Egy újabb keresztény ünneppel jöttem nektek, viszont nem sok mindent találtam. Nagyon sok köze van a pünkösdhöz, de lássuk is, hogy mit leltem erről az ünnepről (:

A Szentháromság ünnepe (latinul: Festum Trinitatis) a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg. Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a 10. század elején, majd XXII. János pápa 1334-ben elrendelte megünneplését a római katolikus egyházban. Ennek tudható be, hogy népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. Az ünnepet az ortodox egyház pünkösdkor tartja meg, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját ünnepli.

Az alábbi bejegyzésben a D-nap egy részét hoztam el nektek. Kicsit gonosznak fog hangzani, de a történelem könyvekben (és ha jó tanár tanítja, akkor a füzetetekben) jóval részletesebben le van írva (:

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban.

Előzmények
1943 januárjában Churchill és Roosevelt találkozót tartottak Casablancában egy második front megnyitásának lehetőségeiről. Frederick E. Morgan altábornagyot bízták meg a tervek kidolgozásával. A választása Normandiára esett. Közben az amerikai csapatok már Angliában gyülekeztek Eisenhower tábornok vezetésével. 1943 augusztusában Churchill és Roosevelt ismét találkoztak, és 1944 májusára tűzték ki a támadás időpontját. [..]

A D-nap előtt
A tavasz beköszöntével beindult a gyakorlás. Minden katona ideje edzéssel, és gyakorlással telt el. Április 25-én felpakolták a csapatokat és a felszerelést Brixham-kikötőnél. Két nap rakodás után végre elindultak. A főpróbát végző amerikai hajóhad véletlenül egy 9 torpedónaszádból álló német hajórajra bukkant. A németek megragadták a lehetőséget, torpedókat vetettek be, majd a sötétség leple alatt elmenekültek. Körülbelül 700 ember vesztette életét. Az emberveszteség, és a két hajó elvesztése mellett a legnagyobb gond az volt, hogy néhány tisztnél létfontosságú papírok voltak, amelyek meghatározták a partraszállás helyét. Napkelte után addig kutattak, míg ezeket a holttesteket meg nem találták. Szerencsére sikerült megtalálni az összes hadműveleti tervet. Montgomery válogatott közönség (VI. György, Winston Churchill és a szövetséges csapatok magas rangú katonatisztjei) előtt ismertette a haditervét.

Hadműveletek
A hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta. A hadművelet nagy részben azért lehetett sikeres, mert a németek azt hitték, hogy a partraszállás a Somme-tól északra fog bekövetkezni. Ennek több oka volt:

• Az átkelés itt volt a legrövidebb.
• A légierő támogatása itt érvényesülhetett a legjobban.
• A Ruhr-vidék – Németország gazdasági szíve – felé is itt vezetett a legrövidebb út.
• A Jubileum hadművelet

Épp ezért a németek ezt a részt erősítették meg a legjobban. Ez nem kerülte el a szövetségesek figyelmét, és arra a döntésre jutottak, hogy a partraszállás nem végezhető el hatalmas veszteségek nélkül. A hadművelet kezdetére 55 gyalogos-, 25 páncélos, 2 hegyi- és 4 ejtőernyős-, összesen 86 hadosztályt vontak össze. Az expedíciós erők összlétszáma 1944. június 6-án közel hárommillió, (2 876 439) katona volt. A Montgomery által kidolgozott partraszállási terv öt helyen irányzott elő partraszállást. A Carentani-öbölben két oldalt az amerikai 1. hadsereg első erőinek kellett két helyen, ehhez csatlakozva keletre a normandiai parton az Orne-ig az angol 2. hadseregnek kellett három helyen hídfőt létesítenie. A hídfők – nyugatról keletre – a Utah (4. amerikai gyalogos hadosztály), az Omaha (1. amerikai gyalogos hadosztály), a Gold (50. brit gyalogos hadosztály), a Juno (3. kanadai gyalogos hadosztály) és a Sword (3. brit gyalogos hadosztály) fedőnevet kapták.

A környezetvédelem számomra igenis fontos. Úgy nőttem fel, hogy tiszteljem a környezetem, a földet, soha ne szemeteljek és figyeljek oda mit és hogyan használok.

A dátum kiválasztása
1972 június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és témában tartják.

Céljai
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:

• energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
• a megújuló természeti források hasznosítása
• a szemét- és hulladékképződés csökkentése
• a környezetszennyezés megelőzése

Rendezvények
Az ENSZ közgyűlése a világnapot megalapító 1972-es határozatában sürgette a kormányokat és egyéb szervezeteket, hogy az alkalomhoz kapcsolódva egyrészt a helyi körülményekhez igazodó, nemzeti szintű eseményekkel, másrészt világméretű rendezvényekkel adjanak hangsúlyt a környezeti kérdésnek, segítsék elő a rögzített célok megvalósulását. Ezért egyrészt minden évben más ország ad otthont a világnaphoz kapcsolódó hivatalos konferenciáknak, de számos egyéb helyi vagy regionális aktivitás is kötődik ehhez a naphoz.

A kersztényeknek rengeteg fontos ünnepe van, ezalól a Pünkösd sem kivétel. Rengeteg országban pihenőnapnak számít - itt, Skóciában is, viszont a boltok többsége ugyanúgy megy tovább, mint bármely másik napok.

Mi is a Pünkösd?
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei.

Eredete
Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13.
Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Népszokások

• Májusfa: A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
• Pünkösdi király: A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
• Tavaszköszöntés: Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
• Pünkösdi királynéjárás: Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
• Pünkösdölés: Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
• Törökbasázás, borzakirály, rabjárás: Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza. A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
• Csíksomlyói búcsú: Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Sziasztok!
Gondoltam itt az ideje egy kis helyzetjelentésnek. Megvagyok, épségben. Majdnem 2 hete, hogy újra Skóciában vagyok, ami jó hír - igazából rossz hírem nincs is. :D

Egy kisvárosban kaptam most munkát, egy vendégházban, ahol reggeliztetés és takarítás van; plusz olyan munka is tartozik még ehhez, hogy fogadni a vendégeket, esetleg kijelentkeztetni őket. Ami nem megerőltető. (: A későbbiekben szeretnék majd képeket hozni, hogy lássátok mégis merre vagyok (:

A kultúrnapokkal kicsit elmaradtam. Májusban azt hiszem 2 maradt ki, viszont ezeket majd visszadátumozom és akkor ugyanúgy meglesznek az oldalon.
A Könyvkihívás is megy, már nagyban olvasom a 22.-et, szóval szépen lassan az is felkerül. Kicsit más tempót vett fel az olvasásom, mint eddig, hiszen az elmúlt 5 hónapban minimum 3-4 könyvet elolvastam havonta. :D

Hamarosan újra jövök, addig is élvezzétek a jó időt (: