Mindenkinek ismerős az 1848-49-es szabadságharc története. Ettől függetlenül büszke magyarként szeretnék minden magyar eseményről írni a blogon az ünnepnapi cikksorozaton belül (remélem nem hagyok ki semmit, ha mégis visítsatok rám) (:

Egy kis előzetes...
1848 február 23-án forradalom tört ki Párizsban, melynek híre március 1-jén érkezett Pozsonyba. Március 3-án Kossuth Lajos beszédett tartott, melyben új alkotmányt, népképviseletet, független nemzeti kormányt, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget követelt. 1848. március 13-án a forradalom Bécsbe is eljtutott és az udvar az országgyűlés feloszlatását fontolgatta. A bécsi forradalom nyomására március 14.-én elfogadták a március 3.-ai gyűlésen elhangzottakat.

Március 15 és ami utána következett
Még 14.-én este a márciusi ifjak (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos és Vidats János) a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy másnak reggel követeléseiknek hangot adnak.
Először az egyetemek felé indultak meg, majd Landerer Lajos nyomdája felé mentek, melyet le is foglaltak. A nyomdában elkezdték nyomtatni a 12 pontot, mely az alábbiakat tartalmazta:

• Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését
• Felelős minisztérium Buda-Pesten
• Évenkénti országgyűlést Pesten
• Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben
• Nemzeti őrsereg
• Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján
• Úrbéri viszonyok megszüntetése
• Esküdtszék
• Nemzeti Bank
• A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
• A politikai statusfoglyokszabadon bocsátassanak
• Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése

A CIKK FOLYTATÁSA A TOVÁBB-RA KATTINTVA ÉRHETŐ EL

Ezután a pesti városháza elé vonultak, ahol elfogadtaták a 12 pontot, mely így mehetett Pozsonyba. Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett. A tömeg ezután Budára vonult, hogy a Helytartó tanács engedje szabadon Táncsics Mihályt és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.
Bécsben március 17-én V. Ferdinánd jóváhagyja a Felirati javaslatot első félelmében, de már március végén próbálkozik az udvar visszavonni a javaslat önálló hadügyre és pénzügyre vonatkozó pontjait. Március 30-án tömegtűntetést szerveztek Pesten, ahol Habsburg-ellenes jelszavak is elhangzottak, majd V. Ferdinánd április 11-én szentesíti a törvényeket.

A következő napokban, hónapokban az alábbiak történtek:

• 1848. szeptember 11.: Jellasics 35000 fős seregével átlépi a Drávát
• 1848. szeptember 28.: Lamberg Ferenc halála
• 1848. szeptember 29.: Pákozd és Sukoró között magyar győzelem
• 1848. október 4.: V. Ferdinánd berekeszti az országgyűlést
• 1848. október 6.: Bécsben újabb forradalom
• 1848. október 30.: A schwechati vereség
• 1848. december 2.: Menesztik V. Ferdinándot és a 18 éves Ferenc József lett a császár
• 1848. december 16. (?): A császári haderők koncentrált támadása
• 1848. december 25.: Bem József bevonul Kolozsvárra
• 1849. február 5.: Branyiszkónál Guyon Richárd áttöri az osztrákok védelmi vonalát
• 1849. február 9.: Bem Piskinél győzelmet arat
• 1849. február 26-27.: Dembinski csatavesztése
• 1849. március 4.: Olmützi alkotmány, okrojált alkotmány
• 1849. március 11.: Bem Nagyszebennél győz
• 1849. április 2.: Hatvannál győzelem
• 1849. április 4.: Tápióbicske, győzelem
• 1849. április 6.: Isaszeg, győzelem
• 1849. április 14.: A Habsburg-ház detronizációja
• 1849. május 9: I. Miklós cár kiáltvány Ausztria megsegítésére
• 1849. május 21.: Felszabadul Buda
• 1849. június 16.: Zsigárd, vereség
• 1849. június 20.-21.: Pered, vereség
• 1849. július 2.: Görgey megütközik Haynaival Komáromnál
• 1849. július 31.: Segesvári csata
• 1849. augusztus 3.: Klapka elfoglalja Győrt
• 1849. augusztus 9.: Temesvári vereség
• 1849. augusztus 11.: Kossuth lemond, Görgey tejhatalmat kap
• 1849. augusztus 13.: Feltétel nélküli fegyverletétel Világosnál
• 1849. augusztus 19.: Lázár Vilmos fegyverletétele
• 1849. augusztus 21.: Vécsey Ernő tábornok fegyverletétele
• 1849. augusztus 26.: Munkács megadja magát
• 1849. szeptember 5.: Pétervárad megnyitja kapuit
• 1849. október 2.: Komárom átadása
• 1849. október 6.: Aradon kivégeznek 13 honvéd főtisztet