Minden orsz�gnak meg van a maga farsangi hagyom�nya, de �n ink�bb a magyar �s a velencei karnev�lokra t�rn�k ki. Kezden�m a magyarral r�viden, lesz egy cikk a bus�j�r�sr�l, majd a k�vetkez� cikkben pedig a velenceit fogom nektek le�rni.

Kormoz�s, kiszehajt�s
Egyes helyeken t�zes kerekeket g�rgettek, mert azt rem�lt�k, a f�ldi t�z seg�ti a Napot abban, hogy er�re kapjon. A kormoz�s, bus�j�r�s, t�ltemet�s szok�sai mind a gonosz t�l el�z�s�t jelk�pezt�k. A t�l �s a tavasz k�zdelm�t jelmezekbe b�jt emberek j�tszott�k el. Term�szetesen a tavasz lett a gy�ztes, �s a t�l elbujdosott sz�gyen�ben. Sok helyen a telet jelk�pez� szalmab�bu el�get�s�vel vettek b�cs�t a hossz� t�lt�l. A pal�cokn�l pl. vir�gvas�rnapon ker�lt sor a kiszehajt�sra. A kisze jellegzetes b�jti eledel: savany� gy�m�lcs- vagy korpaleves, amit t�len �t nagyon meguntak az emberek, �s meg akartak szabadulni t�le. A le�nyok az el�z� �vben f�rjhez ment menyecske ruh�iba �lt�ztettek egy szalmab�bot, mely a kisz�t szimboliz�lta. A b�bot elvitt�k a legk�zelebbi patakig, �s �nekl�s k�zben levetve a ruh�it, v�zbe dobt�k. Ilyenkor abb�l, hogy a v�z a b�bot hogyan �s merre viszi, j�vend�ltek a jelen l�v�k f�rjhez menetel�r�l.Van azonban arra is adat, hogy a b�bot el�gett�k. 

T�ncmulats�gok
A farsang id�szaka a t�ncmulats�gok legf�bb ideje volt, a falvakban a b�lok t�bbs�ge a kocsm�kban, vagy b�relt h�zakban zajlott. Minden t�rsadalmi r�teg megrendezte ilyenkor a maga b�lj�t, a szervez�k �ltal�ban a leg�nyek voltak. A "batyus-b�lokra" az �telt a l�nyok, az italt pedig a fi�k vitt�k, a zen�szeket pedig a b�loz�k k�z�sen fizett�k ki. Fontos szerep�k volt ezeknek a t�ncos mulats�goknak a p�rv�laszt�sban. A l�nyok ilyenkor bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nynek, aki ha tetszett neki a l�ny, kit�zte a kis csokrot a kalapj�ra.

V�nl�nycs�fol�k
Az udvarl�s, a p�rv�laszt�s �s a h�zass�gk�t�sek legf�bb ideje a hagyom�nyos magyar paraszti �letben a farsang id�szaka volt, �ppen ez�rt a farsang alkalmat adott arra is, hogy tr�f�san, s olykor durv�n figyelmeztess�k azokat, akik el�rt�k a "megfelel�" kort, de m�g nem mentek f�rjhez. A cs�fol� szok�sok f�leg a farsangv�gi napokhoz, h�shagy� kedd �jszak�j�hoz, hamvaz�szerd�hoz kapcsol�dtak. Az egyik �rdekes szok�s a tusk�h�z�s volt, ilyenkor a leg�nyek egy nagy fatusk�t vonszoltak v�gig a falun, s a v�nl�nyok ajtaja el� letett�k, hogy reggel, amikor az illet� h�lgy ki akar j�nni, ne tudja kinyitni az ajtaj�t. Olyan eset is volt, hogy tusk�val szinte felsz�ntott�k a v�nl�nyok udvar�t.

K�sz�nt�k
Mint minden jeles �nnephez, az �j�v kezdet�hez �s a farsanghoz is hozz�tartoztak a j�k�v�ns�gmond� �s adom�nygy�jt� szok�sok. Ezek a magyar nyelvter�leten minden�tt megtal�lhat�k voltak. Ezen alkalmakon a kimondott sz� m�gikus erej�vel pr�b�lt�k biztos�tani a k�vetkez� esztend�re a j� term�st, a szerencs�t, az �llatok eg�szs�g�t �s szaporas�g�t.

Lakom�k
Sok faluban igyekeznek farsangvas�rnapra �s h�shagy� keddre ty�kh�slevest, t�lt�tt k�poszt�t f�zni. Sz�vesen t�laltak m�g ciberelevest �s kocsony�t is. A cibere t�lal�sa m�r a k�zeled� b�jt�t id�zi. A cibere l�nyeg�ben t�bbf�le savany� leves gy�jt�neve. Ilyen igazi b�jt�s �tel volt a v�zben f�tt aszalt gy�m�lcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Sz�kelyf�ld�n, a Ny�r�d ment�n szalmab�b jelen�tette meg a farsangi j�t�kokban Cibere-vajd�t, aki tr�f�s p�rviadalban legy�zte Konc-kir�lyt - � a farsangi h�sokat jelk�pezte. A farsangi �telek k�z�l a legnevezetesebb a farsangi f�nk. Ismert az alma, burgonya, gy�r�s, h�ssal t�lt�tt burgonya, marca, kubikos, szalagos, t�r�, �s a p�rna cs�cskev�ltozat.