Őszintén szólva elég sok dolgozom, de gondolom ez nem lep meg titeket. Itt van a nyári szezon, megy a hajtás és még ráadásul egy-két munkatárs sem épp segítőkész...

Kezdem ott, hogy kb egy hónapja kaptunk pár új munkatársat az étteremben, akikből 2 a pultba került be. Kicsit lassacskák, de az elején még azt mondtuk, hogy ez teljesen rendben van, hiszen még csak most jöttek.
Ámde: az angol lány már az első héten kétszer beteget jelentett és a munkamorálja azóta is a béka fenekét nyaldossa - vagyis minden pillanatot megragad arra, hogy ne kelljen dolgozni. Ennek következtében rám marad minden...
A lengyel lányka sem éppen a munkaszeretetéről vagy a gyorsaságáról híres. Míg az angolnál már elértem, hogy legalább másfél pultot kitakarítson fél óra alatt, a lengyel lányunk még mindig egy fél pultot takarít ki ugyanennyi idő alatt. És mikor ezt jelzed neki, bociszemekkel rád néz, hogy nem érti mit mondunk. Ez leginkább akkor jön elő, mikor eljut a padló felmosásáig valami folytán és a pult mögött elkezd felmosni (ahol ugye csak két padlót kéne mosni), megcsinálja a felét és kimegy a nagy térre. Itt jeleztem neki, hogy a másik oldalt is megkéne csinálni, ha már elkezdte, erre csak kapom a "Ezt nem értem" választ. Mutattam neki kézzel-lábbal, de nem segített, úgyhogy azóta is ha mindkét lánnyal együtt vagyok a pultba, akkor mindig túlórázom, mert sose vagyunk kész...

Ezenkívűl ugye ott van a hétfő és a péntek, amikor takarítok és az elmúlt 2 hétben kikaptam a legszutykosabb szobákat és persze, ha csúsztam, akkor én voltam leszidva, hogy küldeni kell segítséget meg a checkerem ki van rám akadva (aki életében most nézte meg a szobáimat először és amugy is állandóan káromkodik mindenen). És mikor megvédeném magam, nem sokat érek vele. Plusz mostmeg hívnak az étterembe ilyenkor is, úgyhogy még jobb is, hogy nem ülök ott... Most pénteken volt az, hogy tudtam, hogy nem fogok 4-re végezni, mert most 2 nagyon undorító szobám is volt az 5-ből (ráadásul mind az 5 szobám vagy 2 hétig itt volt és ezek nem is kapnak szervízt), úgyhogy jelentősen elcsúsztam. Fél 5-kor végeztem és 5-kor meg mennem kellett, hogy átérjek az étterembe, ahol úgy néztem ki, mint akin átment 5 tehervonat.

Szóval igyekszem átvészelni még ezt az egy hónapot a holiday-emig és abban az egy hétben mást sem fogok csinálni, mint aludni. :D

Oké, a nyári szezon sehol sem egyszerű. Mondanám, hogy egyes részeken ehhez hozzátartozik a vendégek csökkent intelligenciája, de hát milyen vendéglátós lennék, ha ilyenek emlegetnék. :D

Az esetek többségében hozzávagyok szokva a "Merre van a vaj?", a "Hol találom a tányérokat/mélytányérokat?" kérdésekhez; valamint a "Nincs több zsemle", "Elfogyott a villa/kanál/kés" és egyéb kérésekhez. De a tegnapi napom olyan volt, hogy míg tölteném fel a tejet/vajat/műzlit és a többi elég gyorsan fogyó dolokat, addig kettészakadva adom ki az ételt, mert munkatársam úgy döntött, hogy ő beáll a pirítósokhoz és hiába rakta tele azt a pultot, nem érdekelte, hogy mást is kéne csinálnia és várta, míg leesik a többi kenyér és el nem mozdult volna. Mikor megelégeltem, hogy középen minden kifogy, mert nem tudok kiszakadni; megkértem, hogy figyelje már az ételpultot, mert muszáj felöltenem a többi dolgot - erre kaptam egy szájhúzást. Na már most... ez alapesetben nem érdekelne, ha nem dolgoznék kétszer annyit, kevesebb pénzért. Mert ugyebár még nem vagyok 25, így kevesebb pénzt kapok, mint mondjuk ő, közel 50 évesen. Így én is húzogatnám a számat.... és erre még rájött, hogy a vendégek kismillószor jöttek oda, hogy nem találnak ezt-azt, mikor két majdnem-esés között már megmutattam nekik 5-ször, hogy hol találják a dolgokat...
Az esti műszak fogjuk rá, elviselhetőbb volt addig, míg szószerint le nem támadott egy hölgy, hogy milyen gyerekeknek való ételeket adunk a pizzán kívűl. Megmutattam neki, hogy ott van a csirkés curry meg van pastánk is, plusz ehetik a többi ételt is, ami a felnőtteknek van; nincs lehatárolva (a felnőttek is eszik a gyerekmenüt néha). Erre elkezd velem kiabálni, hogy hát az ő gyereke ilyet nem eszik és beszélni akar a felettesemmel. Ekkor kerítettem egy Leadert, akivel szintén kiabált, majd kijött a főszakács, hogy legyen valami alternatíva, hogy mit szeretne, de vele is kiabált. Persze, elhiszem, hogy a vendégnek mindig igaza van, de ha már a főszakács kijön, hogy segítsen, milyen ételt akar a gyereknek, akkor itt megállítom ezt a klisés mondatot... Félfüllel hallottam, hogy a hölgy kárörvendve mondja egy másik vendégnek, hogy ír a Guest Services-nek, itt azt motyogtam a Leadernek, mikor elmentem mellette, hogy hadd írjon, mi próbáltunk neki segíteni, de nem fogadta el...

Tudom most leginkább panaszkodok, de higyjétek el, hogy amíg nem találnak meg hasonlókkal, addig én élvezem a dolgot. De mivel kb mindenhol ott vagyok, mert rengeteget rohangálok (mert ha én ott vagyok, akkor mindennek fel kell lennie töltve, még ha szétszakadok is), így engem találnak meg a hasonló emberkék a finnyás gyerekkel és a "nem találok semmit, pedig itt vagyok már 2 napja" mondatokkal. :D

Ha nem őrültem meg szeptemberig, akkor igyekszem minimum kéthetente egyszer írni - ha megőrültem, akkor szeptemberben az őrültek háza jelentkezik, hogy bezártak (: