Először azzal kezdeném, hogy néhány mondatban leírnám ki is Szent István; utána pedig néhány programot - de részletesebben a debreceni virágkarneválról írnék (mivel itt élek és rengeteget voltam már ezen az eseményen).

I. István vagy Szent István Vajk néven született 969 körül, aki az utolsó magyar fejedelem volt és az első magyar király. Születése körül sok legenda maradt fent, hiszen nincsenek pontos adatok, hogy ténylegesen mikor és hol született. A 14. században íródott Képes krónika 969-re teszi a születési évet, és a Harvtik-féle legenda Esztergomot jelöli meg helyszínnek, de István-korabeli bizonyíték nem maradt fent. A koronázásának időpontját 1000 és 1001 közé teszik. Az első törvénykönyv  még I. István idejében keletkezett vagy nem sokkal halála után foglalták írásba; a második törvénykönyvet pedig már I. András idejében szerkesztették egybe.

Ugyebár az országban ez az államalapítás ünnepe, Debrecenben ez a Virágkarnevál napja is. Eleinte ez csak egy egy napos esemény volt, ám most már egy teljes hétig tart, hiszen a 20.át megelőző napokban rengeteg rendezvényt terveznek az ott lakók és az odalátogatók számára. Eleinte élő virágokat használtak a kocsik feldíszitéséhez, ám egyre inkább elrejedt a szárazvirágok használata, de néha ahogy adódik élővirágokat is belecsempésznek. A kocsik felvonulása reggel 8 órakor szokott kezdődni a Petőfi tértől indulva, elhaladva a Nagy templom előtt, egészen a Nagyerdei stadionig. Viszont 2014 óta a stadionban már egy teljes show kerül megrendezésre; sztárfellépőkkel és táncosokkal. A kocsik legutóbbi útvonala már a következő: a Megyeházától kezdve végig a Piac utcán, a Nagytemplomnél lefordulva a Hatvan utcára, ahonnan elérkeznek a Kölcsey központig, majd a Bethlen utcán át az Egyetem sugárútig megy a menet.

Sok helyen főzőnapokat, illetve várjátékokat szerveznek Szent István napjára, amiket az alábbi linken meg is tekinhettek, hiszen rengeteg eseményt szerveznek az egész országban. (:

A függetlenség napja (Independence Day) vagy egyszerűen július negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a függetlenségi nyilatkozat 1776-os kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától. Ünneplése leggyakrabban felvonulásokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball mérkőzések megrendezésével történik. A július 4-ei megemlékezéseknek 1777 óta fontos kelléke a tűzijáték.

Miért július 4?
Új-Anglia már 1775 áprilisa óta harcban állt a britekkel. A Kontinentális Kongresszusban az első függetlenségre való indítványt csak július 8-án terjesztették be. Hosszas vita után, július 2-án a kongresszus egyhangúlag (12–0 arányban), ám titkos szavazással a Nagy-Britanniától való függetlenségre szavazott. A kongresszus a nyilatkozat megszövegezésén dolgozott, majd július 4-én, nem sokkal 11 óra után 12 gyarmat küldöttei megszavazták, s nyomdába küldték a végleges, ám ekkor még aláíratlan változatot. Ugyan a nyilatkozatot 2.-án írták alá, a papíron lévő dátum mégis július 4.-e volt. Jefferson felkavaró és megindító beszédét 4-én fogadták el egyhangú szavazással.

Történetek

• Brit katonák a rhode island-i Bristolban 1776. július 4-én 13 ágyúlövést jegyeztek fel, egyszer hajnalban, egyszer este. Philadelphia az első évfordulót a mai amerikai szokásokhoz nagyban hasonló módon ünnepelte meg: hivatalos vacsora a Kongresszusban, ahol pohárköszöntők hangzottak el, köszöntés 13 ágyúlövéssel, beszédek, közös ima, zenés mulatságok, katonai parádék és tűzijátékok. A hajókat piros, fehér és kék virágcsokrokkal díszítették.
• George Washington tábornok 1778-ban a katonáinak kiosztatott dupla adag rummal és ágyú-sortűzzel ünnepelte meg a Negyedikét. Az óceán túloldalán, Párizsban, John Adams és Benjamin Franklin nagykövetek díszvacsorát adtak amerikai honfitársaiknak.
• 1779-ben Negyedike vasárnapra esett. Hosszú hagyományt megkezdve, ettől az évtől az ünnepet hétfőn kezdték ünnepelni.
• 1781-ben Massachusettsben volt az első törvényhozás, amely elismerte a függetlenség napját.
• 1870-ben Az Egyesült Államok Kongresszusa július negyedikét fizetés nélküli szabadnappá tette a szövetségi alkalmazottak részére.

Szokások
A függetlenség napját, az egyetlen olyan ünnepnapot, amelyet az egész ország egyként ünnepel, különböző hazafias megnyilatkozások kísérik. Számos politikus tartja fontosnak ezen a napon valamilyen társadalmi eseményen való megjelenést, beszédet mondani a nemzet örökségéről és népeinek kapcsolatáról. A családok általában pikniket vagy kerti barbecue-partikat szerveznek Negyedikén, gyakran használják ki a hosszú hétvége adta lehetőségeket, s hívják meg távolabbi hozzátartozóikat is. Országszerte reggelente katonai parádékat, délután baseball-mérkőzést, este pedig mulatságokat és tűzijátékot szerveznek. Kisebb tűzijékot szabadon lehet beszerezni, személyi vagy nyilvános használatra is. Biztonsági megfontolások miatt azonban több államban betiltották a tűzijátékok használatát, vagy korlátozzák azokat méret és típus szerint. A függetlenség napjának évente megrendezett színes eseménye Nathan hot dog-evő versenye, amelyre New York City Coney Island kerületében kerül sor. A monda szerint a hagyomány 1916. július 4-én kezdődött, amikor is négy bevándorló ezzel a módszerrel kívánta eldönteni, melyikük a legnagyobb hazafi.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.

Pár szó a nyári napfordulóról
Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát). A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én). A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. A nyári napfordulókor, június 21-én ünneplik az újpogány wicca vallás nyolc nagy ünnepének egyikét; a lithát, a tűz ünnepét.

Érdekességek

• Az Északi-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering, egész nap fent van
• Az északi sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát).
• Magyarországról nézve a nyári napforduló idején a Nap 66° magasan delel, 16 órát van fent.
• A Ráktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent. Az Egyenlítőn a Nap 66,5° magasan delel, 12 órát van fent.
• A Baktérítőn a Nap 43°-on delel, 10,5 órát van fent.
• A déli sarkkörön a Nap középpontja éppen az északi horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
• A Déli-sarkon a Nap nem kel fel, 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.

Az Egyesült Királyságban a mai napon ünneplik az apák napját, viszont sok más országban hamarabb, esetleg később ünneplik.

Mikor tartják?
Az Apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. A 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az apák napját világszerte számos különböző időpontban ünneplik. Ezen a napon általában ajándékot adnak az apáknak, és ilyenkor a család általában együtt van.

Története
Amerikában a Crestonban Washingtonban született Sonora Smart Dodd volt az ünnep megalapításának legnagyobb kezdeményezője. Apja, a polgárháborús veterán William Jackson Smart egyedülálló szülőként nevelte fel kilenc gyermekét (a legkisebb újszülött volt, a legnagyobb 9 éves) második felesége halálát követően. A kezdeményezés lányában azután fogant meg, hogy hallott az első Anyáknapi ünnepségről melyet Anna Jarvis alapított. Az apja szülői példája által inspirálva, Sonora úgy érezte, hogy az apáknak is járna egy saját ünnepnap. 1910-ben végül a hatóságok is a kezdeményezése mögé álltak. Az Apák napjának Sonora által eredetileg tervezett dátuma június 5., édesapja születésnapja lett volna, de a hatóságok addigra nem készültek el a teendőkkel, így június harmadik vasárnapján tartották az első Apák napját, és tartják ma is. Így az első Apák napja 1910. június 19-én volt Spokane-ben.

Dátumok

• Február 23.: Oroszország katonai ünnep
• március 19.: Antwerpen (Belgium), Olaszország, Portugália, Spanyolország, Andorra, Svájc
• május 8.: Dél-Korea
• áldozócsütörtök: Németország
• június 5.: Dánia
• június első vasárnapja: Litvánia
• június utolsó vasárnapja: Magyarország
• június második vasárnapja: Ausztria, Belgium (kivéve Antwerpenben)
• június 23: Lengyelország, Nicaragua
• június harmadik vasárnapja: Argentína, Bulgária, Chile, Costa Rica, Dél-afrikai Köztársaság Ecuador, Egyesült Királyság, Franciaország, Fülöp-szigetek, Hollandia, Hongkong, Horvátország, India, Írország, Japán, Kanada, Kína, Kolumbia, Kuba, , Makaó, Malajzia, Málta, Mexikó, Pakisztán, Panama, Peru, Svájc, Szingapúr, Szlovákia, Törökország, USA, Venezuela, Zimbabwe
• július 7.: Vietnam
• július utolsó vasárnapja: Dominikai Köztársaság
• augusztus eleje: Irán Ali születésnapja
• augusztus 8.: Tajvan A dátum kimondva, bā bā, (8/8) majdnem azonos a kínai apa szóval, ami bàba, kiejtése kb. pápá, a második á rövid
• augusztus második vasárnapja: Brazília
• Szeptember első vasárnapja: Ausztrália, Új-Zéland
• november második vasárnapja: Észtország, Finnország, Norvégia, Svédország
• december 5.: Thaiföld Bhumibol Adulyadej király születésnapja

Egy újabb keresztény ünneppel jöttem nektek, viszont nem sok mindent találtam. Nagyon sok köze van a pünkösdhöz, de lássuk is, hogy mit leltem erről az ünnepről (:

A Szentháromság ünnepe (latinul: Festum Trinitatis) a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg. Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a 10. század elején, majd XXII. János pápa 1334-ben elrendelte megünneplését a római katolikus egyházban. Ennek tudható be, hogy népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. Az ünnepet az ortodox egyház pünkösdkor tartja meg, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját ünnepli.