Az al�bbi bejegyz�sben a D-nap egy r�sz�t hoztam el nektek. Kicsit gonosznak fog hangzani, de a t�rt�nelem k�nyvekben (�s ha j� tan�r tan�tja, akkor a f�zetetekben) j�val r�szletesebben le van �rva (:

A normandiai partrasz�ll�s a m�sodik vil�gh�bor� egyik legfontosabb hadm�velete volt, melynek sor�n a sz�vets�ges csapatok partra sz�lltak a n�ci N�metorsz�g �ltal megsz�llt Normandi�ban, �j nyugati frontot nyitva a h�bor�ban.

El�zm�nyek
1943 janu�rj�ban Churchill �s Roosevelt tal�lkoz�t tartottak Casablanc�ban egy m�sodik front megnyit�s�nak lehet�s�geir�l. Frederick E. Morgan alt�bornagyot b�zt�k meg a tervek kidolgoz�s�val. A v�laszt�sa Normandi�ra esett. K�zben az amerikai csapatok m�r Angli�ban gy�lekeztek Eisenhower t�bornok vezet�s�vel. 1943 augusztus�ban Churchill �s Roosevelt ism�t tal�lkoztak, �s 1944 m�jus�ra t�zt�k ki a t�mad�s id�pontj�t. [..]

A D-nap el�tt
A tavasz bek�sz�nt�vel beindult a gyakorl�s. Minden katona ideje edz�ssel, �s gyakorl�ssal telt el. �prilis 25-�n felpakolt�k a csapatokat �s a felszerel�st Brixham-kik�t�n�l. K�t nap rakod�s ut�n v�gre elindultak. A f�pr�b�t v�gz� amerikai haj�had v�letlen�l egy 9 torped�nasz�db�l �ll� n�met haj�rajra bukkant. A n�metek megragadt�k a lehet�s�get, torped�kat vetettek be, majd a s�t�ts�g leple alatt elmenek�ltek. K�r�lbel�l 700 ember vesztette �let�t. Az embervesztes�g, �s a k�t haj� elveszt�se mellett a legnagyobb gond az volt, hogy n�h�ny tisztn�l l�tfontoss�g� pap�rok voltak, amelyek meghat�rozt�k a partrasz�ll�s hely�t. Napkelte ut�n addig kutattak, m�g ezeket a holttesteket meg nem tal�lt�k. Szerencs�re siker�lt megtal�lni az �sszes hadm�veleti tervet. Montgomery v�logatott k�z�ns�g (VI. Gy�rgy, Winston Churchill �s a sz�vets�ges csapatok magas rang� katonatisztjei) el�tt ismertette a haditerv�t.

Hadm�veletek
A hadm�velet az Overlord (h�b�r�r) fed�nevet kapta. A hadm�velet nagy r�szben az�rt lehetett sikeres, mert a n�metek azt hitt�k, hogy a partrasz�ll�s a Somme-t�l �szakra fog bek�vetkezni. Ennek t�bb oka volt:

• Az �tkel�s itt volt a legr�videbb.
• A l�gier� t�mogat�sa itt �rv�nyes�lhetett a legjobban.
• A Ruhr-vid�k – N�metorsz�g gazdas�gi sz�ve – fel� is itt vezetett a legr�videbb �t.
• A Jubileum hadm�velet

�pp ez�rt a n�metek ezt a r�szt er�s�tett�k meg a legjobban. Ez nem ker�lte el a sz�vets�gesek figyelm�t, �s arra a d�nt�sre jutottak, hogy a partrasz�ll�s nem v�gezhet� el hatalmas vesztes�gek n�lk�l. A hadm�velet kezdet�re 55 gyalogos-, 25 p�nc�los, 2 hegyi- �s 4 ejt�erny�s-, �sszesen 86 hadoszt�lyt vontak �ssze. Az exped�ci�s er�k �sszl�tsz�ma 1944. j�nius 6-�n k�zel h�rommilli�, (2 876 439) katona volt. A Montgomery �ltal kidolgozott partrasz�ll�si terv �t helyen ir�nyzott el� partrasz�ll�st. A Carentani-�b�lben k�t oldalt az amerikai 1. hadsereg els� er�inek kellett k�t helyen, ehhez csatlakozva keletre a normandiai parton az Orne-ig az angol 2. hadseregnek kellett h�rom helyen h�df�t l�tes�tenie. A h�df�k – nyugatr�l keletre – a Utah (4. amerikai gyalogos hadoszt�ly), az Omaha (1. amerikai gyalogos hadoszt�ly), a Gold (50. brit gyalogos hadoszt�ly), a Juno (3. kanadai gyalogos hadoszt�ly) �s a Sword (3. brit gyalogos hadoszt�ly) fed�nevet kapt�k.