Üdvözlök mindenkit a BeScottish nevezetű blogomon, melyet 2015 nyarán hoztam létre, miután Skóciában kezdtem el dolgozni. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 2 és fél évet tölthettem abban a gyönyörű országban, majd egy kicsit lentebb, Angliába mozdultam, ahol lassan 4 és fél éve vagyok. Őszintén szólva az egyik legjobb dolog, hogy eljuthattam egy olyan országba, ahova már nagyon régóta vágyom. Ugyan minden munkának megvan a maga árnyoldala, de nem lehet minden tökéletes, nemde? (: Ezáltal is igyekszem megosztani veletek a tapasztalataimat, élményeimet és ezenfelül vegyítek bele sok-sok könyves bejegyzést is. Kövessetek figyelemmel! (:
Az alábbi linkeken pár támpontot adok, hogy hol találhattok meg, illetve ha bármi kérdésetek van, nyugodtan jelezhetitek felém mind a kommentekben a bejegyzéseknél vagy a lentebb található kis menüben. Jelezzetek bátran (:
Nálam nincs külön Elit és Top csere. Az alábbi oldalakra mindig feljárok, ám ha szeretnél kikerülni, akkor nyugodtan szólj és természetesen kiteszlek (:
Ugyan mostanában más bejegyzés nincs, csak a könyvkihívás, hamarosan mással is jelentkezem. :)
Viszont elhoztam az áprilisi könyvkihívást, amit még mindig olvasok, bár nem sok maradt belőle.
A The Bookseller of Kabul egy igaztörténet alapján íródott. Az írónő egy afgán család életéről ír és mutatja be nekünk a kultúrát - hogy élethű képet kapjunk mégis milyen egy afgán család élete, Asne egy ideig velük él és betekintést kaphatott mindennapjaikba.
Szerintem nagyon érdekes könyv, mindig tanul valami újat az ember más kultúrákról és nem csak a rosszakat hallja.
Mindig is próbáltam vegyíteni milyen könyveket olvasok; főleg azóta, hogy ahogy idősödtem, változott is egy kicsit az érdeklődésem. Bár még mindig rengeteg krimit, thrillert és horrort olvasok, de egyre több interjút, dokumentumokat és hasonlókat is kezembe veszek.
Így került hozzám Jenni Murray könyve is, amiben 21 olyan nőről ír, akik valamilyen módon elindultak a siker felé. Olyanokkal is volt szerencséje találkozni, mint például Hillary Clinton, Angela Merkel, Madonna és Margaret Atwood - csakhogy említsünk párat.
Érdekes volt olvasni a könyvben bemutatottakról, hiszen mindegyikük egész rögös úton és küzdés árán jutott el oda, ahova. (:
Ahogy írom most ezt a bejegyzést még van pár oldal a könyvből... viszont mindenképp írni akartam róla, hiszen 28.-a van, nemde? (:
Craig Taylor, a könyv szerzője, úgy akarta bemutatni Londont az olvasóknak, ahogy más még sosem: az ott lakók szemszögéből, akik nem a turistalátványosságokat emelik ki, hanem magát a fővárosi életet. Honnan jöttek, min mentek keresztül, hogyan érték el az amit csinálnak, kikkel találkoztak az út során, mit kellett hátrahagyniuk stb.
Őszintén mikor megláttam 2 éve a Sohoban lévő könyvesboltban (igen, ezt a könyvet éppenséggel Londonban vettem), már akkor tudtam, hogy mindenképp velem jön, hiszen hiába jön rám a frász a nagy tömegtől, London akkor is nagyon a szívem városa és mindig van mit róla felfedezni és megtudni.
Sok érdekes személlyel készült interjú a könyv készítése során és látszódik, hogy azok az emberek szeretik csinálni a munkájukat; sokuk külföldi, így ők kifejezetten igyekeznek segíteni az újonnan jövőknek, ha úgy adódik. Valamint a könyv írásán is érződik, hogy az író beletett mindent, mikor interjúztatta ezeket az embereket.
Szerintem mindenképp érdemes rákeresni, aki szeretne egyszer Londonba eljutni és egy kicsit mélyebb belátást nyerni a látványosságokon kívűl, de annak is megéri, aki már volt az angol fővárosban és esetleg visszetérne (:
Úgy gondoltam, hogy a tavaszi hónapok könyvei kicsit ilyen romantikusabbak lesznek - amugy is alig olvasok ilyen könyveket, így egy kicsit ráveszem magam, hogy ne csak 'sötét' könyveket olvassak.
Áprilisra Freya North Rumours című könyvét vettem fel, ami ugyanúgy talált könyv és egyik ismerősöm adta oda, hogy ő úgysem fogja elolvasni, így inkább odaadja. Nem mondom azt, hogy nagyon rossz volt, de nem is mondom azt, hogy mégegyszer elolvasnám.
Elméletileg pletykák sora árasztja el ak önyvet, de néha-néha kapunk párat és aztán ezek elhalnak. Belegondoltam egy kicsi Született feleségeket, egy kis kalandot; viszont lett belőle egy szerelmi szál.
Stella Hutton eredetileg műkereskedő/műkiállító volt, majd miután ez nem hozott elég keresetet, így házeladásokra tért árt (tekintve, hogy a nagybátyjának ven egy cége). Stella kap egy lehetőséget egy nagy ház eladására, természetesen kapunk pletykákat az árusító cégen belül dolgozóktól, a falubeliektől és ennyiben ki is merült kb a pletyka része a könyvnek. Aranyos kis sztori volt különben, tragédiákkal, aztán csöpögős boldogsággal.
Igazából nagyon nehéz ilyen "szerelmes-rózsaszínes-könnyed" könyvekről írnom, mert tényleg nagyon ritkán olvasok ilyeneket. Viszont még az is lehet, hogy ezáltal változik - nem biztos, de megadom nekik az esélyt (: