M�jus els� napja igaz�b�l t�bb �nnepet is mag�ba foglal - kult�r�hoz viszony�tva. Ezt a bejegyz�sben eml�tem is majd, �m n�zz�k, hogy mi�rt is lett m�jus 1. a munka �nnepe.

Mi�rt is lett ez az elnevez�s?
A munka �nnepe (kor�bban a munk�sok �nnepe) a nemzetk�zi munk�smozgalmak �ltal kiharcolt �nnepnap, a legt�bb orsz�gban hivatalos �llami szabadnap, amely a munk�sok �ltal el�rt gazdas�gi �s szoci�lis v�vm�nyokr�l hivatott megeml�kezni. A legt�bb orsz�gban m�jus elsej�n, az Amerikai Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban viszont szeptember els� h�tf�j�n �nneplik.
Viszont az egyh�zban is �nnepnap, hiszen Szent J�zsef a munk�sok v�d�szentje.

Honnan ered?
El�zm�nyei eg�szen a brit ipari forradalomig ny�lnak vissza, amikor is egy gy�rtulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta �s k�zz�tette a munk�sok k�vetel�s�t, benne t�bbek k�z�tt az addig 10-16 �r�s munkaid� nyolc �r�ra cs�kkent�s�t. Szlogennek az al�bbi mondatot haszn�lta: „Nyolc �ra munka, nyolc �ra rekre�ci�, nyolc �ra pihen�s”.
A k�vetel�s �rv�nyre juttat�sa v�gett t�bb kisebb t�ntet�st, illetve sztr�jkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert t�rv�nyi szab�lyoz�s h�j�n ezeket az alkalmazottakat hamar elbocs�tott�k �s m�s gy�rak sem voltak hajland�ak felvenni �ket. Hab�r 1847-ben a n�k �s gyerekek munkaidej�t 10 �r�ban maximaliz�lt�k Nagy-Britanni�ban �s gyarmatain, eg�szen 1856. �prilis 21-�ig a k�rd�sben nem t�rt�nt el�rel�p�s. Melbourne v�ros�ban a k�m�vesek �s az �p�t�munk�sok sztr�jba kezdtek, hogy kik�etelj�k a 8 �r�s munk�t, amit sikeresen el�rtek �s m�g a fizet�s�k sem cs�kkent. Ez inspir�lta legink�bb a munka �nnep�t �s a maj�lisok �tlet�t.

Mi�rt pont m�jus 1.?
1886. m�jus 1-j�n a chicag�i munk�s szakszervezetek sztr�jkot szerveztek a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt. A t�bbnapos t�ntet�s-sorozaton �s a sztr�jkokban 350 ezer munk�s vett r�szt. A t�rt�nelemben haymarketi zavarg�s n�ven bevonult esem�ny sor�n �sszesen 11 ember (7 rend�r �s 4 t�ntet�) vesztette �let�t, a k�s�bbi perek sor�n pedig nyolc szocialista-anarchist�t �ll�tottak b�r�s�g el� Mathias J. Degan rend�r meggyilkol�s�nak v�dj�val. 1889. j�lius 14-�n P�rizsban megalakult a II. Internacion�l� melyen �gy hat�roztak, hogy a h�rom �vvel kor�bbi chicag�i t�ntet�s kezdet�nek negyedik �vfordul�j�n, 1890. m�jus 1-j�n a szakszervezetek �s egy�b munk�sszervez�d�sek egy�tt vonuljanak fel orsz�gszerte a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt, ahol az m�g nem t�rt�nt meg, illetve a nemzetk�zi szolidarit�s kifejez�s��rt. A t�ntet�sek az Egyes�lt �llamokban olyan j�l siker�ltek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben m�jus elsej�t hivatalosan is a „munk�soszt�ly nemzetk�zi �sszefog�s�nak harcos �nnep�v�” nyilv�n�tott�k. Hitler 1933-ban hatalomra jutva, fizetett nemzeti �nnepp� nyilv�n�totta m�jus elsej�t.1938-ban a n�met ifj�s�g a berlini olimpiai stadionba vonult, ahol sz�zezres t�meg sorakozott fel Hitler �dv�zl�s�re.

Nemzeti �nnepek, eml�k- �s vil�gnapok
A cikk elej�n eml�tettem, hogy m�s orsz�gokban egy�b �nnepek is vannak ezen a napok. Nos ezek az al�bbiak:

• A munka �nnepe, a munkav�llal�k nemzetk�zi szolidarit�si napja 1890 �ta (Labour Day, International Workers' Day), kiv�ve az USA-ban �s Kanad�ban.
• A T�rv�ny Napja (Law Day) az USA-ban �s Kanad�ban, 1961 �ta.
• A n�pek egys�g�nek napja Kazahszt�nban.
• Franciaorsz�gban 1561 �ta m�jus 1-j�n tartj�k a gy�ngyvir�g �nnep�t (fête du muguet), mivel IX. K�roly ekkor tette hivatalos aktuss� azt a n�phagyom�nyt, amely szerint az ezen a napon aj�nd�kba adott gy�ngyvir�gsz�l szerencs�t hoz.
• A m�jusfa-�ll�t�s napja. Els� katolikus feljegyz�se tal�n a 14. sz�zadb�l val�, de az itt �l� kelt�nak vagy eturnak nevezett n�pn�l is megvolt, ott m�g az istenn� n�sza keret�ben.
• A n�pi hagyom�nyok szerint, ha ilyenkor esik, j� term�s v�rhat�.
• Hawaiin m�jus 1-j�n �nneplik a lei, a nyakba akasztott vir�gf�z�r napj�t.

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�nyv?
Amszterdam, 1686. A tizennyolc �ves Petronella Oortman a v�rosba �rkez�s�t k�vet�en elfoglalja hely�t d�sgazdag keresked� f�rje, Johannes Brandt oldal�n. Hamarosan r� kell azonban �brednie, hogy az �lete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elk�pzelte. A Brandt-h�z ugyanis sz�vfacsar� titkokat rejt. Nella k�ts�gbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok k�z�tt, mik�zben �jfajta retteg�s k�lt�zik az �let�be: felbukkan egy titokzatos szem�ly, egy miniat�rk�sz�t�, aki rejt�lyes k�ldem�nyeivel mintha az � sors�t igyekezne egyengetni. Mintha ismern� a l�ny �ltal csak tudni v�gyott rejt�lyeket...

P�r sz� az �r�r�l...
Jessie Burton 1982-ben sz�ltett Londonban. 2014-ben jelentmeg els� novell�ja, The miniaturist (A babah�z �rn�je) c�mmel. A t�rt�netet Petronelle Oortman inspirt�lta, akinek val�ban volt egy babah�za, ami most a Rijskmuseumban tal�lhat� meg. M�sodik novell�ja, a The Muse c�met kapta �s a spanyol polg�rh�bor�t dolgozza fel, valamint a 30 �vvel k�s�bbi Londont mutatja be.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
Az elej�n kicsit r� kellett hangol�dnom az angolra, mivel el�tte magyarul olvastam k�nyvet. De egyre jobban belemer�lve nagyon is mag�val ragadott a t�rt�net. F�szerepl�nk, Petronella (aki maga egy l�tez� szem�ly volt, de arr�l p�r mondattal k�s�bb), 18 �ves a t�rt�net elej�n. Hozz�megy Johannes Brandthoz, a majdnem 40 �ves f�rfihoz, aki Amsterdam egyik leggazdagabb emberei k�z� tartozik. Ugyeb�r a magyar c�mb�l kider�l, hogy van egy babah�z, amit Petronella h�zass�gi aj�nd�kk�nt kap �s ahogy egyre jobban belemer�l�nk, sz�pen lassan belakja apr� kis bab�kkal. Viszont ezek a bab�k mintha meglenn�nek b�jolva, hiszen rejt�lyes dolgok t�rt�nnek a h�zban, a csal�ddal. Egy kicsit nekem A Menderley-h�z asszony�ra eml�keztetett, amir�l majd �rni fogok, ha �jra elolvastam. (: �szint�n megmondva nekem nagyon tetszett maga a t�rt�net, mindig is szerettem azt, ha van benne egy kis t�rt�nelem. Ez�rt mindenk�pp �rdemel egy tapsot. �rtam azt, hogy Petronella Oortman l�tez� szem�ly volt (a k�nyv h�tulj�n van egy kis ismertet� az akkori Amszterdamr�l �s egy k�sz�net ny�lv�n�t�s, ahol eml�tette az �r�n�) �s egy kicsit ut�na n�ztem:
Petronalla Oortman 1656-1716 k�z�tt �lt. �sszeh�zasodott Johannes Brandttal, akivel a Warmoesstraat-on �ltek, ami Amszterdam egyik legr�gebbi utc�ja. Mint minden akkoriban gazdag asszonynak, Petronell�nak is volt egy babah�za, ami 1868-t�l 1710-ig volt tulajdon�ban �s dr�ga bab�kkal d�sz�tette fel. Oortman hal�la ut�n a babah�z a l�ny�� lett, majd azut�n a l�ny �ccs�nek adta 1743 ut�n. Hedrina szerint �desanyja kb 30.000 guildert k�lt�tt a babah�zra, ami fel�rt akkoriban egy �b�lbeli h�z �r�val. 1821-ben az �llam megvette a babah�zat �s 1875-ben a Rijksmuseumba ker�lt.

Aj�nlan�m-e m�soknak?
Szerintem meg�ri elolvasni. Ha olvast�tok A Menderley-h�z asszony�t (vagy Rebekka, ki hogy ismeri), akkor mindenk�pp kezdjetek bele a k�nyvbe. P�r oldalon kereszt�l hangol�dni kell a t�rt�netre - mondjuk �n angolul olvastam, �gy val�sz�n�leg magyarul nem lesz gond -, de ahogy belemer�lt�k, nagyon neh�z letenni. Az elm�lt 2 napban k�zd�ttem magammal, mert egyszerre szerettem volna v�gigolvasni, m�sr�szt pedig nem, mert nem akartam, hogy v�ge legyen. B�r ez sokszor megt�rt�nik velem (: Plusz ha szeretitek a kicsit t�rt�nelmi novell�kat, akkor mindenk�pp meg�ri. Viszont ez nem �letrajzi k�nyv, b�r a f�szerepl� h�lgy l�tez� szem�ly volt. Erre maga az �r�n� is felh�vja a figyelmet. (: Ha elolvast�tok, k�rlek �rj�tok meg nekem, kiv�ncsi vagyok a v�lem�nyetekre (:

Ki is az a Szent Gy�rgy?
Szent Gy�rgy (271 k�r�l – 303. �prilis 23.), r�mai kori katona �s kereszt�ny m�rt�r. Szentt� avat�s�t a legt�bb kereszt�ny egyh�z elismeri; egyike a legh�resebb katonai szenteknek. Legink�bb a s�rk�nyt legy�z� lovag k�p�ben ismert, emellett t�bb orsz�g �s v�ros v�d�szentjek�nt is tisztelik. Egyike a tizenn�gy seg�t�szentnek.

�lete
El�kel� kappad�kiai csal�db�l sz�rmazott. Diocletianus cs�sz�r alatt hadiszolg�latba l�pett. Kiv�l� kardforgat� k�pess�g�nek �s m�s tulajdons�gainak is k�sz�nhet�en hamar magas poz�ci�ba jutott. �m amikor a cs�sz�r a kereszt�nyeket �ld�zni kezdte, lemondott hivatal�r�l, �s ellene fordult. Emiatt b�rt�nbe vetett�k, �s miut�n a legkegyetlenebb k�nz�sokkal sem b�rt�k �t hit�t�l elt�r�teni, 303-ban kiv�gezt�k.

M�v�szeti megjelen�se
A legenda szerint meg�lt egy s�rk�nyt, ez�rt sz�p p�nc�lozott lovon �l� �s d�rd�j�val s�rk�nyt �l� ifj�nak szok�s �br�zolni. A legh�resebb Szent Gy�rgy-szobor, a Kolozsv�ri testv�rek alkot�sa 1373-b�l Pr�g�ban van. M�solata Kolozsv�ron, a Farkas utcai reform�tus templom el�tt �ll. Egyik k�s�bbi, k�zt�ren fel�ll�tott p�ld�nya a Hal�szb�stya l�pcs�j�n�l, egy harmadik pedig az Epreskertben l�that�. Negyedik m�solata Szegeden �ll, a B�ke t�ren. Megtal�lhat� ki�ll�tott p�ld�nya a Magyar Nemzeti M�zeumban �s a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetemen is. Tbilisziben az ortodox egyh�z tan�t�sai �s el��r�sai ellen�re is szobrot emeltek neki Gyakran �br�zolj�k c�mereken, de megjelenik p�nz�rm�ken is (az orosz rubel v�lt�p�nz�n, a kopejk�n). A Szent Gy�rgy kereszt – feh�r alapon piros kereszt – t�bb orsz�g z�szlaj�n is megjelenik, p�ld�ul az angol vagy a gr�z lobog�n. A Szent Gy�rgy-keresztet 1913-ig a harcmez�n h�siesen helyt�ll� katon�k elismer�sek�nt adom�nyozt�k. Az Orosz Birodalom alap�totta 1807-ben.

Milyen napokon tartj�k a Szent Gy�rgy napot?
Eur�pa nagy r�sz�n �si p�sztor�nnep, az �llatok els� kihajt�s�nak a napja. Gonoszj�r� nap, ez�rt a ker�t�sre, ajt�kra t�sk�s �gakat tesznek, hogy a boszork�nyokat t�vol tarts�k. Az �llatokat – az �rt� szellemek, a ront�s elker�l�se v�gett – Szent Gy�rgy napi t�z�n hajtj�k kereszt�l, hogy a f�stt�l megtisztuljanak.

• �prilis 24. – a kereszt�ny egyh�zak t�bbs�g�ben
• M�jus 6. – a Juli�nus-napt�rhoz ragaszkod� ortodox egyh�zakban
• November 23. – a gr�z egyh�zban

Egy olyan k�nyvmolynak, mint �n is, a k�nyvek jelentik a mindent. 23 �v alatt rengeteg k�nyvet olvastak nekem sz�leim �s 6 �ves korom �ta rengeteg k�nyvet is olvastam magamt�l. K�nyvszeretetem addig ment, hogy lassan m�r k�nyveket l�legzem. Kicsit kock�nak t�n�k ett�l, de higyj�tek el, nagyon j�. (:

A K�nyvek vil�gnapj�t m�r 100 orsz�gban �nneplik �s ez a nap az �r�knak, k�nyveknek, illusztr�l�knak �s olvas�knak szentent nap. A vil�gon �prilis 23.-ra esik ez a nap �s �ppen ezen a napon sz�letett (�s hunyt is el) a h�res k�lt�, Shakespeare. Ez a nap arra is b�tor�tja a fiatalokat, hogy min�l t�bbet olvassanak �s seg�tenek is nekik, hogy �gy legyen.

Hogyan seg�thetsz m�sokon, hogy megszeress�k az olvas�st?
Nos, nekem el�g egyszer� dolgom volt: �desap�m falja a k�nyveket, �gy m�r kiskoromt�l kezdve megszerettete velem �s n�v�remmel is az olvas�st. Az els� k�nyveim k�z�tt egy Disney k�pesk�nyvsorozat volt (Donald kacs�s, Mickey egeres stb) - amib�l m�r csak 1 darab van meg, hiszen a nagy pakol�sok k�zben elkeveredett a t�bbi. De a l�nyeges, hogy Ti is seg�thettek fiatalabb ismer�seiteknek. Rengeteg k�nyvesbolt, antikv�rium csin�l akci�kat k�nyvekre, �gy minden koroszt�ly tal�l megfelel�t. Aj�nlan�m viszont, hogy el�sz�r olyan k�nyvvel ismertess�tek meg az olvas�s szeretet�t a kicsikkel, amiket mondjuk ti is szerettetek abban a korban. 4 �vesen p�ld�ul szerettem a Vackort �s azt most is sz�vesen �jraolvason.

Ne feledj�tek, olvasni nagyon is fontos. Nagy szerepe van a gyermekek fant�zi�j�nak kialak�t�s�ban, melyet k�s�bb, feln�tt kor�ban is �rv�nyes�teni tud; plusz nagyon sokat seg�t, hogy k�nnyebben tudjunk kommunik�lni �s kifejezni magunkat. Egy kis szem�lyes p�lda: 2007-ben m�g ha d�c�g�sen is, de elindultam a weblap szerkeszt�s �tj�n �s a k�nyvek �ltali kreativit�snak is k�sz�nhetem azt, hogy a fant�zi�m kimer�thetetlen a Photosop ter�n. M�sik: rengeteget fejl�d�tt a besz�dem, sokszor szebben �s jobban fejezem ki magam �s kev�sb� �rzem magam fesz�lyezettnek. Az olvas�s seg�thet (:

A mai nap a F�ld napja, �gy szeretn�k egy kicsit b�vebben �rni r�la (:

Mi a vil�gnap c�lja?
A F�ld napja (�prilis 22.) alkalm�b�l k�l�nf�le esem�nyeket rendeznek vil�gszerte, melyekkel felh�vj�k a figyelmet a F�ld term�szeti k�rnyezet�nek meg�v�s�ra. Az esem�nyeket az Earth Day Network koordin�lja. A napot 175 orsz�gban tartj�k, Magyarorsz�gon 1990 �ta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bol�viai eln�k kezdem�nyez�s�re az ENSZ �prilis 22-�t a „F�ldanya Nemzetk�zi Napj�”-v� nyilv�n�totta.

T�rt�nete
Az �tletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferenci�n, San Francisc�ban. A F�ld napj�t els� �zben 1970. m�rcius 21-�n tartott�k, ami az �szaki f�ltek�n a tavasz els� napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgat� 22-�n mozgalmat ind�tott a F�ld v�delm�ben �s ez�ltal megalap�totta az Earth Day Network-ot. M�r mozgalm�nak megind�t�sakor t�bb mint 25 milli� amerikai �llt m�g�, ma pedig szinte az eg�sz F�ldre kiterjed az �ltala kezdem�nyezett mozgalom. Ezern�l t�bb szervezet vesz r�szt benne.

A vil�gnap egyik jelmondata:

„Ki mondta, hogy nem tudod megv�ltoztatni a vil�got?”