Oké, a nyári szezon sehol sem egyszerű. Mondanám, hogy egyes részeken ehhez hozzátartozik a vendégek csökkent intelligenciája, de hát milyen vendéglátós lennék, ha ilyenek emlegetnék. :D

Az esetek többségében hozzávagyok szokva a "Merre van a vaj?", a "Hol találom a tányérokat/mélytányérokat?" kérdésekhez; valamint a "Nincs több zsemle", "Elfogyott a villa/kanál/kés" és egyéb kérésekhez. De a tegnapi napom olyan volt, hogy míg tölteném fel a tejet/vajat/műzlit és a többi elég gyorsan fogyó dolokat, addig kettészakadva adom ki az ételt, mert munkatársam úgy döntött, hogy ő beáll a pirítósokhoz és hiába rakta tele azt a pultot, nem érdekelte, hogy mást is kéne csinálnia és várta, míg leesik a többi kenyér és el nem mozdult volna. Mikor megelégeltem, hogy középen minden kifogy, mert nem tudok kiszakadni; megkértem, hogy figyelje már az ételpultot, mert muszáj felöltenem a többi dolgot - erre kaptam egy szájhúzást. Na már most... ez alapesetben nem érdekelne, ha nem dolgoznék kétszer annyit, kevesebb pénzért. Mert ugyebár még nem vagyok 25, így kevesebb pénzt kapok, mint mondjuk ő, közel 50 évesen. Így én is húzogatnám a számat.... és erre még rájött, hogy a vendégek kismillószor jöttek oda, hogy nem találnak ezt-azt, mikor két majdnem-esés között már megmutattam nekik 5-ször, hogy hol találják a dolgokat...
Az esti műszak fogjuk rá, elviselhetőbb volt addig, míg szószerint le nem támadott egy hölgy, hogy milyen gyerekeknek való ételeket adunk a pizzán kívűl. Megmutattam neki, hogy ott van a csirkés curry meg van pastánk is, plusz ehetik a többi ételt is, ami a felnőtteknek van; nincs lehatárolva (a felnőttek is eszik a gyerekmenüt néha). Erre elkezd velem kiabálni, hogy hát az ő gyereke ilyet nem eszik és beszélni akar a felettesemmel. Ekkor kerítettem egy Leadert, akivel szintén kiabált, majd kijött a főszakács, hogy legyen valami alternatíva, hogy mit szeretne, de vele is kiabált. Persze, elhiszem, hogy a vendégnek mindig igaza van, de ha már a főszakács kijön, hogy segítsen, milyen ételt akar a gyereknek, akkor itt megállítom ezt a klisés mondatot... Félfüllel hallottam, hogy a hölgy kárörvendve mondja egy másik vendégnek, hogy ír a Guest Services-nek, itt azt motyogtam a Leadernek, mikor elmentem mellette, hogy hadd írjon, mi próbáltunk neki segíteni, de nem fogadta el...

Tudom most leginkább panaszkodok, de higyjétek el, hogy amíg nem találnak meg hasonlókkal, addig én élvezem a dolgot. De mivel kb mindenhol ott vagyok, mert rengeteget rohangálok (mert ha én ott vagyok, akkor mindennek fel kell lennie töltve, még ha szétszakadok is), így engem találnak meg a hasonló emberkék a finnyás gyerekkel és a "nem találok semmit, pedig itt vagyok már 2 napja" mondatokkal. :D

Ha nem őrültem meg szeptemberig, akkor igyekszem minimum kéthetente egyszer írni - ha megőrültem, akkor szeptemberben az őrültek háza jelentkezik, hogy bezártak (:

Gondoltam ideje lenne írni egy kis blogot is, hiszen a legutóbbi ilyen bejegyzés arról szólt, hogy kb idegbajt kapok...

Azóta persze valamennyire sikerült helyrebillenni. Viszont elég sok új szabály jött érvénybe az étteremben, amire azt mondom, hogy nem normális.
Kezdem ott, hogy kb másfél hónapja 3-4 naponta mindig behoznak valami új szabályt, hogy mit és hogyan csináljunk és ami teljesen logikátlan. Most kitalálták, hogy a Front of House emberek (akik ugye az ételpultban vannak és a tálcaszedők) nem mehetnek hátra a konyhába és csak egy bizonyos helyen közlekedhetünk. Hogy miért is rossz ez? Mi, pultosok, nem mehetünk hátra, ha például fel kell töltenünk a vajat, sajtokat/szalámit/sonkát (ez a három csak reggel van); nem mehetünk hátra, ha például bébiétel kell vagy fel kell töltenünk a műzlis részleget;akkor sem mehetünk hátra, ha a kenyereket kell előkészítenünk - azt is a konyhások hozzák ki arra a részre, ahol szabad járnunk. Kérdem én: miért adnak kétszer annyi munkát a konyhások nyakába?? Persze a kételyeimet elmondtam az egyik Team Leadernek - miközben áttakarítottam a Coast éttermet (mert hát a Team Diner nem igazán szeret takarítani, ha pár napra átcuccolnak) - és persze ő is furcsállta ezt az egészet; plusz mondta, hogy valami változás mindig történt, mikor mi hátramentünk. Itt monstam, hogy ez azért furcsa, mert akik általában hátramegyünk, vagyunk annyira értelmesek, hogy nem változtatunk meg pakolgatunk át dolgokat. Amugy is azért megyünk ki, ami kell (én legalábbis), a többi meg nem érdekel...
Úgyhogy igyekszem ezen átlépni és nem arra gondolni, hogy ezek idióták és semmi értelme az egésznek. Főleg, amikor az egyik szakács jön oda hozzánk, hogy ő erről a változtatásról semmit nem tud.

A másik, hogy a héten audit van az egész resorton és mindenki teljesen pánikban van. Szerda este például még a mosogatókhoz se mehettünk ki. A tegnap nem tudom hogy zajlott, mert nem dolgoztam, de szerintem ugyanez ment... Oké, hogy mindennek tökéletesnek kell lennie, de attól függetlenül nem kellene ennyire rástresszelni, mert akkor több hiba jön elő, ami miatt esetleg minuszt kaphatunk. Így is rengeteg megbeszélésünk volt, tudjuk mit kell csinálnunk...

Oké, ezt így átolvasva elég egoistának tűnik, viszont tényleg hetek óta készítenek fel minket egy esetleges auditra, így tényleg úgy vagyunk vele, hogy ha jön, tudunk válaszolni a kérdésekre, figyelünk mindenre; csak nem stresszelünk rá úgy, mint a Leaderek vagy a Managerek (:

Egy ideje nem írtam blogot, de mentségemre legyen mondva, hogy a legtöbb nap nem is igazán volt kedvem és energiám hozzá...
Elég sok minden történik körülöttem, így elég nehézkesen tudom egyáltalán megfogalmazni.

Az Accomodation részlegen kaptam pár negatív dolgot, amihez hozzátartozik az, hogy a szobáim többsége elég káosz volt, emiatt csúsztam is; plusz 2-szer a vendégek elkezdtek bejönni a szobába, hogy ők igenis bepakolnak, mikor még közel nem voltam kész az apartmanukkal...
A múlthéten volt egy apartmanom, ahol 4 borospohár apró darabokra volt összetörve és mindenhova jutott belőle; valamint a falakra a folyadékból is jutott. Így 3 órakor még nagyjából sikálom a falat, mikor bejönnek a vendégek, hogy csak leteszik a bevásárlószatyraikat és elmennek, hogy tudjak végezni. 20 perc múlva visszajönnek, hogy bepakolnák a bőröndöket - és akkor még javában porszívóztam. Természetesen elég nehezen tudtam befejezni a szobát és persze fél 6-kor kaptuk is a panaszt arról a szobáról... A mostani leginkább az volt, hogy behordtak pár homokszemet, a hűtőben kifojattak valamit és emiatt küldtek emailt.
És mivel kb ez volt a 4. alkalom, hogy panaszkodós embereket kapok (miközben amugy romhalmaz állapotból hozom fel a szobákat), így a főnök kijelentette, hogy mivel éttermezek is, emiatt nem küldhet el, így csak átrak a másik részre, ahol egy órával később jöhetnek a vendégek...

Hétfő óta viszont azon kattogok (mikor megkaptam ezt a kijenetést), hogy átkérem magam teljesen éttermesnek. Amugy is jobban szeretek éttermezni, plusz amugy is mennék takarítani, csak akkor kevesebb szobát...
Plusz elég nyomott is voltam a tegnapi nap folyamán - az Accomos dolog miatt -, plusz én töltögettem fel a dolgokat az étteremben és volt egy kis összezörrenésem az egyik kollégámmal, akivel a pultban voltam. Vagyis inkább ő rontott nekem, mikor megkértem, hogy jöjjön vissza (a félórás pisiszünete után még elment inni és elkezdett trécselni), mert nekem is dolgom van és nem tudok két helyen lenni. Ekkor nekem ugrott, hogyha bajom van, akkor menjek a Team Leaderhez, meg amugy is ott az ajtó, menjek el. Annyiban hagytam, mert  gondoltam rossz napja neki is lehet, meg úgy is észreveszi a vezetőség, hogy sosincs a helyén. Erre nem sokkal később az egyik Leader félrehívta és onnanstól kezdve az este tovább részében teljesen be volt rágva rám... Később az egyik magyar srác szólt be, mikor kértem, hogy szedje össze nekem az összeseperc morzsákat, hogy biztos megyek köpni, ha nem teszi. Itt kijelentettem, hogy nem szokásom köpni és a másik srácot sem köptem be, így ha félrehívták, az nem miattam volt.
De hát természetesen két nem éppen értelmes emberről beszélek, de az egyiket az esetek többségében ellehet viselni, míg a másikuk csak szimplán egy egoista idióta, aki azt hiszi, hogy okos is...

Szóval így telnek mostanában a napjaim. Így igyekszem fentartani a Könyvkihívásomat is, miközben ezerfelé kattogok, hogy mi legyen...

Más címet nemigen tudtam volna adni most ennek a bejegyzésnek. Napok - sőt hónapok - óta próbálok úgymond túlélni és erős maradni...
Ha a fizikai megpróbáltatásokat nézem, akkor napok óta annyira fáj a derekam, hogy örülök, hogy a munkámat megtudom csinálni, azon kívűl eléggé megszenvedem a dolgot. Gondolom leginkább azért fáj, mert míg hétközben nem dolgozom az Accomodation részen, így a trolim mindig a tároló hátulján van és egyedül kell kicibálni 5-10 nehéz és telipakolt trolit, hogy odajussak a sajátomhoz...

A másik dolog... mióta átköltöztem egyik barátnőmhöz, kb az van, hogy ahelyett, hogy együtt csinálnánk valami programot, mindig egy pöcs sráchoz rohangál, aki kb úgy viselkedi vele, mint egy darab ággal. Ha én hozok fel valamit - menjünk el enni, beszélgessünk -, mindig az van, hogy nincs kedve vagy fáradt. De ahogy jön a srác, veszi a kabátját és megy. Vagy amikor épp benne vagyunk egy beszélgetésben, jön a srác, barátnőm már ugrik - mintha amugy nem is lettünk volna egy beszélgetés közepén. Amikor meg elmondtam neki ezeket a dolgokat, akkor jött azzal, hogy én ezt miért nem mondtam neki, mikor itthon van... mondom mikor? Mert ha nem dolgozunk, akkor a srácnál van, szóval kb esélyem sincs normálisan beszélni vele...
Most is felhoztam, hogy jó lenne csinálni valamit, anélkül, hogy rohangálna a srác után és teljesen meglepődött. Mit kell azon meglepődni, hogy amugy odaköltözik a barátnője a szomszéd szobába és kb nem is csinálnak együtt programot, mert hát így a srác, úgy a srác...
 

Úgyhogy most perpillanat azon gondolkozom, hogy ezek után, ha ugyanúgy tovább "nyalja" a srác seggét, akkor így engem el is felejthet. Mert ha már magától nem jön rá, hogy amugy vannak barátai (a srácon kívűl) akikkel lehetne programot csinálni, akkor az már nem jó... Aztán majd rájön (ha rájön), hogy nem lesz senki, aki segítsen neki vagy akivel úgymond "csajos napot" csinálna.... Mert szerintem itt nem én rontottam el a dolgokat...

Sziasztok!

A napokban gondolkoztam pár bejegyzésen és nem olyan rég jutottam arra a következtetésre, hogy miért is ne lehetne egy olyan, ahol az általatok feltett kérdésekre válaszolok.
Ám ehhez kérdésekre lenne szükségem.
A komment szekcióban elhalmozhattok kérdésekkel és amint felgyűlt egy kellő mennyiség, válaszolok rájuk (: