Egy �vben k�tszer �l�nk meg napfordul�t, �m a t�livel kicsit k�zelebb ker�l�nk ahhoz, hogy v�gre ne 3-kor legyen s�t�t.

T�li napfordul� az a pillanat, amikor a F�ld forg�stengelye a legnagyobb sz�gben hajlik el a Nap sugarait�l. Az �szaki f�ltek�n a t�li napfordul�ig a Nap �szakr�l d�lre halad, ut�na pedig d�lr�l �szak fel� kezd mozogni, �s az �v legr�videbb nappal�t (k�vetkez�sk�ppen a leghosszabb �jszak�t) adja. A t�li napfordul� az �szaki f�ltek�n december 21-�n van (esetenk�nt 22-�n), a d�li f�ltek�n pedig j�nius 21-�n (esetenk�nt 22-�n vagy 20-�n). A t�li napfordul� az �szaki f�ltek�n a csillag�szati t�l kezdet�t jelenti, a legt�bb kult�r�ban sz�mos �si n�pi szok�s kapcsol�dik hozz�, �s �nneps�gek k�s�rik, mint p�ld�ul az �kori r�mai Saturnalia, a zsid� Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a kar�csony, melyet val�sz�n�leg Mithr�sz napisten kultusz�hoz kapcsol�d�an, illetve t�bb pog�ny �nnep helyett tart a kereszt�ny vall�s.

Egyes babon�k szerint a h�rom t�li h�napot h�rom, h�krist�ly k�penyeges, fekete ruh�s �regember jelk�pezte, kez�kben a Bak, V�z�nt�, illetve a Halak jel�vel. A t�li napfordul�t is �reged� f�rfi jelen�tette meg, rajta pr�mmel szegett b�rruha, a derek�n �v, azon 12 csillag, s csatk�nt a Bak jele. Jobbj�ban kecske, balj�ban gl�busz, melyet csak egynegyed r�szben vil�g�t meg f�ny. Bok�in sz�rnyakat visel, egy feh�ret �s h�rom feket�t.

A hanuka a f�nyek �nnepe, a zsid�k legismertebb �nnepe a nem zsid�k k�r�ben. A Makkabeusoknak a sz�riai g�r�g�k feletti gy�zelm�re (i. e. 165.), a jeruzs�lemi szent�ly megtiszt�t�s�ra �s �jraavat�s�ra, valamint a nyolc napon �t �g� m�cses csod�j�ra eml�kezik.

A szent�ly �jj�avat�s�nak �nnepe
Az i. e. 2. sz�zad k�zep�n a J�de�t korm�nyz� g�r�g uralkod�, IV. Antiokhosz az eddig vall�si �n�ll�s�got �lvez� J�de�ban korl�toz� int�zked�seket vezetett be, hogy el�seg�tse a hellenizmus t�rh�d�t�s�t. Elhelyezte Zeusz szobr�t a szent�lyben, megszents�gtelen�tve azt, �s arra k�telezte a zsid�kat, hogy a T�ra szigor� tilalm�t megszegve boruljanak le a v�rosokban k�r�lhordozott b�lv�nyok el�tt. Ennek hat�s�ra egy Modiin nev� kisv�rosban a Hasmoneus csal�db�l sz�rmaz� M�titj�hu felkel�st robbantott ki, majd fia, J�da M�k�bi vezet�s�vel egy maroknyi zsid� csapat gy�zelmet aratott a t�ler�ben l�v� sz�r-g�r�g�k felett, megtiszt�tott�k a szent�lyt �s �jb�l felavatt�k azt. Ennek eml�k�re nevezt�k el az �nnepet hanuk�nak, ami h�ber�l „felszentel�st” jelent.

A f�nyek �nnepe
H�g h��rim: a f�nyek �nnepe. Miut�n a Makkabeusok megtiszt�tott�k a szent�lyt, csup�n egy napra elegend� k�ser olajat tal�ltak, amellyel meggy�jthatt�k a szent gyertyatart�t, a men�r�t. �j olaj el��ll�t�s�ra nyolc napra volt sz�ks�g, de ekkor a hagyom�ny szerint csoda t�rt�nt: az egy napra elegend� olaj nyolc napon �t �gett. Ennek eml�k�re a hanuka els� napj�t�l kezdve minden este eggyel t�bb gyerty�t gy�jtanak meg a zsid� csal�dok, �s olyan helyre teszik �ket, ahol hirdethetik az isteni csod�t. A gyertyatart�t, amelybe a gyerty�kat helyezik, hanukij�nak h�vj�k. A gyerekek trenderlivel (hanukai p�rgetty�) j�tszanak, olajban s�lt finoms�gokat kapnak �s hanukai dalokat �nekelnek, a n�k pedig Hann�ra �s h�t fi�ra eml�keznek, akik ink�bb a m�rt�rhal�lt v�lasztott�k, mintsem hogy megszegj�k Isten t�rv�ny�t �s leboruljanak az idegen istenek el�tt. A k�z�pkort�l kezdve ezen az �nnepen aj�nd�kot is kapnak a zsid� gyerekek, mert a kar�csonyt meg�nnepl� kereszt�nyekkel szemben rossz �rz�s lenne nekik, ha �k nem lenn�nek megaj�nd�kozva.

Hanukija
A hanukij�nak, azaz a hanukai gyertyatart�nak (amely nem t�vesztend� �ssze a men�r�val) kilenc �ga van, nyolc norm�l gyertyatart� �s – k�z�pen – egy „szolga” (s�m�s vagy s�mesz). A „szolga” seg�ts�g�vel kell meggy�jtani a nyolc gyerty�t vagy m�csest. Els� nap egyet, m�sodikon kett�t �s �gy tov�bb. Az �nnep v�g�n minden l�ng �g (nyolc plusz a szolga), �gy szimboliz�lva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Mivel a zsid� napt�r szerinti napok napnyugt�val kezd�dnek, teh�t az els� gyerty�t az �nnepi d�tum el�tti este kell meggy�jtani.)

Napt�rbeli elhelyezked�se
A Hanuka minden �vben m�s napokon helyezkedik el. Id�n ez december 12-20.-a; j�v�re ez m�r december 2-10. A hanuka kezdete lassan el�re halad a Gergely-napt�rhoz k�pest: 3032-ben els� napja janu�r 1-j�re esik, az esti kezdet miatt 3031. december 31-�n kezd�dik. 3316-ban nem lesz hanuka mert csak 3317. janu�r 2-�n kezd�dik (janu�r 1-j�n este). 3317-ben viszont egy m�sodik hanuka is lesz december 22-i kezdettel.

Az emberi jogok vil�gnapj�t minden �v december 10-�n �nneplik. A napot Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ENSZ k�zgy�l�s �ltali elfogad�s�nak �s kiki�lt�s�nak tisztelet�re v�lasztott�k 1948. december 10-�n; b�r hivatalosan a K�zgy�l�s 317. plen�ris �l�s�n hozt�k l�tre 1950. december 4-�n.

Az emberi jogok vil�gnapj�n magas szint� politikai konferenci�kat �s tal�lkoz�kat valamint az emberi jogi k�rd�sekkel foglalkoz� kultur�lis rendezv�nyeket �s ki�ll�t�sokat szerveznek. Hagyom�nyosan december 10-�n osztj�k ki az ENSZ �t�venk�nt adott emberi jogi d�j�t. Sz�mos, az emberi jogok ter�let�n akt�v korm�nyzati �s nem korm�nyzati szervezet is rendez k�l�nleges esem�nyeket, hogy megeml�kezzenek err�l a napr�l, mint ahogy sok m�s polg�ri �s szoci�lis szervezetek is.

M�g n�lunk a Mikul�s m�s orsz�gokban kar�csonykor �rkezik, �m a marad�k egyn�h�ny orsz�gban - k�zt�k Magyarorsz�gon is - december 6.-n, (Szent) Mikl�s napj�n �rkezik.

M�rai Szent Mikl�s myrai p�sp�k, a katolikus �s a g�r�gkeleti egyh�zak szentje, a tenger�szek, keresked�k, az illatszer�szek, a gy�gyszer�szek, a z�logh�zak, gyermekek, di�kok �s �ltal�ban minden neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �l� v�d�szentje Oroszorsz�gban, G�r�gorsz�gban �s Szerbi�ban, a p�linkaf�z�k �s Kecskem�t v�ros[1] v�d�szentje Magyarorsz�gon. �let�r�l t�bb legenda ismert, ezekb�l alakult ki a Mikul�s szem�lye is.

19 �ves volt, mikor papp� avatt�k. A sz�leit�l �r�k�lt vagyont sz�tosztotta a szeg�nyek k�z�tt. Egyesek szerint a gy�gyszert�rosok �s a haj�sok v�delmez�je volt. Seg�tette a szeg�ny gyermekeket �s ez�rt szentnek tartott�k �t.

Hogyan alakult ki a mai Mikul�s �nnep?
Szent Mikl�s legend�j�nak egyik v�ltozata szerint, amikor a megaj�nd�kozott legkisebb l�ny �ppen akkor tette a harisny�j�t a k�m�nybe sz�radni, amikor Mikl�s p�sp�k abba beleejtette �s az aj�nd�ka pont a harisny�j�ba esett. A n�vtelen j�tev�r�l elterjedt a sz�besz�d, hogy a mindig h�bor�totta Taurus hegys�gb�l, maga a "T�lap�" volt az aj�nd�khoz�. Azonban m�gis kitud�dott a titok, hogy a j�tev� nem m�s, mint maga Mikl�s a v�ros kereszt�ny p�sp�ke. A legkisebb l�nynak bedobott aranyak k�z�tt ugyanis volt egy olyan �rme, amit egy helyb�li aranykeresked� el�z�leg Mikl�s p�sp�knek adom�nyozott.
A magyar Mikul�s elnevez�s a Mikl�s n�v cseh ford�t�s�b�l eredeztethet�. A december 6-i aj�nd�koz�s szok�sa csak a 19. sz�zad k�zep�n �rkezett Magyarorsz�gra. B�r sz�mos helyen olvashat� az az �ll�t�s, hogy korunk – �gy a Magyarorsz�gon is ismert – klasszikus Mikul�s�nak k�lsej�t (k�v�rk�s, piros ruh�s, j�kedv� id�s ap�ka) a Coca-Cola nev� �d�t�italokat gy�rt� c�g tal�lta ki 1931-ben, ez kor�ntsem igaz, b�r t�ny, hogy az eml�tett c�gnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikul�s alakj�t az eml�tett figur�val azonos�tjuk manaps�g. R�gi gyermekk�nyvek oldalain (az 1920-as �vekb�l) ugyanis m�r enn�l kor�bban is tal�lhatunk nagyon hasonl� rajzokat, grafik�kat a Mikul�sr�l.

Az advent kar�csony napj�t (december 25) megel�z� negyedik vas�rnapt�l kar�csonyig tart� id�szak. A kar�csonyi �nnepk�r advent els� vas�rnapj�val kezd�dik �s v�zkereszt napj�val (janu�r 6) z�rul.

Az advent eredete a 4. sz�zadra ny�lik vissza, amikor VII: Gergely p�pa n�gyben hat�rozta meg az adventi vas�rnapok sz�m�t. Az els� vas�rnap h�rom id�szak kezdet�t is jelenti: a kereszt�ny egyh�zi �v kezdet�t, a kar�csonyi �nnepk�r kezdet�t �s az adventi id�szak kezdet�t.

A katolikus egyh�zban advent liturgikus sz�ne a lila, amely a b�nb�natot, a szent fegyelmet �s �sszeszedetts�get jelk�pezi. Az adventi lelki felk�sz�l�s id�szak�ra III. Ince p�pa rendelte el a lila miseruha haszn�lat�t. Advent harmadik vas�rnapj�n, �r�mvas�rnapon (gaudete vas�rnap) az �r elj�vetel�nek k�zels�g�t �nneplik; e nap liturgikus sz�ne legt�bb helyen a r�zsasz�n. Az eg�sz id�szakban d�sztelen a templomi olt�r, az orgona szerepe pedig az �nekek k�s�ret�re korl�toz�dik.

Kor�bban szok�s volt az adventi id�szakban b�jt�t tartani. Az adventi b�jti id� alatt tiltott�k a zajos mulats�gokat �s az �nnep�lyes h�zass�gk�t�seket, de az ut�bbit az 1661. �vi nagyszombati zsinat p�sp�ki enged�lyt�l tette f�gg�v�. A b�jt�l�s hagyom�nya a 20. sz�zad k�zep�n t�nt el.

Adventkor a 19–20. sz�zad �ta szok�s koszor�t k�sz�teni. Az adventi koszor� �s�t 1839-ben Johann H. Wichern n�met evang�likus lelk�sz k�sz�tette el: egy felf�ggesztett szek�rker�ken 24 gyerty�t helyezett el, melyek k�z�l minden nap eggyel t�bbet gy�jtott meg kar�csonyig. Ma az adventi koszor� �ltal�ban feny��gb�l k�sz�tett k�r alak� koszor�, melyet n�gy gyerty�val d�sz�tenek. A gyerty�k sz�ne a katolikus hagyom�ny szerint a b�nb�nat sz�n�t jelk�pez� lila, kiv�ve a harmadik vas�rnapra jut�t, amely r�zsasz�n, mert ez az �r�m vas�rnapja. Minden gyertya szimboliz�l egy fogalmat: 1. hit, 2. rem�ny, 3. �r�m, 4. szeretet. A gyerty�k egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy szem�lyre vagy k�z�ss�gre is utalnak: �d�m �s �va (mint akiknek els�k�nt �g�rte meg Isten a megv�lt�st - hit); zsid� n�p (akinek meg�g�rte, hogy k�z�l�k sz�rmazik a Messi�s - rem�ny); Sz�z M�ria (aki megsz�lte a Fi�t - �r�m, r�zsasz�n gyertya); Keresztel� Szent J�nos (aki hirdette J�zus elj�vetel�t, �s k�sz�tette az utat az emberek sz�v�hez - szeretet).