M�jus els� napja igaz�b�l t�bb �nnepet is mag�ba foglal - kult�r�hoz viszony�tva. Ezt a bejegyz�sben eml�tem is majd, �m n�zz�k, hogy mi�rt is lett m�jus 1. a munka �nnepe.

Mi�rt is lett ez az elnevez�s?
A munka �nnepe (kor�bban a munk�sok �nnepe) a nemzetk�zi munk�smozgalmak �ltal kiharcolt �nnepnap, a legt�bb orsz�gban hivatalos �llami szabadnap, amely a munk�sok �ltal el�rt gazdas�gi �s szoci�lis v�vm�nyokr�l hivatott megeml�kezni. A legt�bb orsz�gban m�jus elsej�n, az Amerikai Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban viszont szeptember els� h�tf�j�n �nneplik.
Viszont az egyh�zban is �nnepnap, hiszen Szent J�zsef a munk�sok v�d�szentje.

Honnan ered?
El�zm�nyei eg�szen a brit ipari forradalomig ny�lnak vissza, amikor is egy gy�rtulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta �s k�zz�tette a munk�sok k�vetel�s�t, benne t�bbek k�z�tt az addig 10-16 �r�s munkaid� nyolc �r�ra cs�kkent�s�t. Szlogennek az al�bbi mondatot haszn�lta: „Nyolc �ra munka, nyolc �ra rekre�ci�, nyolc �ra pihen�s”.
A k�vetel�s �rv�nyre juttat�sa v�gett t�bb kisebb t�ntet�st, illetve sztr�jkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert t�rv�nyi szab�lyoz�s h�j�n ezeket az alkalmazottakat hamar elbocs�tott�k �s m�s gy�rak sem voltak hajland�ak felvenni �ket. Hab�r 1847-ben a n�k �s gyerekek munkaidej�t 10 �r�ban maximaliz�lt�k Nagy-Britanni�ban �s gyarmatain, eg�szen 1856. �prilis 21-�ig a k�rd�sben nem t�rt�nt el�rel�p�s. Melbourne v�ros�ban a k�m�vesek �s az �p�t�munk�sok sztr�jba kezdtek, hogy kik�etelj�k a 8 �r�s munk�t, amit sikeresen el�rtek �s m�g a fizet�s�k sem cs�kkent. Ez inspir�lta legink�bb a munka �nnep�t �s a maj�lisok �tlet�t.

Mi�rt pont m�jus 1.?
1886. m�jus 1-j�n a chicag�i munk�s szakszervezetek sztr�jkot szerveztek a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt. A t�bbnapos t�ntet�s-sorozaton �s a sztr�jkokban 350 ezer munk�s vett r�szt. A t�rt�nelemben haymarketi zavarg�s n�ven bevonult esem�ny sor�n �sszesen 11 ember (7 rend�r �s 4 t�ntet�) vesztette �let�t, a k�s�bbi perek sor�n pedig nyolc szocialista-anarchist�t �ll�tottak b�r�s�g el� Mathias J. Degan rend�r meggyilkol�s�nak v�dj�val. 1889. j�lius 14-�n P�rizsban megalakult a II. Internacion�l� melyen �gy hat�roztak, hogy a h�rom �vvel kor�bbi chicag�i t�ntet�s kezdet�nek negyedik �vfordul�j�n, 1890. m�jus 1-j�n a szakszervezetek �s egy�b munk�sszervez�d�sek egy�tt vonuljanak fel orsz�gszerte a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt, ahol az m�g nem t�rt�nt meg, illetve a nemzetk�zi szolidarit�s kifejez�s��rt. A t�ntet�sek az Egyes�lt �llamokban olyan j�l siker�ltek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben m�jus elsej�t hivatalosan is a „munk�soszt�ly nemzetk�zi �sszefog�s�nak harcos �nnep�v�” nyilv�n�tott�k. Hitler 1933-ban hatalomra jutva, fizetett nemzeti �nnepp� nyilv�n�totta m�jus elsej�t.1938-ban a n�met ifj�s�g a berlini olimpiai stadionba vonult, ahol sz�zezres t�meg sorakozott fel Hitler �dv�zl�s�re.

Nemzeti �nnepek, eml�k- �s vil�gnapok
A cikk elej�n eml�tettem, hogy m�s orsz�gokban egy�b �nnepek is vannak ezen a napok. Nos ezek az al�bbiak:

• A munka �nnepe, a munkav�llal�k nemzetk�zi szolidarit�si napja 1890 �ta (Labour Day, International Workers' Day), kiv�ve az USA-ban �s Kanad�ban.
• A T�rv�ny Napja (Law Day) az USA-ban �s Kanad�ban, 1961 �ta.
• A n�pek egys�g�nek napja Kazahszt�nban.
• Franciaorsz�gban 1561 �ta m�jus 1-j�n tartj�k a gy�ngyvir�g �nnep�t (fête du muguet), mivel IX. K�roly ekkor tette hivatalos aktuss� azt a n�phagyom�nyt, amely szerint az ezen a napon aj�nd�kba adott gy�ngyvir�gsz�l szerencs�t hoz.
• A m�jusfa-�ll�t�s napja. Els� katolikus feljegyz�se tal�n a 14. sz�zadb�l val�, de az itt �l� kelt�nak vagy eturnak nevezett n�pn�l is megvolt, ott m�g az istenn� n�sza keret�ben.
• A n�pi hagyom�nyok szerint, ha ilyenkor esik, j� term�s v�rhat�.
• Hawaiin m�jus 1-j�n �nneplik a lei, a nyakba akasztott vir�gf�z�r napj�t.

Mindenki ismeri az �prilis elsejei "trad�ci�kat", ami �ltal ezen a napon b�rkit meglehet tr�f�lni kisebb cs�nyekkel b�ntudat n�lk�l. M�gis honnan indult ez az eg�sz?

El�t�rt�net �s az els� hivatalos bolondok napja
Egyesek szerint az �kori tavasz�nnepek maskar�s-bolondoz�s sz�nj�t�kaiban, m�sok szerint k�l�nf�le, k�z�pkori napt�rrendez�sekben, esetleg k�l�nleges esem�nyekben kereshetj�k a gy�kereit. Val�sz�n�leg mindegyik felt�telez�s igaz, �s a bolondok napja sokgy�ker� �nnep. Volt id�, amikor eldurvultak �s egyre f�ktelenebb form�t �lt�ttek a bolondoz�sok, ez�rt az egyh�z, amely a k�z�pkorban �llami er�vel rendelkezett, egyre t�bb tilt� rendszab�lyt vezetett be az �prilis elsej�k miatt. M�ra a szok�sok gyakorlata ink�bb egym�s ugrat�s�ra korl�toz�dik.
Az els�, hiteles, bolondos �prilisi esem�ny egy 1538-as, p�nz�gyi akci�hoz f�z�dik. Abban az �vben az augsburgi orsz�ggy�l�s �prilis elsej�ben jel�lte meg azt a napot, amikor a p�nzroml�s miatt a r�gi fizet�eszk�z�ket �j, �rt�kesebb �rm�kkel lehet lecser�lni. A tervezett p�nzreform becs�d�lt, �gy a v�g�n mindenki r�fizetett, s nevets�gess�, a nap bolondj�v� v�lt. Az�ta emlegetik n�met nyelvter�leten �prilis elsej�t a megtr�f�l�s (=Scherze) napjak�nt.
Egy le�r�s szerint Franciaorsz�gban IX. K�roly kir�lyhoz f�z�dik a nap eredete. � volt az, aki 1564-ben jelent�s napt�rreformot vezetett be. A r�gi francia napt�r szerint az esztend� �prilis 1-j�n kezd�d�tt, K�roly azonban a csillag�szati eredm�nyekre t�maszkodva �t�ll�totta a rendszert, �s janu�r elsej�re tette az �v kezdet�t. A gondot az aj�nd�koz�si szok�sok r�gz�l�se okozta, hiszen az emberek megszokt�k, hogy a tavasz kezdet�n, �prilis elsej�n aj�nd�kozz�k meg egym�st, az �j�v alkalm�val, amit most �t kellett tenni�k a t�l k�zep�re. Ezt egy ideig sokan nem tudt�k megjegyezni, ez�rt �prilis elsej�n annak rendje s m�dja szerint �tnak indultak, egy halom aj�nd�kkal. Aki az aj�nd�k c�mzettjei k�z�l m�r alkalmazkodott az �j rendhez, az bizony�ra j�t nevethetett rajtuk. Sokan lehettek az elt�ved�k, meg a nevet�k is, mert ett�l kezdve a hamis �vkezdetet hamiskod�ssal, vagyis bolondoz�ssal �nnepelt�k meg.

Milyen babona van m�g�tte?
A babon�sok szerint j� tudni, hogy az ilyen tev�kenys�gek enged�lye d�li 12 �rakor lej�r, �s aki ezut�n pr�b�lja meg r�szedni az embert�rs�t, balszerencs�re sz�m�that. �gy tartj�k, az sem lesz szerencs�s, aki nem toler�lja kell� humorral az �tver�st. Az a f�rfi viszont, akit egy csinos h�lgy tr�f�lt meg, j�l j�r, mert feles�gre, vagy - ha a viccel�d� m�r h�zas - j� bar�tra lel az illet�ben. A bolondok napj�n k�t�tt h�zass�g - ha csak nem szolgalelk� a f�rjjel�lt - nem el�ny�s, mert a h�zn�l n� hordja majd a nadr�got. �prilis elsej�n megsz�letni �ltal�ban szerencs�t hoz, kiv�ve a spekul�ci�t �s a haz�rdj�t�kokat, melyek anyagi cs�dbe vihetik az illet�t.

R�gi magyar tr�f�l� szok�s
Magyarorsz�gon kor�bban f�leg a gyerekeket tr�f�lt�k meg, p�ld�ul j�t�kb�l megvessz�zt�k, vagy boltba k�ldt�k �ket eserny�mag�rt, trombitah�r�rt, heged�billenty��rt. A beugrottakat azt�n �gy cs�folt�k: “�prilis bolondja, m�jus szamara...!” A szok�s mond�st is ihletett — �prilist j�rat valakivel —, amelyr�l a 17. sz�zadi forr�sok is sz�ltak m�r.