A bus�j�r�sr�l sokfel� lehet hallani, m�gis Moh�cshoz k�t�dik a legjobban. Al�bb megtudhatj�tok hogyan is alakult ki ez a hagyom�ny �s m�gis mi ez pontosan.

A bus�j�r�s a m�s n�pek hiedelemvil�g�ban is megtal�lhat� t�lb�cs�ztat�, tavaszk�sz�nt�, oltalmaz�, term�kenys�get var�zsl� �nnepek csal�dj�ba tartozik. �pp�gy rokons�got mutat a ri�i �s a velencei karnev�llal, mint az afrikai n�pek szok�saival.
Moh�cson a hagyom�ny eredet�t a t�r�k�z�s legend�j�val is magyar�zz�k. A mond�nak – mely szerint a Moh�cs-szigeti mocs�rvil�gba menek�lt �slakos sok�cok megel�gelve a rabig�t, ijeszt� �larcokba �lt�zve, maguk k�sz�tette zajkelt� eszk�z�kkel, az �j leple alatt cs�nakokkal �tkelve a Dun�n, kizavart�k a t�r�k�ket Moh�csr�l – aligha van t�rt�neti alapja. A v�ros 1687-ben szabadult fel a t�r�k uralom al�l, s a sok�cs�g nagy ar�ny� betelep�t�se csak mintegy t�z �vvel ezut�n kezd�d�tt meg. Minden bizonnyal a balk�ni eredet� sok�cok kor�bbi haz�jukb�l hozt�k magukkal a szok�st, mely azt�n Moh�cson form�l�dott tov�bb �s nyerte el mai alakj�t. A n�pszok�s megjelen�s�r�l a XVIII. sz�zad v�g�r�l vannak az els� adatok.

A bus� �lt�zete r�gen is olyan volt, mint ma: sz�r�vel kiford�tott r�vid bunda, szalm�val kit�m�tt gatya, amelyre sz�nes, gyapj�b�l k�t�tt cifra harisny�t h�ztak, l�bukon bocskort viseltek. A bund�t az �v vagy marhak�t�l fogta �ssze derekukon, erre akasztott�k a marhakolompot. Kez�kben az elmaradhatatlan kerepl�t vagy a soktoll�, f�b�l �ssze�ll�tott buzog�nyt tartott�k. A legl�nyegesebb azonban, ami a bus�t bus�v� teszi: a f�zf�b�l faragott, hagyom�nyosan �llatv�rrel festett birkab�rcsukly�s �larc.
Az �gy be�lt�z�tt bus�kat k�s�rik a jankel�k, akiknek az a szerepe, hogy t�vol tarts�k az utca n�p�t, f�leg a gyerekeket a bus�kt�l. Hamuval, liszttel, ma m�r csak ronggyal vagy f�r�szporral t�lt�tt zs�kjukkal p�f�lik a cs�fol�d� gyerekhadat. A lef�tyolozott arc� n�ket �s a lakodalmas viseletbe �lt�z�tt f�rfiakat, tov�bb� a karnev�li jelmez� alakokat maskar�nak nevezik Moh�cson.
R�gen a t�lk�l�, kerepl�, kolompot r�z� �s „bao-bao!”-t ord�toz� bus�csoportok tulajdonk�ppeni c�lja az volt, hogy h�zr�l-h�zra j�rva kifejezze j�k�v�ns�gait, elv�gezze var�zslatait �s r�szes�lj�n azokban az �tel-ital adom�nyokban, amiket sehol sem tagadtak meg t�l�k.

Minden orsz�gnak meg van a maga farsangi hagyom�nya, de �n ink�bb a magyar �s a velencei karnev�lokra t�rn�k ki. Kezden�m a magyarral r�viden, lesz egy cikk a bus�j�r�sr�l, majd a k�vetkez� cikkben pedig a velenceit fogom nektek le�rni.

Kormoz�s, kiszehajt�s
Egyes helyeken t�zes kerekeket g�rgettek, mert azt rem�lt�k, a f�ldi t�z seg�ti a Napot abban, hogy er�re kapjon. A kormoz�s, bus�j�r�s, t�ltemet�s szok�sai mind a gonosz t�l el�z�s�t jelk�pezt�k. A t�l �s a tavasz k�zdelm�t jelmezekbe b�jt emberek j�tszott�k el. Term�szetesen a tavasz lett a gy�ztes, �s a t�l elbujdosott sz�gyen�ben. Sok helyen a telet jelk�pez� szalmab�bu el�get�s�vel vettek b�cs�t a hossz� t�lt�l. A pal�cokn�l pl. vir�gvas�rnapon ker�lt sor a kiszehajt�sra. A kisze jellegzetes b�jti eledel: savany� gy�m�lcs- vagy korpaleves, amit t�len �t nagyon meguntak az emberek, �s meg akartak szabadulni t�le. A le�nyok az el�z� �vben f�rjhez ment menyecske ruh�iba �lt�ztettek egy szalmab�bot, mely a kisz�t szimboliz�lta. A b�bot elvitt�k a legk�zelebbi patakig, �s �nekl�s k�zben levetve a ruh�it, v�zbe dobt�k. Ilyenkor abb�l, hogy a v�z a b�bot hogyan �s merre viszi, j�vend�ltek a jelen l�v�k f�rjhez menetel�r�l.Van azonban arra is adat, hogy a b�bot el�gett�k. 

T�ncmulats�gok
A farsang id�szaka a t�ncmulats�gok legf�bb ideje volt, a falvakban a b�lok t�bbs�ge a kocsm�kban, vagy b�relt h�zakban zajlott. Minden t�rsadalmi r�teg megrendezte ilyenkor a maga b�lj�t, a szervez�k �ltal�ban a leg�nyek voltak. A "batyus-b�lokra" az �telt a l�nyok, az italt pedig a fi�k vitt�k, a zen�szeket pedig a b�loz�k k�z�sen fizett�k ki. Fontos szerep�k volt ezeknek a t�ncos mulats�goknak a p�rv�laszt�sban. A l�nyok ilyenkor bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nynek, aki ha tetszett neki a l�ny, kit�zte a kis csokrot a kalapj�ra.

V�nl�nycs�fol�k
Az udvarl�s, a p�rv�laszt�s �s a h�zass�gk�t�sek legf�bb ideje a hagyom�nyos magyar paraszti �letben a farsang id�szaka volt, �ppen ez�rt a farsang alkalmat adott arra is, hogy tr�f�san, s olykor durv�n figyelmeztess�k azokat, akik el�rt�k a "megfelel�" kort, de m�g nem mentek f�rjhez. A cs�fol� szok�sok f�leg a farsangv�gi napokhoz, h�shagy� kedd �jszak�j�hoz, hamvaz�szerd�hoz kapcsol�dtak. Az egyik �rdekes szok�s a tusk�h�z�s volt, ilyenkor a leg�nyek egy nagy fatusk�t vonszoltak v�gig a falun, s a v�nl�nyok ajtaja el� letett�k, hogy reggel, amikor az illet� h�lgy ki akar j�nni, ne tudja kinyitni az ajtaj�t. Olyan eset is volt, hogy tusk�val szinte felsz�ntott�k a v�nl�nyok udvar�t.

K�sz�nt�k
Mint minden jeles �nnephez, az �j�v kezdet�hez �s a farsanghoz is hozz�tartoztak a j�k�v�ns�gmond� �s adom�nygy�jt� szok�sok. Ezek a magyar nyelvter�leten minden�tt megtal�lhat�k voltak. Ezen alkalmakon a kimondott sz� m�gikus erej�vel pr�b�lt�k biztos�tani a k�vetkez� esztend�re a j� term�st, a szerencs�t, az �llatok eg�szs�g�t �s szaporas�g�t.

Lakom�k
Sok faluban igyekeznek farsangvas�rnapra �s h�shagy� keddre ty�kh�slevest, t�lt�tt k�poszt�t f�zni. Sz�vesen t�laltak m�g ciberelevest �s kocsony�t is. A cibere t�lal�sa m�r a k�zeled� b�jt�t id�zi. A cibere l�nyeg�ben t�bbf�le savany� leves gy�jt�neve. Ilyen igazi b�jt�s �tel volt a v�zben f�tt aszalt gy�m�lcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Sz�kelyf�ld�n, a Ny�r�d ment�n szalmab�b jelen�tette meg a farsangi j�t�kokban Cibere-vajd�t, aki tr�f�s p�rviadalban legy�zte Konc-kir�lyt - � a farsangi h�sokat jelk�pezte. A farsangi �telek k�z�l a legnevezetesebb a farsangi f�nk. Ismert az alma, burgonya, gy�r�s, h�ssal t�lt�tt burgonya, marca, kubikos, szalagos, t�r�, �s a p�rna cs�cskev�ltozat.

Gondolom mindenki a farsangot �s a vele j�r� v�gass�gokat. Ett�l f�ggetlen�l szeretn�k nektek �rdekess�geket hozni, ami bemutatja az eredet�t �s a hagyom�nyokat. Az�rt �n sem tudok annyi mindent, �gy egy kicsit az internetr�l csemeg�ztem �s ezt hoztam el nektek. (: Ebben a cikkben most a t�rt�nete/eredete lesz, a holnapiban pedig a hagyom�nyokat hozom el nektek. (:

A farsangi id�szak
A farsangi id�szak meghat�roz�sa �gy hangzik, hogy a v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig tart. A v�zkereszt napja janu�r 6.-a, de a hamvaz�szerda minden �vben m�s d�tumra esik, csak az a biztos, hogy egy szerdai nap. Hamvaz� szerda ut�n indul a vall�sos �letben a nagyb�jt id�szaka, amikor is b�jt�l�s �s J�zus hal�l�ra val� eml�kez�s miatt nem szerveznek mulats�gokat. �gy mindenk�ppen a farsangi id�szakban �lj�k ki a hossz� t�l f�radalmait. A farsang cs�cspontja hagyom�nyosan a karnev�l, amit magyarul a farsang fark�nak nevez�nk. Ez a farsangvas�rnapt�l h�shagy� keddig terjed� 3 nap, ami nagy mulats�gok k�zepette megrendezett tulajdonk�ppeni t�lb�cs�ztat�.

Eredete
A farsang egy zajos nevet�ssel teli mulats�g, amelyet �si hiedelmek, babon�k h�vtak �letre. A k�z�pkori hiedelmek szerint a t�l utols� napjaiban, amikor a nappalok egyre r�videbbek, azt hitt�k, hogy a Nap elgyeng�l, �s a gonosz szellemek ez �ltal �letre kelnek. Ez�rt vigadalommal, felvonul�ssal be�lt�z�ssel �s boszork�nyb�b� �get�ssel akart�k ezeket a gonosz szellemeket el�zni. Ez�rt a r�gi jelmezek mind ijeszt�ek voltak, hogy el�zz�k a hal�lt �s a hideget. Az els� jelmezesek pedig halottas menetet imit�lva mas�roztak, ebb�l alakult ki a mai modern karnev�l.

A farsangi h�zass�g
A farsang hagyom�nyosan a p�rv�laszt�s id�szaka is, hiszen k�zben van a Valentin nap is febru�r 14.-�n. Esk�v�i szezonnak sz�m�tott, mert a nagyb�jt ideje alatt tilos volt esk�dni. A falvakban a leg�nyek szervezt�k a b�lokat �s a l�nyok bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nynek, akik a farsang v�g�n a kapujukra t�zt�k azt. A b�li szezonnak �s a t�ncmulats�goknak a l�nyege az eljegyz�s volt.

Farsangi id�szakban h�shagy� kedd
A h�shagy� kedd, a farsang �s egyben a farsang fark�nak utols� napja. A farsangtemet�s id�pontja. Sz� szerint eltemett�k a telet, mert kopors�t k�sz�tettek, amit el is �gettek h�shagy�si kedden. Ha nem is k�sz�tettek kopors�t, akkor is �gettek szalm�t. A h�shagy� keddet m�sn�ven madzaghagy� kedd, amit a madzagon l�g� �telek elfogy�sa miatt kapta.

A farsang l�nyege
A k�z�pkori Magyarsz�gon t�bb r�teg is meg�nnepelte a farsangot. Egyfel�l a nemesi udvarokban b�lokat rendeztek. M�sr�szr�l a polg�rs�g is rendezv�nyeket szervezett, �s a falusi n�phagyom�nyokban is fontos szerepet j�tszott. A p�rv�laszt�s mellett a farsang l�nyege a szab�lyok felr�g�sa �s kig�nyol�sa, amelyet j�l p�ld�z a k�vetkezm�ny n�lk�li bolondoz�s az �larc n�vtelens�ge m�g�tt vagy a nemi szerepek felr�g�sa asszonyfarsangkor.

Az �lmaim otthona oldal szolg�lt ezen r�sz forr�sak�nt - csak a helyes�r�son v�ltoztattam, illetve az elg�pel�seket. (:

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�ny?
Rachel ing�z�, minden reggel felsz�ll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal v�rakozni szoktak ugyanann�l a f�nysoromp�n�l, ahonnan egy sor h�ts� udvarra ny�lik r�l�t�s. M�r-m�r kezdi �gy �rezni, hogy ismeri az egyik h�z lak�it. Jess �s Jason, �gy nevezi �ket. A p�r �lete t�k�letesnek t�nik, �s Rachel s�v�rogva gondol a boldogs�gukra. �s azt�n l�t valami megd�bbent�t. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi el�g. A pillanat mindent megv�ltoztat. Rachel imm�r r�szese az �let�knek, melyet eddig csak messzir�l szeml�lt. Megl�tj�k; sokkal t�bb �, mint egy l�ny a vonaton

P�r sz� az �r�r�l...
1972. augusztus 26-�n sz�letett Zimbabw�ben, majd 1989-ben Londonba k�lt�ztek csal�dj�val. 15 �vig �js�g�r�k�nt dolgozott, miel�tt belev�gott volna az �r�sba. Sok romantikus reg�nyt �rt, miel�tt meg�rta volna els� thriller�t, A l�ny a vonatont.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
A k�nyvet kar�csonyra kaptam A sz�l �rny�k�val egy�tt n�v�remt�l. Miel�tt elkezdtem volna a k�nyvet, kicsit megn�zegettem m�sok mit �rnak r�la. Sok negat�v komment van r�la. De t�nyleg. Am�g g�rgettem lefel�, csakis a negat�vok j�ttek �s j�ttek �s j�ttek. Megmondom az �szint�t: nekem tetszett a k�nyv. Nem a szokv�nyos volt, de pont ez benne a l�nyeg. Mi�rt �rjon minden �r� ugyanolyan trhillert, romantikus k�nyvet, sci-fit? Ugye a f�szerepl�nk egy alkoholista, aki hazugs�gban �l 3 h�napja, mert kir�gt�k, de ugyanazzal a vonattal ing�zik mindennap, mintha munk�ba menne. Nekem maga a felvezet�s �j volt - gondolom, a negat�v kommenteket �r�knak is -, de pont ez az, ami megfogott benne. Alig tudtam letenni, mert folyton az j�r a fejemben, hogy most mi a franc fog t�rt�nni. Sodort mag�val a t�rt�net. Persze, nem egy Stephen King vagy egy Dean R. Kontz (�s tudom, hogy �k horrort �rnak legink�bb), de minden m�fajnak meg van a maga var�zsa. A k�nyvben vannak magazinokt�l is 1 mondatos v�lem�nyek, akik pozit�vat mondak a k�nyvr�l �s egyet kell �rtenem vel�k.

Aj�nlan�m-e m�soknak?
Igen, aj�nlan�m. Persze mindenki maga d�nti el, hogy elakarja-e olvasni vagy ink�bb lemond az �nn�n k�pzelet�vel val� fel�p�t�sr�l �s megn�zi a filmet (tudom, hogy ez most bunk�nak hangzott �s sajn�lom, de ha egy k�nyvet megfilmes�tenek, az sosem adja vissza a k�nyvet, �gy, ahogy az olvas�s k�zben elk�pzelt�k). Sokkal �lvezhet�bb, ha mi magunk k�pzelj�k el a karaktereket �s nem a rendez� sulykolja bel�nk, hogy pl. Rachel pont �gy n�z ki �s �gy adja el� mag�t. A filmet persze �n is megn�zem majd, de ez nem azt jelenti, hogy sz�momra elveszik az olvas�s �r�me. Sz�val tess�k k�nyvet ragadni (:

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�nyv?
Vannak ​dolgok, amiket csak s�t�tben l�tunk igaz�n. �s csak akkor, ha m�r kell�k�ppen fog�konyak vagyunk. Daniel Sempere t�z�ves, amikor antikv�rius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai k�nyvt�rba, az Elfeledett K�nyvek Temet�j�be. Ebben a Temet�ben olyan m�vek nyugosznak, amelyek egy-egy k�nyvt�r vagy k�nyvesbolt bez�r�s�val el�rvultak. Daniel a beavat�si szertart�s sor�n �r�kbe fogad egy k�nyvet: Juli�n Carax A sz�l �rny�ka c�m� m�v�t, �s azzal megpecs�tel�dik a sorsa mind a k�tetnek, mind a fi�nak. Romantikus �jromantikus reg�ny el�tkozott, megtagadott k�nyvekr�l, az egyetlen szerelemr�l, igaz bar�ts�gr�l, feneketlen gy�l�letr�l �s v�res bossz�r�l. Olyan f�jdalmasan sz�p, olyan f�lelmetes �s fordulatos, amilyen egy t�bbgener�ci�s csal�dt�rt�netbe oltott k�s�rtet- �s detekt�vhist�ria csak lehet.

P�r sz� az �r�r�l...
Carlos Ruiz Zaf�n Barcelon�ban sz�letett �s a Gaud� �ltal tervezett Sagrada Fam�lia �rny�k�ban n�tt fel. Az 1990-es �vekben ifj�s�gi pr�z�val pr�b�lkozott: 1993-ban jelent meg els� reg�nye, az El pr�ncipe de la niebla (A k�d hercege), ami�rt megkapta az Edeb� irodalmi d�jat az ifj�s�gi irodalom kateg�ri�ban, majd tov�bbi h�rom ifj�s�gi olvasm�nyt adott ki (El palacio de la medianoche, Las luces de septiembre, �s a Marina). 2001-ben jelentette meg els�, feln�tteknek sz�l� reg�ny�t La sombra del viento c�mmel (A sz�l �rny�ka). A reg�ny kiad�sakor nem keltett nagy �rdekl�d�st, de azt�n r�vid id�n bel�l a spanyol bestseller-list�k �l�re ker�lt, majd hatalmas nemzetk�zi sikert aratott: a k�nyvet t�bb mint negyven nyelvre ford�tott�k le. A La Vanguardia a k�nyvet 2002-ben az �v k�nyv�nek jel�lte. A reg�nyt k�s�bb tril�gi�v� b�v�tette, El cementerio de los libros olvidados (Az elfeledett k�nyvek temet�je) n�ven. Az El juego del �ngel (Angyali j�tszma) 2008-ban, az El prisionero del cielo (A mennyorsz�g fogs�g�ban) 2011-ben jelent meg.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
A k�nyvet m�g kar�csonyra kaptam �s r�gt�n el is kezdtem olvasni. Eddig nagyon ritk�n olvastam angol nyelven k�nyveket, de mi�ta Sk�ci�ban kezdtem el dolgozni, elkezdtem magam hozz�szokatni.
A sz�l �rny�ka ugyan egy kicsit lassan bontakozik ki az elej�n, de p�r oldal ut�n olyan szinten mag�ba szippantott, hogy csak faltam az oldalakat. A v�ge fel� m�r alig akartam elolvasni, mert nem akartam, hogy v�ge legyen. (Amugy most j�ttem r�, hogy ez egy tril�gia els� r�sze. Mi k�vetkezik ebb�l? Kell a t�bbi r�sz is :D) Im�dtam minden oldalt, a t�rt�netet �s hogy bemutatja Spanyolorsz�got. A t�rt�net v�gezt�vel m�g egy kis �tikalauzt is kapunk, amiben elir�ny�t minket a �rt�netben felvezetett helyekre (nem tudom, hogy a magyar ford�t�sban is benne van-e). Van benne szerelem, kaland, k�zdelem, rejt�zk�d�s. V�lem�nyem szerint m�g azok is sz�vesen elolvasn�k, akik nem annyira szeretik az ilyen miszikus-romantikus, a polg�rh�bor� idej�re tett k�nyveket.

Aj�nlan�m-e m�soknak?
Hat�rozottan. Ugyen nem tudom, ki mennyire szeret egy teljesen m�s nyelven olvasni, de szerintem magyar nyelven is ugyanolyan izgalmas, mint angolul. Ugyan egyszer-k�tszer felbukkan el�ttem az �r� neve, de azel�tt nem �reztem volna, hogy nekem musz�j elolvasnom t�le b�rmit is - mivel eddig ismeretlen volt sz�momra. Na ez most megv�ltozott. Az �r� nagyon �rdekesen �r �s ha m�g k�tked�en olvass�tok soraimat, rem�lem egy id� ut�n r�veszitek magatokat, hogy olvassatok t�le egy k�nyvet (: