Oké, a nyári szezon sehol sem egyszerű. Mondanám, hogy egyes részeken ehhez hozzátartozik a vendégek csökkent intelligenciája, de hát milyen vendéglátós lennék, ha ilyenek emlegetnék. :D

Az esetek többségében hozzávagyok szokva a "Merre van a vaj?", a "Hol találom a tányérokat/mélytányérokat?" kérdésekhez; valamint a "Nincs több zsemle", "Elfogyott a villa/kanál/kés" és egyéb kérésekhez. De a tegnapi napom olyan volt, hogy míg tölteném fel a tejet/vajat/műzlit és a többi elég gyorsan fogyó dolokat, addig kettészakadva adom ki az ételt, mert munkatársam úgy döntött, hogy ő beáll a pirítósokhoz és hiába rakta tele azt a pultot, nem érdekelte, hogy mást is kéne csinálnia és várta, míg leesik a többi kenyér és el nem mozdult volna. Mikor megelégeltem, hogy középen minden kifogy, mert nem tudok kiszakadni; megkértem, hogy figyelje már az ételpultot, mert muszáj felöltenem a többi dolgot - erre kaptam egy szájhúzást. Na már most... ez alapesetben nem érdekelne, ha nem dolgoznék kétszer annyit, kevesebb pénzért. Mert ugyebár még nem vagyok 25, így kevesebb pénzt kapok, mint mondjuk ő, közel 50 évesen. Így én is húzogatnám a számat.... és erre még rájött, hogy a vendégek kismillószor jöttek oda, hogy nem találnak ezt-azt, mikor két majdnem-esés között már megmutattam nekik 5-ször, hogy hol találják a dolgokat...
Az esti műszak fogjuk rá, elviselhetőbb volt addig, míg szószerint le nem támadott egy hölgy, hogy milyen gyerekeknek való ételeket adunk a pizzán kívűl. Megmutattam neki, hogy ott van a csirkés curry meg van pastánk is, plusz ehetik a többi ételt is, ami a felnőtteknek van; nincs lehatárolva (a felnőttek is eszik a gyerekmenüt néha). Erre elkezd velem kiabálni, hogy hát az ő gyereke ilyet nem eszik és beszélni akar a felettesemmel. Ekkor kerítettem egy Leadert, akivel szintén kiabált, majd kijött a főszakács, hogy legyen valami alternatíva, hogy mit szeretne, de vele is kiabált. Persze, elhiszem, hogy a vendégnek mindig igaza van, de ha már a főszakács kijön, hogy segítsen, milyen ételt akar a gyereknek, akkor itt megállítom ezt a klisés mondatot... Félfüllel hallottam, hogy a hölgy kárörvendve mondja egy másik vendégnek, hogy ír a Guest Services-nek, itt azt motyogtam a Leadernek, mikor elmentem mellette, hogy hadd írjon, mi próbáltunk neki segíteni, de nem fogadta el...

Tudom most leginkább panaszkodok, de higyjétek el, hogy amíg nem találnak meg hasonlókkal, addig én élvezem a dolgot. De mivel kb mindenhol ott vagyok, mert rengeteget rohangálok (mert ha én ott vagyok, akkor mindennek fel kell lennie töltve, még ha szétszakadok is), így engem találnak meg a hasonló emberkék a finnyás gyerekkel és a "nem találok semmit, pedig itt vagyok már 2 napja" mondatokkal. :D

Ha nem őrültem meg szeptemberig, akkor igyekszem minimum kéthetente egyszer írni - ha megőrültem, akkor szeptemberben az őrültek háza jelentkezik, hogy bezártak (:

A hétfői bejegyzés után úgy gondoltam kicsit nyilatkozom, miért is voltam olyan rövidkés a kirándulásokkal kapcsolatban...

Butlin's néha szokott szervezni felnőtt hétvégéket, ami azt jelenti, hogy mindig van egy téma (legyen ez 80-as évek, 90-es évek, Back to the 2000s, esetleg Folk fest stb) és ezek csakis felnőttek számára vannak meghírdetve.
Őszintén mindig félünk mi marad ezek után a hétvégék után. Most hétfőn csak 4 szobát kaptunk, viszont így is én például fél 4-kor jöttem ki az utolsóból, úgy, hogy általában már bőven kész szoktam lenni 3-ra már 5 szobával is.
A második szobában csak két zsáknyi szemetet szedtem össze, viszont ez még semmi nem volt ahhoz képest, amennyit összeszedtem az utolsó szobámban... Szépen tartottam az egyórás takarításokat és délután 2-kor becsattogtam az utolsóba, ahol csak fél óra volt az összes szemetet összeszednem - ami 4 zsáknyi adag volt -, plusz még takarítás közben is találtam rejtett kis zugoban néhány szemetet, így megtelt az 5. zsák is. Soha nem takarítottam másfél óráig egy apartmant, de azt hiszem most az egyszer muszáj volt, mert egyszerűen udorító volt az egész. Talán az egészből annyi jó sült ki, hogy otthagytam egy égősort, amit szépen haza is hoztam. Ha már otthagyták, a szobám hadd legyen szebb, miután ők annyi szemetet otthagytak...
Viszont ezalatt a másfél óra alatt azért tisztességesen kipucoltam mindent és szerencsére az irodában se szóltak, hogy miért fél 4-kor csattogok vissza, főleg, hogy jeleztem is, hogy milyen az utolsó szobám. Szerencsére a vendégek még nem jöttek oda, így nem volt probláma. (:

Már előre félek a 90-es évektől és a 2000-es bulitól. Általában ezek a legeslegrosszabbak (és a tavalyi TWSTD Fesztről nem is beszéltem, amikor a bedrogozott emberünk átlyukasztotta a falat) és még ennél is több szemét marad utánuk...

Mostanában elégé össze-vissza vannak a beosztásaim, így néha jobban szeretek pihenni, amikor időm jut rá. Ez az elmúlt napokban is így volt.

A születésnapomkor kértem ki szabadnapot, ami azt jelentette, hogy a 2 napos Holiday mellé kaptam még 2 Rest day-t is (a Holiday a fizetett szabadságot jelenti; a Rest day pedig egy sima szabadnap). Így abban a 4 napban volt időm pihenni, megszervezni egy bulit - már amennyire a netem engedte, hogy felmenjek - és kizárni nagyjából a munkát. Aztán visszakerültem a körforgásba; és meglepődtem, hogya vendégekkel most nem is volt különösebb baj. Inkább az egyik munkatársam olyan, akit mindenki megütne (és még szépen fogalmaztam).

Így ezért is kerültem most a blogot meg úgy mindent, mert szükségem volt egy kis "én idő"-re két éttermes shift között és persze munka után. Igyekeztem olvasni, filmezni; bár sokszor voltam olyan fáradt, hogy hanyagoltam mindent.
Tervben volt az is, hogy esetleg bekérem magam egy kis túlórára, ám tegnap mikor megláttam, hogy 4 különböző blokkban kaptam 4 emeleti szobát, azt mondtam, hogy inkább most nem... Semmi bajom nincs az emeleti szobákkal, ha nem kell az egész Seaside Village-et bejárnom, amivel megy az idő - mert ugye el kell jutnom egyik szobától a másikig, meg felpakolni-lepakolni stb.

A mai napot is ezért szántam a pihenésre, de úgy gondoltam adok egy kis életjelet. (:
Hamarosan jön a Könyvkihívás következő része és megválaszolom azt az egyetlen kérdést, ami érkezett a Kérdezz-Felelekhez (:

Májusban egy Pitlochry nevű kisvárosban találtam munkát - ahol, mint az előző bejegyzésemben említettem kb 2 hónapot töltöttem csak -, így néha-néha volt időm felfedezni a helyet.
Legtöbbször a vendégházzal szemben található emlékparkban kötöttem ki, mikor jó idő volt, de egyszer-kétszer elsétáltam a tóhoz is, ami kb 5 perc sétára van.

Maga a város alakulása a victoriánus időkre tehető vissza. Maga Viktória királynő is rengetegszer járt a környéken és természetesen a kisvárosban is. Miután 1863-ban a vasútvonal is megépült itt, Pitlochry kedvenc turistaváros lett.
1947-ben lett végül tényleges kisváros. A gát és annak a halászlétrája neves turistalátványosság, rengetegen látogatnak el évről-évre. A folyógát létrehozott egy mesterséges tavat a város mellett, ami a Loch Faskally nevet viseli. 1951-ben John Stewart létrehozta a Pitlochry Festival Theatre-t, ami legelőször csak egy sátor volt. Maga a színház egész évben nyitva van, ám nyáron több darabot játszanak. A Winter Words Festival 2004 óta minden évben megrendezésre kerül februárban és a színház épületében jelennek meg különböző írók és személyiségek. A The Enchanted Forest pedig minden év októberében kerül megrendezésre a Faskally erdőben.