Május első napja igazából több ünnepet is magába foglal - kultúrához viszonyítva. Ezt a bejegyzésben említem is majd, ám nézzük, hogy miért is lett május 1. a munka ünnepe.

Miért is lett ez az elnevezés?
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.
Viszont az egyházban is ünnepnap, hiszen Szent József a munkások védőszentje.

Honnan ered?
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Szlogennek az alábbi mondatot használta: „Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”.
A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Melbourne városában a kőművesek és az építőmunkások sztrájba kezdtek, hogy kiköeteljék a 8 órás munkát, amit sikeresen elértek és még a fizetésük sem csökkent. Ez inspirálta leginkább a munka ünnepét és a majálisok ötletét.

Miért pont május 1.?
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. A történelemben haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával. 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. Hitler 1933-ban hatalomra jutva, fizetett nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét.1938-ban a német ifjúság a berlini olimpiai stadionba vonult, ahol százezres tömeg sorakozott fel Hitler üdvözlésére.

Nemzeti ünnepek, emlék- és világnapok
A cikk elején említettem, hogy más országokban egyéb ünnepek is vannak ezen a napok. Nos ezek az alábbiak:

• A munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta (Labour Day, International Workers' Day), kivéve az USA-ban és Kanadában.
• A Törvény Napja (Law Day) az USA-ban és Kanadában, 1961 óta.
• A népek egységének napja Kazahsztánban.
• Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.
• A májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. századból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.
• A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
• Hawaiin május 1-jén ünneplik a lei, a nyakba akasztott virágfüzér napját.

Mindenki ismeri az április elsejei "tradíciókat", ami által ezen a napon bárkit meglehet tréfálni kisebb csínyekkel bűntudat nélkül. Mégis honnan indult ez az egész?

Előtörténet és az első hivatalos bolondok napja
Egyesek szerint az ókori tavaszünnepek maskarás-bolondozós színjátékaiban, mások szerint különféle, középkori naptárrendezésekben, esetleg különleges eseményekben kereshetjük a gyökereit. Valószínűleg mindegyik feltételezés igaz, és a bolondok napja sokgyökerű ünnep. Volt idő, amikor eldurvultak és egyre féktelenebb formát öltöttek a bolondozások, ezért az egyház, amely a középkorban állami erővel rendelkezett, egyre több tiltó rendszabályt vezetett be az április elsejék miatt. Mára a szokások gyakorlata inkább egymás ugratására korlátozódik.
Az első, hiteles, bolondos áprilisi esemény egy 1538-as, pénzügyi akcióhoz fűződik. Abban az évben az augsburgi országgyűlés április elsejében jelölte meg azt a napot, amikor a pénzromlás miatt a régi fizetőeszközöket új, értékesebb érmékkel lehet lecserélni. A tervezett pénzreform becsődölt, így a végén mindenki ráfizetett, s nevetségessé, a nap bolondjává vált. Azóta emlegetik német nyelvterületen április elsejét a megtréfálás (=Scherze) napjaként.
Egy leírás szerint Franciaországban IX. Károly királyhoz fűződik a nap eredete. Ő volt az, aki 1564-ben jelentős naptárreformot vezetett be. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött, Károly azonban a csillagászati eredményekre támaszkodva átállította a rendszert, és január elsejére tette az év kezdetét. A gondot az ajándékozási szokások rögzülése okozta, hiszen az emberek megszokták, hogy a tavasz kezdetén, április elsején ajándékozzák meg egymást, az újév alkalmával, amit most át kellett tenniük a tél közepére. Ezt egy ideig sokan nem tudták megjegyezni, ezért április elsején annak rendje s módja szerint útnak indultak, egy halom ajándékkal. Aki az ajándék címzettjei közül már alkalmazkodott az új rendhez, az bizonyára jót nevethetett rajtuk. Sokan lehettek az eltévedők, meg a nevetők is, mert ettől kezdve a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Milyen babona van mögötte?
A babonások szerint jó tudni, hogy az ilyen tevékenységek engedélye déli 12 órakor lejár, és aki ezután próbálja meg rászedni az embertársát, balszerencsére számíthat. Úgy tartják, az sem lesz szerencsés, aki nem tolerálja kellő humorral az átverést. Az a férfi viszont, akit egy csinos hölgy tréfált meg, jól jár, mert feleségre, vagy - ha a viccelődő már házas - jó barátra lel az illetőben. A bolondok napján kötött házasság - ha csak nem szolgalelkű a férjjelölt - nem előnyös, mert a háznál nő hordja majd a nadrágot. Április elsején megszületni általában szerencsét hoz, kivéve a spekulációt és a hazárdjátékokat, melyek anyagi csődbe vihetik az illetőt.

Régi magyar tréfáló szokás
Magyarországon korábban főleg a gyerekeket tréfálták meg, például játékból megvesszőzték, vagy boltba küldték őket esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A beugrottakat aztán így csúfolták: “Április bolondja, május szamara...!” A szokás mondást is ihletett — áprilist járat valakivel —, amelyről a 17. századi források is szóltak már.