Elterveztem, hogy idén elolvasok 30 könyvet. Ami kb 3 könyv havonta. Megőrültem? Talán. De egy kihívásban mi lehet a legjobb, mint élvezni a kihívás teljesítését.

Miről szól a könyv?
A New Hampshire Egyetem nyári kurzusa a tizenhat éves Dan Crawford számára több mint egy nyári tanfolyam valóságos mentőövet jelent a fiúnak. A gimnáziumban kiközösített Dan alig várja, hogy végre új barátokat szerezhessen az érettségi előtti utolsó nyári szünetben. New Hampshire-be érkezése után azonban megtudja, hogy a nyári kollégium épületét egykor elmegyógyintézetként használták, ráadásul nem is akármilyen betegeket kezeltek ott; kivétel nélkül minden kezelt pszichopata bűnöző volt. Dan újdonsült barátaival, Abbyvel és Jordannel felfedező útra indul a nyugtalanító kollégium alagsorában lezárt titkos épületszárnyban, ahol hamar rájönnek, hogy nem véletlenül kerültek mindhárman épp oda. Lassacskán felfedik az intézet félelmetes múltjának titkát, miközben néhány titok nem véletlenül nyílik meg előttük a feltáratlan múltból.

Pár szó az íróról...
Sajnos nem sok mindent tudunk az írónőről... Jelenleg Seattleben él; leginkább az Asylum könyvsorozatáról ismert.

Véleményem a könyvről
Azt tudni kell, hogy régóta imádom a horrortörténeteket, de szerintem ezt elmondtam már párszor. Pár napja voltunk a könyvtárban, ahonnan eredetileg nem akartam kihozni semmit, de megakadt a szemem ezen a könyvön. Kicsit utána olvastam és bár sokan negatív kommenteket írtak róla, én 1 nap alatt elolvastam és tetszett. Valahogy mindig is érdekeltek az ilyen elmekórházas történetek - igen, elég furcsa ízlésem van -, így kiváncsian kezdtem bele. Szerintem érdekes történet volt. Bemutatta, hogy egy nyári tábor egy régi elmegyógyintézetben mennyire kihathat az emberre, főleg ha egy csapat tiniről van szó, akik még inkább befolyásolhatóak. A sorozatnak több könyve is van - a fő vonal 3 könyvből áll -, és eléggé felkeltette az érdeklődésem ahhoz, hogy megfontoljam a többi könyv elolvasását is.

Ajánlanám-e másnak?
Szerintem nem lehet rosz élmény másoknak is elolvasni. Bár leginkább olyanoknak ajánlanám, akik ugyanúgy szeretik ezeket a horroros, elmegyógyintézetes történeteket.
Ha esetleg elolvastátok, írjátok meg nekem a véleményeteket a könyvről. (:

Elterveztem, hogy idén elolvasok 30 könyvet. Ami kb 3 könyv havonta. Megőrültem? Talán. De egy kihívásban mi lehet a legjobb, mint élvezni a kihívás teljesítését.

Miről szól a könyv?
A ​nagy mesélő most újabb kalandokra hívja olvasóit. A Kóborló és a varázsló című írásban egy kiskutyának varázslók és hableányok közt kell megállnia a helyét, miközben az élete nemegyszer veszélyben forog. A Göncz Árpád tolmácsolásában megszólaló A sonkádi Egyed gazda mese egy távoli és varázslatos múltból, amelyben megismerhetjük a kissé lomha, ámde bátor Egyed gazdát, aki megfutamít egy óriást, majd az országra törő sárkányt is. Egyszerű ember a woottoni kovácsmester, mégis Tündérországba jut, a filozofikus hangvételű A levél című történetben pedig Niggle, a festő veszi a nyakába a világot, hogy megtalálja és lefesse a tökéletes fát. Egytől-egyig sziporkázó írások, és talán az sem véletlen, ha bájtalanított hétköznapjaink alakjaira és helyzeteire emlékeztetnek bennünket.

Pár szó az íróról...
Johhn Ronald Reuel Tolkien a Dél-Afrikai Bloemfontein városában 1892-ben született. Filológus, az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit - A babó szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartoznak A sonkádi Egyed gazda, A woottoni kovácsmester, a Bombadil Toma kalandjai valamint a Kóborló és a varázsló című, prózai vagy verses mesék, utóbbi történeteket főként gyermekeinek írta. Leghíresebb műve, a háromkötetes A Gyűrűk Ura regény. A regény megírása csaknem tíz évbe telt.

Véleményem a könyvről
Jó pár éve szeretem Tolkien és a hozzá hasonló írók műveit. Ugyan nem minden könyvet olvastam még Tolkientől A Gyűrűk ura trilógia, A hobbit és a Tolkien meséin kívűl, de természetesen tervben van a többi is.
Mindegyik kötet más korosztályt céloz meg; a Tolkien meséi pedig leginkább a gyerekeknek szól. 4 mese van ebben a kis gyűjteményben, melyek külön-külön is megjelentek már. Az ismertetőben pár szóban le lett írva pontosan mik is játszódnak a történetekben. Nem is tudom melyik történetet kedveltem jobban, de mindegyik a magamódján kedves kis mese.

Ajánlanám-e másoknak?
Szerintem érdemes elolvasni, ha másképp nem, akkor a gyerekeknek mindenképp fellehetne olvasni, hiszen mind a négy mese érdekelheti a kicsiket (és szerintem a felnőtteket is). (:

A virágvasárnap minden évben más napra esik, idén ez pont április 9.-e lett.

Mi is a Virágvasárnap?
A virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.

Egy kis eredet...
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.

Hiedelmek
A szentelt barkához számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok. Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

Forrás: mult-kor.hu

A svédek már egy ideje felkeltették az érdeklődésem, így gondoltam, most erről az országról hozok pár érdekességet nektek. (:

• Maguk a svédek adták a Svédország nevet az országuknak. Az ő nyelvükön a "svear" (svéd) azt jelenti, hogy "mi"; a "rike" pedig "királyság"-ot jelent. Összetéve svédül a "Mi királyságunk" nevet viseli.
• Összesen 7 irodalmi svéd Nobel-díjas van, beleértve Selma Lagerlöföt is, aki az első női Nobel-díjas volt 1909-ben.
• Svédország a 3. legnagyobb ország az Európai Unióban, de mégis a 2. legalacsonyabb a lakossági rátája.
• A svéd "lagom" szóra nincs fordítás, így lehet annak is venni, hogy "minden rendben" vagy "elfogadható" és bármira lehet használni, bármilyen szituációban.
• Svédországban a darazsak több ezer embert ölnek meg, mint más állatok.
• A svéd "ajándék" szó jelenthet ajándékot és mérget is.
• A nemzeti italuk, a "glögg", ami forralt borból és egy aquavit nevű likőrből készült, amit aztán meggyújtanak.
• Svédországban karácsonykor gnóm jön látogatóba, egy alacson, jóhumorú kobold vörös sapkában és szakállal. Karácsony este egy tál zabkását hagynak a lépcsőn. A Télapó csak most kezdett el népszerű lenni a svéd gyerekeknél.
• A "Walpulgis Night" egy pogány tavaszi rituálé, amit a keresztények átvettek és máglyarakással, bulizással és ivással ünnepelnek április 30-án Svédországban, Finnországban és Észtországban.
• A svéd monarchia az egyik legrégebbi a világon. 11 dinasztiáig vezethető vissza, a jelenlegivel együtt - a Bernadotte Ház uralokdik most a leghosszabb ideje. 
• A Sámi híres tagjai között ott van Renée Zellweger és Joni Mitchell is.
• Stockholm, a főváros, egyben az ország legnagyobb városa. Utána jön Gothenburg, végül Malmö. Uppsala és Lund egyetemvárosokként ismertek.

Sajnos olyan sokfelé rohangáltam az elmúlt pár napban, hogy teljesen elfelejtettem a mai kultúrabejegyzést, ami az Egészségügyi Világnap.

Mi is ez az Egészségügyi Világnap?
Az ENSZ 1948. április 7.-én alapította meg a WHO-t, ami az Egészségügyi Világszervezet.Ennek tiszteletére tartják ma a nemzetközi egészségügyi világnapot - minden évben más és más betegség áll ennek a napnak a középpontjában. Idén a depresszió volt a téma.

A depresszióról pár szóban
A depresszió egy betegség, amelyet állandósult szomorúság és az érdeklődés elvesztése jellemez olyan foglalatosságok iránt is, melyeket általában élvez az illető. Ez a betegség sok mindenre hatással van; az emberek sokszor a családjaik, barátaik felé is elvesztik érdeklődésüket.
Különböző tünetek is keletkezhetnek, melyek általában ezek: fáradtság, növekvő vagy csökkenő étvágy illetve alvásigény, idegesség, csökkent koncentráció, határozatlanság, döntésképtelenség, nyugtalanság, érdektelenség, bűntudat vagy reménytelenség érzése.
Néhányan azt hiszik, hogy a depresszió nem egyéb, mint személyes gyengeség vagy jellemhiba; ami nem igaz, hiszen ez iy olyan betegség, mint a többi és szükséges orvosi és terápiás segítség.