El�sz�r azzal kezden�m, hogy n�h�ny mondatban le�rn�m ki is Szent Istv�n; ut�na pedig n�h�ny programot - de r�szletesebben a debreceni vir�gkarnev�lr�l �rn�k (mivel itt �lek �s rengeteget voltam m�r ezen az esem�nyen).

I. Istv�n vagy Szent Istv�n Vajk n�ven sz�letett 969 k�r�l, aki az utols� magyar fejedelem volt �s az els� magyar kir�ly. Sz�let�se k�r�l sok legenda maradt fent, hiszen nincsenek pontos adatok, hogy t�nylegesen mikor �s hol sz�letett. A 14. sz�zadban �r�dott K�pes kr�nika 969-re teszi a sz�let�si �vet, �s a Harvtik-f�le legenda Esztergomot jel�li meg helysz�nnek, de Istv�n-korabeli bizony�t�k nem maradt fent. A koron�z�s�nak id�pontj�t 1000 �s 1001 k�z� teszik. Az els� t�rv�nyk�nyv  m�g I. Istv�n idej�ben keletkezett vagy nem sokkal hal�la ut�n foglalt�k �r�sba; a m�sodik t�rv�nyk�nyvet pedig m�r I. Andr�s idej�ben szerkesztett�k egybe.

Ugyeb�r az orsz�gban ez az �llamalap�t�s �nnepe, Debrecenben ez a Vir�gkarnev�l napja is. Eleinte ez csak egy egy napos esem�ny volt, �m most m�r egy teljes h�tig tart, hiszen a 20.�t megel�z� napokban rengeteg rendezv�nyt terveznek az ott lak�k �s az odal�togat�k sz�m�ra. Eleinte �l� vir�gokat haszn�ltak a kocsik feld�szit�s�hez, �m egyre ink�bb elrejedt a sz�razvir�gok haszn�lata, de n�ha ahogy ad�dik �l�vir�gokat is belecsemp�sznek. A kocsik felvonul�sa reggel 8 �rakor szokott kezd�dni a Pet�fi t�rt�l indulva, elhaladva a Nagy templom el�tt, eg�szen a Nagyerdei stadionig. Viszont 2014 �ta a stadionban m�r egy teljes show ker�l megrendez�sre; szt�rfell�p�kkel �s t�ncosokkal. A kocsik legut�bbi �tvonala m�r a k�vetkez�: a Megyeh�z�t�l kezdve v�gig a Piac utc�n, a Nagytemplomn�l lefordulva a Hatvan utc�ra, ahonnan el�rkeznek a K�lcsey k�zpontig, majd a Bethlen utc�n �t az Egyetem sug�r�tig megy a menet.

Sok helyen f�z�napokat, illetve v�rj�t�kokat szerveznek Szent Istv�n napj�ra, amiket az al�bbi linken meg is tekinhettek, hiszen rengeteg esem�nyt szerveznek az eg�sz orsz�gban. (:

Mindenki sz�m�ra annyira egy�rtelm�, hogyha febru�r 14., akkor az Valentin nap �s az a szerelmesek napja. De vajon mennyien tudj�k mit is rejt ez a nap? Honnan indult? Ezt szeretn�m nektek le�rni (:

Honnan is ered?
A nyugati szok�sok szerint ez a "szerelmesek napja", ami szint�n Szent B�lintnak k�sz�nhet�, � ugyanis t�bbek k�z�tt a jegyesek v�d�szentje. Az�rt is t�bbek k�z�tt, mert � volt m�g az epilepszi�sok �s a hasf�j�sok v�d�szentje is.

Ki is volt � pontosan?
Igaz�b�l nem csak egy, hanem k�t B�lint is l�tezett, akik ugyanabban a sz�zadban lettek v�rten�k. Feltehet�leg az el�bbi, a 269. febru�r 14-�n kiv�gzett r�mai pap lett a szerelmesek v�d�szentje, akinek szok�sa volt, hogy a r�mai ifj� h�zasp�rokat saj�t kertj�b�l szedett vir�gcsokorral �rvendeztette meg.

A Valentin nap pog�ny gy�kere
z �kori R�m�ban febru�r k�zep�n tartott�k Lupercus p�sztoristen napj�t, �s ilyenkor "szerelmi sorsh�z�ssal" boron�ltak egym�shoz p�rokat. Az egyh�z e szok�s helyett Szent B�lint szem�ly�ben k�v�nt v�d�szentet adni a h�zass�gra k�sz�l�knek. Gelasius p�pa 496-ban rendelte el, hogy Szent B�lint napj�t febru�r 14-�n �nnepelj�k. �gy v�lt a jegyesek �s fiatal h�zasok v�d�szentj�v� a 14. sz�zadt�l Angli�ban �s Franciaorsz�gban. A 19. sz�zadban m�r �dv�zl�k�rty�kat is k�ldtek egym�snak a szerelmesek ezen a napon. A II. vil�gh�bor� ut�n N�metorsz�gban elterjedt, hogy a szerelmesek vir�ggal k�sz�ntik egym�st "Valentinkor".

A pogy�ny el�zm�nyek
Ugyan�gy, mint a vall�sos �nnepn�l, �gy a pog�ny �nnepn�l is van egy kis el�zm�ny. A B�lint-nap k�r�li napokon az �kori R�m�ban k�t vall�sos �nnep is l�tezett, Faunus �nnepe �s a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az �si eredet� p�sztor�nnepeket febru�r 13-15 k�z�tt tartott�k. Az �kori pog�ny �nnepek �s a k�s�bbi Szent B�lint nap k�z�tti k�zvetlen kapcsolatra azonban nincs bizony�t�k.

Mi�rt lett a szerelmesek �nnepe �s mi�rt kapta a Valentine's Day elnevez�st?
Szent B�lint napj�n tartj�k f�leg az angolsz�sz orsz�gokban a B�lint-nap (angolul Valentine s Day) �nnep�t, amely Magyarorsz�gon az angol n�v k�zvetlen �tv�tele miatt sokak sz�m�ra mint Valentin-nap v�lt ismertt� �s az ut�bbi m�sf�l �vtizedben n�pszer�v�. Ezen az �nnepen a szerelmesek megaj�nd�kozz�k szerelm�ket. A szok�s eredete, hogy Szent B�lint a 14. sz�zadban a jegyesek �s fiatal h�zasok v�d�szentj�v� v�lt Angli�ban �s Franciaorsz�gban. Ennek a szentr�l elterjedt egyik t�rt�net k�pezte az alapj�t. Eszerint miel�tt kereszt�ny hite miatt II. Claudius cs�sz�r idej�n kiv�gezt�k, B�lint a hite erej�vel a b�rt�n�re vak le�ny�nak visszaadta a l�t�s�t. Miel�tt - a hagyom�ny szerint - febru�r 14-�n kiv�gezt�k, b�cs��zenetet k�ld�tt a l�nynak, amelyet �gy �rt al�: "A Te B�lintod." Ez a B�lint-napi �zenetk�ld�s eredet�nek leggyakoribb magyar�zata.