Még egy British Library Crime Classics könyvet hoztam el nektek, mégpedig egy gyűjteményt, amihez hasonlót már egyszer mutattam be nektek - ami pedig a Capital Crimes volt még februárban -; maga a gyűjtő is ugyanaz.

Szóval a Christmas Mysteries 15 történetet mesél el, melyek mind karácsony napján, vagy 1-2 nappal előtte játszódnak. Maga a fülszöveg az alábbiképp mutatja be a kötetet:

A krimi írók ugyanannyira fogékonyak a karácsony megszámlálhatatlan attrakcióira. Az évek folyamán sok kitűnő író adott nekünk minél többet ünnepi körülmények között. A legemlékezetesebb karácsonyi misztériumok egybe olvasztja az életteli történetszálakat az évszak hangulatos felidézésével. Hogy jól eltalálják ezt a keveréket, nehéz dolguk van.
Ez a könyv megmutatja az olvasóknak a múlt legjobb karácsonyi krimijének némelyikét. Martin Edwards gyűjteménye összhangba hozza az ünnepi évszakot kedvenc íróink 1-2 történetével, melyek akár ismeretlenek is lehetnek, még a krimik hatalmas szerelmeseinek is. A krimi-fikciók  gyűjetményének eredménye mindenképp hideglelést hoz, akármilyen évszakban olvassuk.

Martin Edwards ügyesen olyan történeteket gyűjtött össze, amik kevésbé ismertek, így tényleg újdonsággal hatnak az emberre. Említettem, hogy 15 történetet olvashatunk benne - ez alól kivétel a bemutatkozó szöveg és a "megoldás" rész, mely egy új dolog volt nekem, de 2 történethez kellett egy kis magyarázat. Természetesen ebből a kötetből sem maradhatot ki egy Sherlock Holmes történet - de a legtöbbünk ismeri Arthur Conan Doyle írását, így ez nem lesz meglepetés. A többiek nekem is ismeretlenek voltak, így jó volt megismerni őket és az írásaikat.

Mint említettem a Capital Crimesnál, itt is megemlíteném azt, hogy akik most tanulnak angolt, azoknak ez is jó tanulási lehetőség lehet, hiszen rövid történetekről van szó. Nincs benne olyan sok ismeretlen szó, történetenként maximum 4, így nem kell hozzá (annyit) szótárazgatni (:

Míg nálunk a Mikulás más országokban karácsonykor érkezik, ám a maradék egynéhány országban - köztük Magyarországon is - december 6.-n, (Szent) Miklós napján érkezik.

Mürai Szent Miklós myrai püspök, a katolikus és a görögkeleti egyházak szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város[1] védőszentje Magyarországon. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.

19 éves volt, mikor pappá avatták. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt.

Hogyan alakult ki a mai Mikulás ünnep?
Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, amikor a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök abba beleejtette és az ajándéka pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Télapó" volt az ajándékhozó. Azonban mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint maga Miklós a város keresztény püspöke. A legkisebb lánynak bedobott aranyak között ugyanis volt egy olyan érme, amit egy helybéli aranykereskedő előzőleg Miklós püspöknek adományozott.
A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk – így a Magyarországon is ismert – klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Cola nevű üdítőitalokat gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság. Régi gyermekkönyvek oldalain (az 1920-as évekből) ugyanis már ennél korábban is találhatunk nagyon hasonló rajzokat, grafikákat a Mikulásról.

Ugyebár karácsonykor elmaradhatatlan a bejgli és a gyümölcskenyér - itthoni szemléletben, ám szeretnék 1-2 olyan édességet bemutatni, melyek nem éppen szokványosak, illetve nagyon ritkán találhatóak meg az itthoni asztalokon. Úgy gondoltam, hogy lesz 3 karácsonyi és 3 szilveszteri édesség. (:

Karácsonyi édességek:

• Diós kosárka - nem olyan nehéz elkészíteni, régen mamám nekünk is csinált annó (: Ezt a receptet a nosalty oldalán találtam, úgy látom sokaknak bevált, így még lehet én is elfogom készíteni - recept
• Rumos golyók - Egy osztálymikulásra csináltam egyszer zserbógyolót, viszont nem emlékszem már melyik recept volt. Hasonló alap volt, mint ez, de én nem tettem bele lekvárt és a tetejére sem tettem diót - recept
• Cukormentes sós-karamellás szaloncukor - A szaloncukor az a tipikus magyar gyártmány, amiből rengetegféle választási lehetőség van. Kókuszos, csokoládés, marcipános stb. Készített valaki már saját magának szaloncukrot? Én még nem, de lehet teszek majd egy próbát. A sós-karamellás szaloncukor elsőre nem tűnhet cukormentesnek, ám aki feltette a receptet kikísérletezte, miként is lehetne ezt megoldani. Ha ti is elkészítettétek, osszátok meg velünk az eredményt (: - recept
• Ünnepi glutánmentes brownie - Hogy a gluténmentesekre is gondoljunk, rákerestem pár ilyen receptre. Jó pár brownie-t kóstoltam már, de egyik sem gluténmentes volt. Az alábbi recept viszont olyan összetevőkkel kínálja az édességet, amit kifejezetten jó az érzékenyek számára. - recept

Ha elkészítettétek ezeket az édességeket, nyugodtan írjátok meg, hogyan sikerültek. (:

Jó régóta meg van már ez a rajzfilm, mely 3 részből áll össze: Megint karácsony, Kelekótya karácsony és Háromkirályok ajándéka.

A Megint karácsony Donald kacsáékat helyezi előtérbe, ahol Niki, Tiki és Viki karácsony este azt kívánják, bárcsak egész évben karácsony lenne. Ám ahogy mindennap újra és újra át kell élniük a karácsonyt, az ünnep elveszti számukra az izgalmat és a kiváncsiságot. Erre ők is rájönnek és egyik nap rendbehozzák azt, amit elrontottak és minden a rendes kerékvágásba kerül.

A Kelekótya karácsonynál találkozunk Goofy-val és Max-szel.Max, mint minden gyerek nagyon várja már a karácsonyt és az ajándékot, amit a Télapótól kért. Nem is érdekli más, csak az a hiperszuper ajándék. Szenteste Goofy meglepi szomszédjukat egy vacsorával, hiszen az a család nagyon szegényesen él és minden kis segítség számukra egy csodával ér fel. Max nem érti, hogyan lehetnek ennyire odaadóak és hogyan tudnak hinni a csodában, hiszen az a gonosz szomszéd azt mondta, nincs is Télapó. Goofy próbálja fent tartani Max érdeklődését, ám ez nem sikerül. A kisfiú csalódott, ám mikor Télapó szemlét tartanak, rájött, hogy mennyire rosszul viselkedett és bánja, hogy megbántotta apját.

Az utolsó történet Mickey és Minnie egér történetét meséli el, akik szegény sorsban élnek. Mindketten szeretnének valami szépet venni a másiknak, ám hiába dolgoznak kétszer annyit, nem telik rá. Minnie is és Mickey is eladja azt, ami számukra értékes, hiszen az egymás iránti szeretetük mindennél fontosabb.

Szerintem ez a kis mesegyűjtemény nagyon aranyosan bemutatja, hogy mennyire fontos, hogy együtt legyen a család és szeressék egymást. Érdemes belenézni és nem csak kisgyermekekkel (:

Az advent karácsony napját (december 25) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tartó időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik és vízkereszt napjával (január 6) zárul.

Az advent eredete a 4. századra nyúlik vissza, amikor VII: Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Az első vasárnap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és az adventi időszak kezdetét.

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva (mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást - hit); zsidó nép (akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás - remény); Szűz Mária (aki megszülte a Fiút - öröm, rózsaszín gyertya); Keresztelő Szent János (aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez - szeretet).