
• Colombina: Komikus szolga. Rongyos ruh�ja van, szemk�r�li cifra fest�k jellemzi, �s mindig van n�la egy dob. Szerelmi konfliktusok �s cselsz�v�sek jellemzik.
• Dottore: Egy gazdag ember, lehet f�ldbirtokos, vagy orvos, mindenkin�l mindent jobban tud. M�velt, okos figura. Szeret k�rkedni tud�s�val, magas lovon �l. Hossz� orra van �s fekete ruh�ja.

(Forr�sk�nt a velenceikarneval.net szolg�lt)

El�gg� elterjedt ez a szok�s, hogy farsangkor f�nkot k�sz�t�nk, illetve a p�ks�gekn�l, s�t�d�kn�l ez fogyik ilyenkor a legjobban (gondolom �n). Na de mi�rt is esz�nk farsangkor f�nkot? T�bb helyr�l gy�jt�gettem, �gy egy kicsit jobb betekint�st kapunk az ereted�be. (:

K�t t�rt�net is �l a f�nk eur�pai elterjed�s�r�l, ezek pedig az al�bbiak:

• Az els� ilyen t�rt�net a francia beignets nev� s�tem�ny k�r�l alakult ki, amelyet Marie Antoinette kir�lyn� (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karnev�li �jszak�n ismert meg. A kir�lyn� a Tuilleri�kban rendezett farsangi �larcosb�lr�l megsz�k�tt, �s �l�lt�zet�ben elvegy�lt a t�megben, amely az utc�kon kavargott. A s�t�l�s k�zben meg�hezett a kir�lyn�, �gy egy m�zeskal�csos mestert�l v�s�rolt egy f�nkot. A f�nk rendk�v�l meg�zlett neki, ez�rt az �t k�s�r� lovagnak meg kellett v�s�rolnia az eg�sz kos�r tartalm�t. A karnev�l elm�lt�val a f�nks�t�t a palot�ba rendeltette. A m�zeskal�csos elmes�lte a f�nk receptj�t �s elk�sz�t�si m�dj�t a kir�lyn� cukr�sz�nak. A cukr�sz finom�totta, �s egy kicsit m�dos�totta a receptet, �s ett�l kezdve a kir�lyi lakom�k kedvelt finoms�g�v� v�lt a f�nk. Mivel az emberek hamar megkedvelt�k a finom, laktat�, olcs� t�sztaf�l�t, hamar divatos s�tem�nny� �s a farsang k�s�r��tel�v� v�lt.
• A m�sodik t�rt�net pedig �gy tartja, hogy a f�nk B�csb�l ered. Az al�bbi id�zet ezt mondja: „Az eset �gy kezd�d�tt, hogy egy bizonyos Krapfen nev� p�k elhal�lozv�n, m�hely�t �zvegye vezette tov�bb. Nem volt k�nny� az �lete �zvegy Krapfen�nak, mindazon�ltal tov�bbra is az � p�ks�g�b�l ker�lt ki a legfeh�rebb, legfinomabb keny�r, a v�ros legt�volabbi r�sz�b�l is elzar�ndokoltak �rte az emberek. �m egy napon valami okb�l a keny�r nem k�sz�lt el idej�ben. A v�s�rl�k k�z�l ki �res k�zzel, bossz�san ment el, ki t�relmetlen�l v�rt, s cifr�kat mondott.., m�gnem a p�kn� v�gk�pp kij�tt a sodr�b�l, �s egy darab keny�rt�szt�t, valakinek a fej�hez akarta v�gni Szerencs�re rosszul c�lzott �s a t�szta nem az illet� k�p�n csattant, hanem a k�lyh�n l�v� l�basba pottyant, amelyben zs�r forrdog�lt. A v�ratlan k�vetkezm�ny az lett, hogy a c�lj�t t�vesztett t�szta n�h�ny perc alatt sz�p aranys�rg�ra s�lt, s a v�letlen j�volt�b�l megsz�letett az els� f�nk, amit a b�csiek az�ta is Krapfennak neveznek.”

Magyarorsz�gon a f�nk a 19. sz�zadban terjedt el sz�les k�rben, de egy korabeli feljegyz�s szerint 1603-ban gr�f Thurz� Szaniszl� galg�ci v�r�ban egy lakom�n - hetedik fog�sk�nt - m�r f�nkot szolg�ltak fel. Haz�nkban a f�nks�t�s szok�sa a Dun�nt�lr�l terjedt el, �s v�lt egyre t�bb helyen szok�ss�, hogy a v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart� farsangkor �dess�gk�nt az asztalra ker�lhessen ez a finom nyal�nks�g. A farsangi f�nk �ltal�ban k�nny� toj�sos t�szt�b�l k�sz�l, de m�s vari�ci�ja (burgony�s, cs�r�ge, stb.) is van. A f�nk k�sz�lhet t�ltetlen�l, vagy t�ltve, a tetej�t �jabban k�l�nf�le bevonatokkal d�sz�tik. De van s�s vari�ci�ja is. �ltal�nos jellemz�je, hogy b� zs�rban, vagy olajban s�l.

(A cikk f� forr�sa a fusz.hu oldal)

A bus�j�r�sr�l sokfel� lehet hallani, m�gis Moh�cshoz k�t�dik a legjobban. Al�bb megtudhatj�tok hogyan is alakult ki ez a hagyom�ny �s m�gis mi ez pontosan.

A bus�j�r�s a m�s n�pek hiedelemvil�g�ban is megtal�lhat� t�lb�cs�ztat�, tavaszk�sz�nt�, oltalmaz�, term�kenys�get var�zsl� �nnepek csal�dj�ba tartozik. �pp�gy rokons�got mutat a ri�i �s a velencei karnev�llal, mint az afrikai n�pek szok�saival.
Moh�cson a hagyom�ny eredet�t a t�r�k�z�s legend�j�val is magyar�zz�k. A mond�nak – mely szerint a Moh�cs-szigeti mocs�rvil�gba menek�lt �slakos sok�cok megel�gelve a rabig�t, ijeszt� �larcokba �lt�zve, maguk k�sz�tette zajkelt� eszk�z�kkel, az �j leple alatt cs�nakokkal �tkelve a Dun�n, kizavart�k a t�r�k�ket Moh�csr�l – aligha van t�rt�neti alapja. A v�ros 1687-ben szabadult fel a t�r�k uralom al�l, s a sok�cs�g nagy ar�ny� betelep�t�se csak mintegy t�z �vvel ezut�n kezd�d�tt meg. Minden bizonnyal a balk�ni eredet� sok�cok kor�bbi haz�jukb�l hozt�k magukkal a szok�st, mely azt�n Moh�cson form�l�dott tov�bb �s nyerte el mai alakj�t. A n�pszok�s megjelen�s�r�l a XVIII. sz�zad v�g�r�l vannak az els� adatok.

A bus� �lt�zete r�gen is olyan volt, mint ma: sz�r�vel kiford�tott r�vid bunda, szalm�val kit�m�tt gatya, amelyre sz�nes, gyapj�b�l k�t�tt cifra harisny�t h�ztak, l�bukon bocskort viseltek. A bund�t az �v vagy marhak�t�l fogta �ssze derekukon, erre akasztott�k a marhakolompot. Kez�kben az elmaradhatatlan kerepl�t vagy a soktoll�, f�b�l �ssze�ll�tott buzog�nyt tartott�k. A legl�nyegesebb azonban, ami a bus�t bus�v� teszi: a f�zf�b�l faragott, hagyom�nyosan �llatv�rrel festett birkab�rcsukly�s �larc.
Az �gy be�lt�z�tt bus�kat k�s�rik a jankel�k, akiknek az a szerepe, hogy t�vol tarts�k az utca n�p�t, f�leg a gyerekeket a bus�kt�l. Hamuval, liszttel, ma m�r csak ronggyal vagy f�r�szporral t�lt�tt zs�kjukkal p�f�lik a cs�fol�d� gyerekhadat. A lef�tyolozott arc� n�ket �s a lakodalmas viseletbe �lt�z�tt f�rfiakat, tov�bb� a karnev�li jelmez� alakokat maskar�nak nevezik Moh�cson.
R�gen a t�lk�l�, kerepl�, kolompot r�z� �s „bao-bao!”-t ord�toz� bus�csoportok tulajdonk�ppeni c�lja az volt, hogy h�zr�l-h�zra j�rva kifejezze j�k�v�ns�gait, elv�gezze var�zslatait �s r�szes�lj�n azokban az �tel-ital adom�nyokban, amiket sehol sem tagadtak meg t�l�k.

Minden orsz�gnak meg van a maga farsangi hagyom�nya, de �n ink�bb a magyar �s a velencei karnev�lokra t�rn�k ki. Kezden�m a magyarral r�viden, lesz egy cikk a bus�j�r�sr�l, majd a k�vetkez� cikkben pedig a velenceit fogom nektek le�rni.

Kormoz�s, kiszehajt�s
Egyes helyeken t�zes kerekeket g�rgettek, mert azt rem�lt�k, a f�ldi t�z seg�ti a Napot abban, hogy er�re kapjon. A kormoz�s, bus�j�r�s, t�ltemet�s szok�sai mind a gonosz t�l el�z�s�t jelk�pezt�k. A t�l �s a tavasz k�zdelm�t jelmezekbe b�jt emberek j�tszott�k el. Term�szetesen a tavasz lett a gy�ztes, �s a t�l elbujdosott sz�gyen�ben. Sok helyen a telet jelk�pez� szalmab�bu el�get�s�vel vettek b�cs�t a hossz� t�lt�l. A pal�cokn�l pl. vir�gvas�rnapon ker�lt sor a kiszehajt�sra. A kisze jellegzetes b�jti eledel: savany� gy�m�lcs- vagy korpaleves, amit t�len �t nagyon meguntak az emberek, �s meg akartak szabadulni t�le. A le�nyok az el�z� �vben f�rjhez ment menyecske ruh�iba �lt�ztettek egy szalmab�bot, mely a kisz�t szimboliz�lta. A b�bot elvitt�k a legk�zelebbi patakig, �s �nekl�s k�zben levetve a ruh�it, v�zbe dobt�k. Ilyenkor abb�l, hogy a v�z a b�bot hogyan �s merre viszi, j�vend�ltek a jelen l�v�k f�rjhez menetel�r�l.Van azonban arra is adat, hogy a b�bot el�gett�k. 

T�ncmulats�gok
A farsang id�szaka a t�ncmulats�gok legf�bb ideje volt, a falvakban a b�lok t�bbs�ge a kocsm�kban, vagy b�relt h�zakban zajlott. Minden t�rsadalmi r�teg megrendezte ilyenkor a maga b�lj�t, a szervez�k �ltal�ban a leg�nyek voltak. A "batyus-b�lokra" az �telt a l�nyok, az italt pedig a fi�k vitt�k, a zen�szeket pedig a b�loz�k k�z�sen fizett�k ki. Fontos szerep�k volt ezeknek a t�ncos mulats�goknak a p�rv�laszt�sban. A l�nyok ilyenkor bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nynek, aki ha tetszett neki a l�ny, kit�zte a kis csokrot a kalapj�ra.

V�nl�nycs�fol�k
Az udvarl�s, a p�rv�laszt�s �s a h�zass�gk�t�sek legf�bb ideje a hagyom�nyos magyar paraszti �letben a farsang id�szaka volt, �ppen ez�rt a farsang alkalmat adott arra is, hogy tr�f�san, s olykor durv�n figyelmeztess�k azokat, akik el�rt�k a "megfelel�" kort, de m�g nem mentek f�rjhez. A cs�fol� szok�sok f�leg a farsangv�gi napokhoz, h�shagy� kedd �jszak�j�hoz, hamvaz�szerd�hoz kapcsol�dtak. Az egyik �rdekes szok�s a tusk�h�z�s volt, ilyenkor a leg�nyek egy nagy fatusk�t vonszoltak v�gig a falun, s a v�nl�nyok ajtaja el� letett�k, hogy reggel, amikor az illet� h�lgy ki akar j�nni, ne tudja kinyitni az ajtaj�t. Olyan eset is volt, hogy tusk�val szinte felsz�ntott�k a v�nl�nyok udvar�t.

K�sz�nt�k
Mint minden jeles �nnephez, az �j�v kezdet�hez �s a farsanghoz is hozz�tartoztak a j�k�v�ns�gmond� �s adom�nygy�jt� szok�sok. Ezek a magyar nyelvter�leten minden�tt megtal�lhat�k voltak. Ezen alkalmakon a kimondott sz� m�gikus erej�vel pr�b�lt�k biztos�tani a k�vetkez� esztend�re a j� term�st, a szerencs�t, az �llatok eg�szs�g�t �s szaporas�g�t.

Lakom�k
Sok faluban igyekeznek farsangvas�rnapra �s h�shagy� keddre ty�kh�slevest, t�lt�tt k�poszt�t f�zni. Sz�vesen t�laltak m�g ciberelevest �s kocsony�t is. A cibere t�lal�sa m�r a k�zeled� b�jt�t id�zi. A cibere l�nyeg�ben t�bbf�le savany� leves gy�jt�neve. Ilyen igazi b�jt�s �tel volt a v�zben f�tt aszalt gy�m�lcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Sz�kelyf�ld�n, a Ny�r�d ment�n szalmab�b jelen�tette meg a farsangi j�t�kokban Cibere-vajd�t, aki tr�f�s p�rviadalban legy�zte Konc-kir�lyt - � a farsangi h�sokat jelk�pezte. A farsangi �telek k�z�l a legnevezetesebb a farsangi f�nk. Ismert az alma, burgonya, gy�r�s, h�ssal t�lt�tt burgonya, marca, kubikos, szalagos, t�r�, �s a p�rna cs�cskev�ltozat.

Gondolom mindenki a farsangot �s a vele j�r� v�gass�gokat. Ett�l f�ggetlen�l szeretn�k nektek �rdekess�geket hozni, ami bemutatja az eredet�t �s a hagyom�nyokat. Az�rt �n sem tudok annyi mindent, �gy egy kicsit az internetr�l csemeg�ztem �s ezt hoztam el nektek. (: Ebben a cikkben most a t�rt�nete/eredete lesz, a holnapiban pedig a hagyom�nyokat hozom el nektek. (:

A farsangi id�szak
A farsangi id�szak meghat�roz�sa �gy hangzik, hogy a v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart. A v�zkereszt napja janu�r 6.-a, de a hamvaz�szerda minden �vben m�s d�tumra esik, csak az a biztos, hogy egy szerdai nap. Hamvaz� szerda ut�n indul a vall�sos �letben a nagyb�jt id�szaka, amikor is b�jt�l�s �s J�zus hal�l�ra val� eml�kez�s miatt nem szerveznek mulats�gokat. �gy mindenk�ppen a farsangi id�szakban �lj�k ki a hossz� t�l f�radalmait. A farsang cs�cspontja hagyom�nyosan a karnev�l, amit magyarul a farsang fark�nak nevez�nk. Ez a farsangvas�rnapt�l h�shagy� keddig terjed� 3 nap, ami nagy mulats�gok k�zepette megrendezett tulajdonk�ppeni t�lb�cs�ztat�.

Eredete
A farsang egy zajos nevet�ssel teli mulats�g, amelyet �si hiedelmek, babon�k h�vtak �letre. A k�z�pkori hiedelmek szerint a t�l utols� napjaiban, amikor a nappalok egyre r�videbbek, azt hitt�k, hogy a Nap elgyeng�l, �s a gonosz szellemek ez �ltal �letre kelnek. Ez�rt vigadalommal, felvonul�ssal be�lt�z�ssel �s boszork�nyb�b� �get�ssel akart�k ezeket a gonosz szellemeket el�zni. Ez�rt a r�gi jelmezek mind ijeszt�ek voltak, hogy el�zz�k a hal�lt �s a hideget. Az els� jelmezesek pedig halottas menetet imit�lva mas�roztak, ebb�l alakult ki a mai modern karnev�l.

A farsangi h�zass�g
A farsang hagyom�nyosan a p�rv�laszt�s id�szaka is, hiszen k�zben van a Valentin nap is febru�r 14.-�n. Esk�v�i szezonnak sz�m�tott, mert a nagyb�jt ideje alatt tilos volt esk�dni. A falvakban a leg�nyek szervezt�k a b�lokat �s a l�nyok bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nynek, akik a farsang v�g�n a kapujukra t�zt�k azt. A b�li szezonnak �s a t�ncmulats�goknak a l�nyege az eljegyz�s volt.

Farsangi id�szakban h�shagy� kedd
A h�shagy� kedd, a farsang �s egyben a farsang fark�nak utols� napja. A farsangtemet�s id�pontja. Sz� szerint eltemett�k a telet, mert kopors�t k�sz�tettek, amit el is �gettek h�shagy�si kedden. Ha nem is k�sz�tettek kopors�t, akkor is �gettek szalm�t. A h�shagy� keddet m�sn�ven madzaghagy� kedd, amit a madzagon l�g� �telek elfogy�sa miatt kapta.

A farsang l�nyege
A k�z�pkori Magyarsz�gon t�bb r�teg is meg�nnepelte a farsangot. Egyfel�l a nemesi udvarokban b�lokat rendeztek. M�sr�szr�l a polg�rs�g is rendezv�nyeket szervezett, �s a falusi n�phagyom�nyokban is fontos szerepet j�tszott. A p�rv�laszt�s mellett a farsang l�nyege a szab�lyok felr�g�sa �s kig�nyol�sa, amelyet j�l p�ld�z a k�vetkezm�ny n�lk�li bolondoz�s az �larc n�vtelens�ge m�g�tt vagy a nemi szerepek felr�g�sa asszonyfarsangkor.

Az �lmaim otthona oldal szolg�lt ezen r�sz forr�sak�nt - csak a helyes�r�son v�ltoztattam, illetve az elg�pel�seket. (: