El�gg� elterjedt ez a szok�s, hogy farsangkor f�nkot k�sz�t�nk, illetve a p�ks�gekn�l, s�t�d�kn�l ez fogyik ilyenkor a legjobban (gondolom �n). Na de mi�rt is esz�nk farsangkor f�nkot? T�bb helyr�l gy�jt�gettem, �gy egy kicsit jobb betekint�st kapunk az ereted�be. (:

K�t t�rt�net is �l a f�nk eur�pai elterjed�s�r�l, ezek pedig az al�bbiak:

• Az els� ilyen t�rt�net a francia beignets nev� s�tem�ny k�r�l alakult ki, amelyet Marie Antoinette kir�lyn� (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karnev�li �jszak�n ismert meg. A kir�lyn� a Tuilleri�kban rendezett farsangi �larcosb�lr�l megsz�k�tt, �s �l�lt�zet�ben elvegy�lt a t�megben, amely az utc�kon kavargott. A s�t�l�s k�zben meg�hezett a kir�lyn�, �gy egy m�zeskal�csos mestert�l v�s�rolt egy f�nkot. A f�nk rendk�v�l meg�zlett neki, ez�rt az �t k�s�r� lovagnak meg kellett v�s�rolnia az eg�sz kos�r tartalm�t. A karnev�l elm�lt�val a f�nks�t�t a palot�ba rendeltette. A m�zeskal�csos elmes�lte a f�nk receptj�t �s elk�sz�t�si m�dj�t a kir�lyn� cukr�sz�nak. A cukr�sz finom�totta, �s egy kicsit m�dos�totta a receptet, �s ett�l kezdve a kir�lyi lakom�k kedvelt finoms�g�v� v�lt a f�nk. Mivel az emberek hamar megkedvelt�k a finom, laktat�, olcs� t�sztaf�l�t, hamar divatos s�tem�nny� �s a farsang k�s�r��tel�v� v�lt.
• A m�sodik t�rt�net pedig �gy tartja, hogy a f�nk B�csb�l ered. Az al�bbi id�zet ezt mondja: „Az eset �gy kezd�d�tt, hogy egy bizonyos Krapfen nev� p�k elhal�lozv�n, m�hely�t �zvegye vezette tov�bb. Nem volt k�nny� az �lete �zvegy Krapfen�nak, mindazon�ltal tov�bbra is az � p�ks�g�b�l ker�lt ki a legfeh�rebb, legfinomabb keny�r, a v�ros legt�volabbi r�sz�b�l is elzar�ndokoltak �rte az emberek. �m egy napon valami okb�l a keny�r nem k�sz�lt el idej�ben. A v�s�rl�k k�z�l ki �res k�zzel, bossz�san ment el, ki t�relmetlen�l v�rt, s cifr�kat mondott.., m�gnem a p�kn� v�gk�pp kij�tt a sodr�b�l, �s egy darab keny�rt�szt�t, valakinek a fej�hez akarta v�gni Szerencs�re rosszul c�lzott �s a t�szta nem az illet� k�p�n csattant, hanem a k�lyh�n l�v� l�basba pottyant, amelyben zs�r forrdog�lt. A v�ratlan k�vetkezm�ny az lett, hogy a c�lj�t t�vesztett t�szta n�h�ny perc alatt sz�p aranys�rg�ra s�lt, s a v�letlen j�volt�b�l megsz�letett az els� f�nk, amit a b�csiek az�ta is Krapfennak neveznek.”

Magyarorsz�gon a f�nk a 19. sz�zadban terjedt el sz�les k�rben, de egy korabeli feljegyz�s szerint 1603-ban gr�f Thurz� Szaniszl� galg�ci v�r�ban egy lakom�n - hetedik fog�sk�nt - m�r f�nkot szolg�ltak fel. Haz�nkban a f�nks�t�s szok�sa a Dun�nt�lr�l terjedt el, �s v�lt egyre t�bb helyen szok�ss�, hogy a v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart� farsangkor �dess�gk�nt az asztalra ker�lhessen ez a finom nyal�nks�g. A farsangi f�nk �ltal�ban k�nny� toj�sos t�szt�b�l k�sz�l, de m�s vari�ci�ja (burgony�s, cs�r�ge, stb.) is van. A f�nk k�sz�lhet t�ltetlen�l, vagy t�ltve, a tetej�t �jabban k�l�nf�le bevonatokkal d�sz�tik. De van s�s vari�ci�ja is. �ltal�nos jellemz�je, hogy b� zs�rban, vagy olajban s�l.

(A cikk f� forr�sa a fusz.hu oldal)