A kerszt�nyeknek rengeteg fontos �nnepe van, ezal�l a P�nk�sd sem kiv�tel. Rengeteg orsz�gban pihen�napnak sz�m�t - itt, Sk�ci�ban is, viszont a boltok t�bbs�ge ugyan�gy megy tov�bb, mint b�rmely m�sik napok.

Mi is a P�nk�sd?
A p�nk�sd a h�sv�t ut�ni 7. vas�rnapon �s h�tf�n tartott kereszt�ny �nnep, amelyen a kereszt�nys�g a Szentl�lek ki�rad�s�t �nnepli meg. A p�nk�sd a s�nai sz�vets�g �nnepe volt a zsid�kn�l Krisztus kor�ban. Akkor a jelei a sz�lz�g�s �s t�z volt, Isten jelenl�t�nek, a kegyelem ki�rad�s�nak jelei.

Eredete
Eredete az �sz�vets�gi zsid� �nnep, h�ber nyelven S�vu�t, a t�rv�nyad�s (t�ra ad�s�nak) eml�knapja �s az �j keny�r �nnepe.
Szent�r�sb�l ismert H�sv�t ut�n az �tvenedik napon tartj�k. �gy p�nk�sdvas�rnap (a nyugati kereszt�nys�gben) legkor�bbi lehets�ges d�tuma: m�jus 10., a legk�s�bbi pedig j�nius 13.
G�r�g nev�nek (πεντηκοστή, pent�koszt�) a jelent�se is 50, a magyar p�nk�sd sz� ebb�l sz�rmazik. Hasonl�an a h�sv�thoz, eg�sz h�ten �t tart, de csak k�t nap nyilv�nos �nnep. B�r p�nk�sd�t �nnepk�nt csak a 2. sz�zadban eml�tik �kori kereszt�ny �r�k (Tertullianus, �rigen�sz), �nnepl�se egyid�s az egyh�zzal, teh�t az apostolok idej�b�l val�. A b�rm�l�s szents�g�t hagyom�nyosan p�nk�sd �nnep�t�l kezdve szok�s kiszolg�ltatni a r�mai katolikus egyh�zban. Az �nnepr�l m�jus h�napot p�nk�sd hav�nak is nevezik.

N�pszok�sok

• M�jusfa: A magyar nyelvter�let nagy r�sz�n hagyom�nyosan a m�jus elsej�re virrad� �jszaka �ll�tottak m�jusf�t. M�sik jeles alkalma p�nk�sd volt. A m�jus elsej�n �ll�tott f�kat sokfel� p�nk�sdkor bontott�k le. A m�jusfa, a z�ld �g a term�szet meg�jhod�s�nak a szimb�luma, �s legt�bb esetben az udvarl�si sz�nd�k bizony�t�ka, szerelmi aj�nd�k is.
• P�nk�sdi kir�ly: A k�z�pkor �ta ismert szok�s, ekkor �gyess�gi versenyen (tusk�cipel�s, karik�ba dob�s) kiv�lasztott�k a megfelel� leg�nyt, aki k�s�bb a t�bbieket vezethette, tov�bb� a p�nk�sdi kir�ly minden lakodalomba, mulats�gra, �nneps�gre hivatalos volt, a kocsm�kban ingyen ihatott, a fogyaszt�s�t a k�z�ss�g fizette ki k�s�bb. Ez a tiszts�g egy h�tig, de ak�r egy �vig is tartott. Gyakran ez alkalomb�l avatt�k fel a leg�nyeket, akik ezent�l udvarolhattak, kocsm�zhattak.
• Tavaszk�sz�nt�s: M�r kora hajnalban az ablakokba, vagy a h�z ker�t�sl�cei k�z� t�znek z�ld �gakat, vir�gokat (bodz�t, p�nk�sdir�zs�t, j�zmint) az�rt, hogy nehogy belecsapjon a h�zba a vill�m. N�hol a l�nyos h�zakra tettek ki z�ld �gakat.
• P�nk�sdi kir�lyn�j�r�s: Eredetileg n�gy (k�s�bb t�bb) nagyobb le�ny k�rbevitt a faluban egy �t�diket. � a legkisebb, a legszebb. �nekelnek, �s j�k�v�ns�gokat ism�telgetnek. Meg�lltak az udvarokon, majd a p�nk�sdi kir�lyn� feje f�l� kend�t fesz�tettek ki, vagy letakart�k �t f�tyollal. �nekeltek, k�zben k�rbej�rt�k a kir�lyn�t, a v�g�n pedig felemelt�k, s term�kenys�gvar�zsl� mond�k�kat mondtak. Az �nekek �s a mond�k�k v�g�n aj�nd�kot kaptak.
• P�nk�sd�l�s: Ekkor p�nk�sdi kir�ly �s kir�lyn� p�rost a k�s�ret�vel jelen�tettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal �s v�leg�nnyel. A szok�s hasonl� a p�nk�sdi kir�lyn�j�r�shoz, de ez els�sorban adom�nygy�jt�sre szolg�lt. A gyerekek, vagy fiatalok csapata �nekelve, t�ncolva v�gigj�rta a falut, s adom�nyt gy�jt�tt.
• T�r�kbas�z�s, borzakir�ly, rabj�r�s: Nyugat-Magyarorsz�g egyes vid�kein voltak jellemz�ek p�nk�sdkor. Egy kisfi�t szalm�val kit�m�tt nadr�gba �lt�ztettek t�rsai, t�r�k bas�t ut�nozva. H�zr�l h�zra k�s�rt�k, az udvarokon pedig p�lc�val �t�tt�k, hogy ugr�ljon. P�nzt �s toj�st kaptak cser�be. A p�nk�sdi rabj�r�k szint�n fi�k, akik a l�bukn�l �sszel�ncolva mennek a l�nyokhoz k�rbe a faluban, azzal a k�r�ssel, hogy „Seg�lj�k ezeket a szeg�ny katonarabokat.” Persze, �k is aj�nd�kokkal t�rnek haza. A borzaj�r�s sor�n k�rbek�s�rnek a falun egy fi�t, akin bodz�b�l k�sz�tett k�peny van. H�zr�l h�zra j�rnak.
• Cs�ksomly�i b�cs�: Az egyik legfontosabb magyar M�ria-kegyhely Cs�ksomly�n tal�lhat�. A cs�ksomly�i b�cs� hagyom�nya a 15. sz�zadb�l maradt fenn az els� �r�sos eml�k, amely besz�mol a p�nk�sdi zar�ndoklatr�l. A katolikus h�vek p�nk�sdszombatra �rkeztek meg a cs�ksomly�i kegytemplomhoz, majd mise ut�n felvonultak a k�t Somly�-hegy k�z�. A n�pszok�s ma is �l� hagyom�ny, a cs�ksomly�i b�cs� a magyars�g egyetemes tal�lkoz�hely�v� n�tte ki mag�t.