Mindenki ismeri az �prilis elsejei "trad�ci�kat", ami �ltal ezen a napon b�rkit meglehet tr�f�lni kisebb cs�nyekkel b�ntudat n�lk�l. M�gis honnan indult ez az eg�sz?

El�t�rt�net �s az els� hivatalos bolondok napja
Egyesek szerint az �kori tavasz�nnepek maskar�s-bolondoz�s sz�nj�t�kaiban, m�sok szerint k�l�nf�le, k�z�pkori napt�rrendez�sekben, esetleg k�l�nleges esem�nyekben kereshetj�k a gy�kereit. Val�sz�n�leg mindegyik felt�telez�s igaz, �s a bolondok napja sokgy�ker� �nnep. Volt id�, amikor eldurvultak �s egyre f�ktelenebb form�t �lt�ttek a bolondoz�sok, ez�rt az egyh�z, amely a k�z�pkorban �llami er�vel rendelkezett, egyre t�bb tilt� rendszab�lyt vezetett be az �prilis elsej�k miatt. M�ra a szok�sok gyakorlata ink�bb egym�s ugrat�s�ra korl�toz�dik.
Az els�, hiteles, bolondos �prilisi esem�ny egy 1538-as, p�nz�gyi akci�hoz f�z�dik. Abban az �vben az augsburgi orsz�ggy�l�s �prilis elsej�ben jel�lte meg azt a napot, amikor a p�nzroml�s miatt a r�gi fizet�eszk�z�ket �j, �rt�kesebb �rm�kkel lehet lecser�lni. A tervezett p�nzreform becs�d�lt, �gy a v�g�n mindenki r�fizetett, s nevets�gess�, a nap bolondj�v� v�lt. Az�ta emlegetik n�met nyelvter�leten �prilis elsej�t a megtr�f�l�s (=Scherze) napjak�nt.
Egy le�r�s szerint Franciaorsz�gban IX. K�roly kir�lyhoz f�z�dik a nap eredete. � volt az, aki 1564-ben jelent�s napt�rreformot vezetett be. A r�gi francia napt�r szerint az esztend� �prilis 1-j�n kezd�d�tt, K�roly azonban a csillag�szati eredm�nyekre t�maszkodva �t�ll�totta a rendszert, �s janu�r elsej�re tette az �v kezdet�t. A gondot az aj�nd�koz�si szok�sok r�gz�l�se okozta, hiszen az emberek megszokt�k, hogy a tavasz kezdet�n, �prilis elsej�n aj�nd�kozz�k meg egym�st, az �j�v alkalm�val, amit most �t kellett tenni�k a t�l k�zep�re. Ezt egy ideig sokan nem tudt�k megjegyezni, ez�rt �prilis elsej�n annak rendje s m�dja szerint �tnak indultak, egy halom aj�nd�kkal. Aki az aj�nd�k c�mzettjei k�z�l m�r alkalmazkodott az �j rendhez, az bizony�ra j�t nevethetett rajtuk. Sokan lehettek az elt�ved�k, meg a nevet�k is, mert ett�l kezdve a hamis �vkezdetet hamiskod�ssal, vagyis bolondoz�ssal �nnepelt�k meg.

Milyen babona van m�g�tte?
A babon�sok szerint j� tudni, hogy az ilyen tev�kenys�gek enged�lye d�li 12 �rakor lej�r, �s aki ezut�n pr�b�lja meg r�szedni az embert�rs�t, balszerencs�re sz�m�that. �gy tartj�k, az sem lesz szerencs�s, aki nem toler�lja kell� humorral az �tver�st. Az a f�rfi viszont, akit egy csinos h�lgy tr�f�lt meg, j�l j�r, mert feles�gre, vagy - ha a viccel�d� m�r h�zas - j� bar�tra lel az illet�ben. A bolondok napj�n k�t�tt h�zass�g - ha csak nem szolgalelk� a f�rjjel�lt - nem el�ny�s, mert a h�zn�l n� hordja majd a nadr�got. �prilis elsej�n megsz�letni �ltal�ban szerencs�t hoz, kiv�ve a spekul�ci�t �s a haz�rdj�t�kokat, melyek anyagi cs�dbe vihetik az illet�t.

R�gi magyar tr�f�l� szok�s
Magyarorsz�gon kor�bban f�leg a gyerekeket tr�f�lt�k meg, p�ld�ul j�t�kb�l megvessz�zt�k, vagy boltba k�ldt�k �ket eserny�mag�rt, trombitah�r�rt, heged�billenty��rt. A beugrottakat azt�n �gy cs�folt�k: “�prilis bolondja, m�jus szamara...!” A szok�s mond�st is ihletett — �prilist j�rat valakivel —, amelyr�l a 17. sz�zadi forr�sok is sz�ltak m�r.