M�g mindenki t�mi mag�ba a sonk�s-f�tt toj�sos-sajtos szendvicseket, addig itt van egy kis kult�rt�rt�net a H�sv�tr�l (:

Mi is az a H�sv�t?
A h�sv�t a kereszt�nys�g legnagyobb �nnepe, a Krisztus-k�zpont� kalend�rium k�zponti f��nnepe. A Biblia szerint J�zus – p�nteki keresztre fesz�t�se ut�n – a harmadik napon, vas�rnap felt�madt. Kereszthal�l�val nem szabad�totta meg a vil�got a szenved�st�l, de megv�ltotta minden ember b�n�t, felt�mad�s�val pedig gy�zelmet aratott a hal�l felett.
H�sv�t az azt megel�z� id�szak, J�zus sivatagi b�jtj�nek eml�k�re tartott negyvennapos nagyb�jt[6] lez�rul�s�t jelzi. A katolikus kereszt�nys�gben b�jtnek nevezett, val�j�ban „h�shagy�” t�pl�lkoz�si id�szak ut�n ezen a napon szabad el�sz�r h�st enni.  A b�jt utols� het�nek neve: „nagyh�t”, a h�sv�t ut�ni h�t h�sv�t hete, egyes magyar vid�keken „feh�rh�t” – feh�rvas�rnapig tart.

A H�sv�t id�pontja
A nyugati kereszt�nys�g h�sv�tvas�rnapja legkor�bban m�rcius 22-�re, legk�s�bb �prilis 25-re esik. (A keleti kereszt�nys�gben is ugyan�gy van Juli�n napt�r szerint.) A k�vetkez� nap, h�sv�th�tf� a legt�bb kereszt�ny hagyom�ny� �llamban hivatalos �nnep. A h�sv�t �s a hozz� kapcsol�d� �nnepek a mozg� �nnepek k�z� tartoznak, azaz nem esnek a Juli�n napt�r szerinti �v ugyanazon napj�ra minden �vben. A Nap mozg�sa mellett a Hold mozg�s�t�l is f�gg a d�tum – n�mileg a h�ber napt�rhoz hasonl� m�don. A h�sv�t helyes id�pontja gyakran vita t�rgya volt.

Szok�sok

• H�sv�tvas�rnap: Ehhez a naphoz tartozott az �telszentel�s hagyom�nya. A d�lel�tti mis�re letakart kos�rral mentek a h�v�k, melyben b�r�nyh�s, kal�cs, toj�s, sonka �s bor volt. A h�sv�ti b�r�ny J�zus �ldozat�t, a bor Krisztus v�r�t jelk�pezi. A toj�s pedig az �jj�sz�let�s jelk�pe. Az eg�szben f�tt toj�s ugyanakkor a csal�di �sszetart�st is jelk�pezi. A magyar n�phagyom�ny szerint a csal�dtagoknak egy�tt kellett elfogyasztaniuk a h�sv�ti toj�sokat, hogy ha valamikor elt�vedn�nek az �letben, mindig esz�kbe jusson, hogy kivel fogyasztott�k el a h�sv�ti �teleket, �s mindig hazatal�ljanak. A h�sv�t �nnepe akkora �nnep az egyh�zban, hogy nem egy napon kereszt�l, hanem nyolc napon kereszt�l �nnepelik. Ut�na m�g t�bb h�ten �t h�sv�ti id� van.
• H�sv�th�tf�: Ezen a napon sok n�pszok�s �l, p�ld�ul a locsolkod�s, a h�mes toj�s aj�nd�koz�s. A v�z megtiszt�t�, meg�j�t� erej�be vetett hit az alapja ennek a szok�snak, mely azt�n id�vel, mint k�lniv�zzel val� locsol�s maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdon�tanak a locsolkod�s hagyom�ny�nak, eszerint a Krisztus s�rj�t �rz� katon�k a felt�mad�s h�r�t vev�, ujjong� asszonyokat igyekeztek lecsendes�teni �gy, hogy lelocsolt�k �ket. R�gi korokban a piros sz�nnek v�d� er�t tulajdon�tottak. A h�sv�ti toj�sok piros sz�ne egyes felt�telez�sek szerint Krisztus v�r�t jelk�pezi. A toj�sfest�s szok�sa �s a toj�sok d�sz�t�se az eg�sz vil�gon elterjedt. M�s v�leked�sek szerint a h�sv�t eredetileg a term�kenys�g �nnepe, amely seg�ts�g�vel szerett�k volna az emberek a b� term�st, �s a h�zi�llatok szaporulat�t k�v�nni. �gy k�t�dik a ny�l a toj�shoz, mivel a ny�l szapora �llat, a toj�s pedig mag�ban hordozza az �let �g�ret�t. A locsolkod�s is az �nt�z�s ut�nz�s�val a b� term�st hivatott jelk�pezni.

Sok vall�sos orsz�gban nagyon komolyan veszik a h�sv�t el�tti 40 napos b�jt�ket �s a h�sv�t k�r�li hiedelmeket. A b�jtr�l �rtam m�r egy bejegyz�st �s mivel a mai napon Nagyp�ntek van itt az ideje, hogy err�l is legyen egy bejegyz�s (ha m�r 11.-�n elfelejtettem egy kult�rbejegyz�st �rni...).

Mi az a Nagyp�ntek?
A nagyp�ntek a kereszt�ny liturgi�ban a h�sv�t el�tti p�ntek. Ezen a napon eml�keznek meg J�zus Krisztus k�nszenved�s�r�l, kereszthal�l�r�l �s temet�s�r�l, a liturgi�ban a h�sv�ti szent h�romnap m�sodik napja.

Milyen szok�sok vannak ezen a napon?

• Ritu�lis mosakod�s: Az eg�sz K�rp�t-medenc�ben szok�sban volt nagyp�ntek hajnal�n a mosakod�s, a hiedelem szerint akkor minden betegs�gt�l megszabadulnak. A l�nyok az�rt most�k meg arcukat a patakban, hogy megsz�p�ljenek t�le. Szegeden m�g a beteg gyerekeket is kivitt�k a foly�hoz, mert a nagyp�nteki f�rd�st�l gy�gyul�st rem�ltek. Az Ipoly-ment�n �l�kn�l az volt a szok�s, hogy a h�z ura hajnalban felkelt �s bal k�zzel, a nap j�r�s�val ellent�tes ir�nyban k�r�ls�p�rte az eg�sz port�t, hogy a csal�d megszabaduljon a k�rtev�kt�l. A Dun�nt�lon, G�csejben a h�ziak kora hajnalban meztelen�l, kez�kben p�lc�val fenyegetve k�r�lfutott�k a h�zat, hogy elriassz�k a f�rgeket �s az �l�sk�d�ket.
• Gy�sznap: A kereszt�ny hitvil�g elemei beleiv�dtak a n�phagyom�nyba. J�zus hal�l�ra eml�kezve nagyp�nteken a t�z minden h�zn�l kialudt, m�g f�zni sem volt szabad. Azt tartott�k, hogy aki a tilt�s ellen�re m�gis aznap begy�jt, annak komoly b�ntet�s j�r, hamarosan ellepik a f�rgek. Nagyp�nteken szigor� b�jt�t tartottak, ezen k�v�l teljes csend honolt a falvakban, hiszen igazi gy�sz volt ez a k�z�ss�gek sz�m�ra. M�g a t�kr�t, a m�svil�gba vezet� �t jelk�p�t is letakart�k. A csal�dok kora reggel gyalogosan elmentek a templomba. M�g a falut�l t�bb kilom�terre �l�k is gyalogosan v�gtak neki a hossz� �tnak, nem haszn�lva lovat vagy kocsit.
• Dologtilt�s: A nagyp�nteket k�l�n�sen szerencs�tlen napnak tartott�k a munkav�gz�sre, ez�rt nem volt szabad �llattart�ssal, f�ldm�vel�ssel kapcsolatos munk�kat v�gezni. Ezen a napon nem s�t�ttek kenyeret, mert hit�k szerint az k�v� v�lna. Nem sz�ttek, nem fontak, nem mostak, mert �gy tudt�k, hogy a nagyp�nteken kitiszt�tott ruh�ba belecsap a vill�m. Munka helyett a falvak n�pe a templomban im�dkozott �s �nekelt, m�lyen �t�lve az elm�l�s �s a felt�mad�s csod�j�t.

Mindenkinek ismer�s az 1848-49-es szabads�gharc t�rt�nete. Ett�l f�ggetlen�l b�szke magyark�nt szeretn�k minden magyar esem�nyr�l �rni a blogon az �nnepnapi cikksorozaton bel�l (rem�lem nem hagyok ki semmit, ha m�gis vis�tsatok r�m) (:

Egy kis el�zetes...
1848 febru�r 23-�n forradalom t�rt ki P�rizsban, melynek h�re m�rcius 1-j�n �rkezett Pozsonyba. M�rcius 3-�n Kossuth Lajos besz�dett tartott, melyben �j alkotm�nyt, n�pk�pviseletet, f�ggetlen nemzeti korm�nyt, jobb�gyfelszabad�t�st �s t�rv�ny el�tti egyenl�s�get k�vetelt. 1848. m�rcius 13-�n a forradalom B�csbe is eljtutott �s az udvar az orsz�ggy�l�s feloszlat�s�t fontolgatta. A b�csi forradalom nyom�s�ra m�rcius 14.-�n elfogadt�k a m�rcius 3.-ai gy�l�sen elhangzottakat.

M�rcius 15 �s ami ut�na k�vetkezett
M�g 14.-�n este a m�rciusi ifjak (Pet�fi S�ndor, Vasv�ri P�l, Irinyi J�zsef, J�kai M�r, Degr� Alajos �s Vidats J�nos) a Pilvax k�v�h�zban elhat�rozt�k, hogy m�snak reggel k�vetel�seiknek hangot adnak.
El�sz�r az egyetemek fel� indultak meg, majd Landerer Lajos nyomd�ja fel� mentek, melyet le is foglaltak. A nyomd�ban elkezdt�k nyomtatni a 12 pontot, mely az al�bbiakat tartalmazta:

• K�v�njuk a sajt� szabads�g�t, a cenz�ra elt�rl�s�t
• Felel�s miniszt�rium Buda-Pesten
• �venk�nti orsz�ggy�l�st Pesten
• T�rv�ny el�tti egyenl�s�get, polg�ri �s vall�si tekintetben
• Nemzeti �rsereg
• K�z�s tehervisel�s, k�pviselet egyenl�s�g alapj�n
• �rb�ri viszonyok megsz�ntet�se
• Esk�dtsz�k
• Nemzeti Bank
• A katonas�g esk�dj�n meg az alkotm�nyra, a katon�kat ne vigy�k k�lf�ldre, a k�lf�ldieket vigy�k el t�l�nk.
• A politikai statusfoglyokszabadon bocs�tassanak
• Uni�, vagyis Erd�lynek Magyarorsz�ggali egyes�t�se

A CIKK FOLYTAT�SA A TOV�BB-RA KATTINTVA �RHET� EL

Minden hitvall�snak �s kult�r�nak meg van a maga �nnepe. A Holi a hindu vall�sban a Sz�nek �nnep�t jelk�pezi, mely amolyan tavasz �nnep.

Mi is ez?
Indi�ban az �nnepek id�pontja holdnapt�rhoz k�t�dik, a holi minden �vben m�skor van: febru�r utols� �s m�rcius els� hete k�r�l, amikor �ppen telihold van. Legal�bb k�t napig, maximum egy h�tig tart: ilyenkor az emberek m�gly�val �zik el a gonoszt, majd porfest�kkel, sz�nes fest�kes v�zzel locsolj�k egym�st – �gy eml�keznek Krishna cselekedeteire.

Hagyom�nyok, jelent�se
A fesztiv�l hagyom�nyai India egyes pontjain elt�rnek egym�st�l, de a legt�bb helyen 5 napig �nneplik. Az �si elnevez�se szerinti Holik�t, m�r �vsz�zadokkal Krisztus kora el�tt l�tezett. Jelent�se �s hagyom�nyai term�szetesen az id�k sor�n nagyban v�ltoztak. A fesztiv�l egyik �j szok�s�v� v�lt a Phalguna Poornima, vagyis telihold �jjel�n, m�glyak�nt el�getik a t�l sor�n az otthonokban felhalmoz�dott gy�l�kony anyagokat, jelezv�n a h�v�s napok elm�l�s�t, valamint a forr� ny�ri id�szak k�zeledt�t. A m�glya�get�st k�vet� napon mindenki fest�kkel, fest�kporral sz�rja �s v�zzel locsolja a m�sikat az utc�kon, �s otthon. A fesztiv�l az �jj�sz�let�st jelk�pezi �s a j� gy�zelm�t a gonosz felett.

Egy kis t�rt�nelem
Hiranjakasipu d�monkir�ly egyszer azt a kegyet kapta Brahm�t�l hossz� vezekl�se miatt, hogy ne lehessen �t meg�lni sem �jjel, sem nappal; sem bent, sem kint; sem a f�ld�n, sem az �gben; sem ember, sem �llat �ltal; sem semmilyen fegyverrel. Hiranjakasipu elb�zta mag�t �s provok�lta az Eget �s a F�ldet, hogy ne az isteneket, hanem �t im�dj�k az emberek. Prahl�da viszont, Hiranjakasipu fia, Visnu odaad� h�ve volt �s apja intelmei ellen�re sem volt hajland� abbahagyni a hozz� val� im�dkoz�st. Hiranjakasipu mindenf�le m�don pr�b�lta �t elpuszt�tani, sikertelen�l. V�g�l arra k�rte fi�t, fek�dj�n H�lik� (Hiranjakasipu l�nytestv�re, a d�monn�) �l�be , aki a terv szerint majd m�gly�ra ugrik vele. Prahl�da Visnuhoz foh�szkodva teljes�tette apja k�r�s�t. (H�lik�nak is volt egy k�l�nlegess�ge: nem fogta �t a t�z; kegyk�nt kapta ezt az aj�nd�kot.) Mindenki d�bbenet�re Prahl�da �ps�gben megmenek�lt a t�zt�l, Visnu seg�ts�g�vel, aki Naraszimha (emberoroszl�n) form�j�ban seg�tett neki, m�g H�lik� d�monn� porr� �gett. Ennek a legend�s esem�nynek is eml�ket �ll�tanak a hinduk H�l�kor.

Mi is ez?
Hamvaz�szerda, a H�sv�tot megel�z� negyven napos nagyb�jt els� napja. E negyven nap a kereszt�nyek sz�m�ra b�nb�nati id�szak, amely alkalmat ad a lemond�sra, a hitben val� elm�ly�l�sre �s kiengesztel�d�sre, hogy m�lt�k�ppen felk�sz�lhessenek J�zus Krisztus felt�mad�s�nak, H�sv�t meg�nnepl�s�re.

N�pszok�sok
Hamvaz�szerda az �skereszt�ny hagyom�nyb�l mer�t: a h�v�k a vezekl�s r�szek�nt hamut sz�rtak a fej�kre. M�g ma is �rzik ennek eml�k�t: az el�z� �vben megszentelt �s el�getett barka hamuj�b�l a pap hamvaz�szerd�n (�s nagyb�jt els� vas�rnapj�n) keresztet rajzol a h�vek homlok�ra, mik�zben ezt mondja: „Eml�kezz�l, ember, hogy por vagy �s porr� leszel!” A hamu egyszerre jelk�pezi az elm�l�st �s a megtisztul�st. A VII. sz�zadban alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyb�jt kezdet�t a b�jti id�szakra es� els� vas�rnap el�tti szerd�ra tett�k, �gy hamvaz�szerd�t�l h�sv�t vas�rnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a k�zbe es� hat vas�rnap nem b�jti nap.

Mi�rt pont 40 nap?
A Szent�r�sban sz�mos esem�ny kapcsol�dik a negyvenes sz�mhoz. J�zus Krisztus nyilv�nos m�k�d�s�nek megkezd�se el�tt negyven napot t�lt�tt a puszt�ban. Negyven napig tartott a v�z�z�n, negyven �vig v�ndorolt a puszt�ban a zsid� n�p, M�zes negyven napig tart�zkodott a S�nai hegyen �s J�n�s pr�f�ta negyven napos b�jt�t hirdetett Niniv�ben. A b�jt vall�sos gyakorlata a b�nb�nat, a megtisztul�s, az �ldozat �s a k�ny�rg�s kifejez�d�s�t szolg�lja, jelzi az ember Isten ir�nt tan�s�tott szeretet�t �s az �rte val� �ldozatv�llal�s�t. Nagyb�jtben a kereszt�nyek k�l�n�s figyelmet ford�tanak a szeg�nyek megseg�t�s�re is.