A sok szemszögből megírt sztorikat ritkán tudják úgy megírni, hogy jó legyen és passzoljon az egész. Ez esetben 3 karakter között ugrálunk és mindannyian összekapcsolódnak.
Egy fiatal dadus munkát kap egy elég gazdag családnál és a gyerekek azonnal megszeretik. Miután a londoni lakás tűzre kapott, az erdei kúriába kénytelen átköltözni egy rövid időre, a felújítások alatt elszakadni a fővàros zajától és kiheverni az elvesztett csecsemő gondolatát. Ám ahogy a családban jelen vannak a kètségek, egy babára találnak a fák között, majd egy tragédia még jobban felkavarja a még mindig darabokban levő családot.
A kötelék, ami annó kialakult a dadus és a család között visszatér és végre újra együtt tölthetik azt a maradék időt, amit maradt.

Mit szólsz hozzá?

Néha-néha próbálok egy-két ‘önsegítő’ könyvet is magamhoz venni, így mikor meglàttam pár hete ezt a könyvet a Tescoban, ugy voltam vele, hogy megér egy próbát. Az író rengeteg példát hoz fel a sajàt életéből minden fejezetben és ez alapján próbál tanácsot is adni. Persze mindenki más és másképp kalkulálnak egy-egy cél érdekében, de mindenképp vannak benne nagyon is jó tanácsok.
A legtöbbször előforduló, hogy mindenképp fogadd el azt, aki vagy és mindig legyen egy kitűzött célod, ami felé tudsz építkezni.

Mit szólsz hozzá?

Kicsit haladtam tovább a könnyedebb kategóriás könyvek vonalán, viszont azért volt egy kis csavar is.

A The Doll Factory 4 karakter körül forog leginkább (persze van mellettük még jó pár mellékkarakter is) és míg az elején minden rendben halad, később úgy mutatkoznak meg az igazi személyiségek. Iris és ikertestvére egy bababoltban dolgoznak, ahol ők készítik az eladásra szánt babákat, ám Iris festő szeretne lenni. Később találkozik Louis Frost festővel, akinek később modellt áll cserébe, hogy megtanulhat festeni. Történetünk elején megismerjük Silas Reed-et, aki elpusztult állatokat töm ki és adja el festőknek, akik a festményeikhez keresnek állatmodelleket és ezeket az elpusztult állatok Albi szállítja neki, aki viszont új fogakra gyűjt.
Idővel Sila összefut Iris-szal és a férfi megszállottsága itt kezdődik el a hölgy iránt. Ezt észleli Albi is, aki mindent megtesz azért, hogy figyelmeztesse Irist és Louist, hogy mi történik és Silas mennyire veszélyes. Egy szerencsétlen folyamat során Silas elrabolja Irist, arra fogva, hogy csak azt akarja, hogy barátok legyenek. Napokig fogva tartja a pincében, míg Irisnak végre sikerül megszöknie.

 

Mindenképp érdekes, ahogyan bemutatják a megszállottságot, ami szépen lassan bontakozik ki. Nagyon fontos odafigyelni a legkisebb figyelmeztetésre is, hiszen ki tudja, mikor ragadhatnak el valakit, akár fényes nappal is.

Mit szólsz hozzá?

Mikor megláttam a könyvet az egyik könyvesbolt oldalán, tudtam, hogy elakarom olvasni. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy jelenleg karanténban vagyunk a koronavírus miatt, ám a könyv a madárinfluenzát veszi lapjaira.

Egy országos szintű karanténban és kijárási tilalommal egy gyilkosság kezd körvonalazódni. Egy épitkezési területen csontokat találnak, ahova kiérkezik egy hamarosan nyugdíjba vonuló nyomozó kivizsgálni a történteket. A laboreredmények szerint egy gyermek csontjait találták meg és további vizsgálatok során az is kiderül, hogy fertőzött volt, ám egy ember által készített fajtával. Ám ahogy egyre több mindenre fény derül, az elkövető mindent megtesz, hogy ne találjanak a nyomára.

Mit szólsz hozzá?

Az idei év eseményeire senki nem volt felkészülve, így nem csoda, hogy rengetegen várják már a végét...

Tekintve, hogy az év nagy részében karantén volt, így olyan sok esemény nem történt, de meg kell becsülni, hiszen nem sok mindenkinek volt esélye bármit is csinálni ebben a nagy vírushelyzetben. Úgyhogy hoztam egy kis összegzést, hogy mégis nálam hogyan alakult az év:

• Munkában volt egy kis változás és ahelyett, hogy az éttermes főnököm beavatott volna, hogy átvesz teljesen az étterembe, inkább a takarítós főnökkel lerendezte. Szerződést adni viszont teljesen elfelejtett, így a takarítós főnök adott egyet, hogy legalább legyen valami papírom.
• Márciusban volt esélyem kiszakadni egy kicsit innen és 3 napot Londonban, majd másfél hetet otthon töltöttem (beleértve a szülinapomat is). Ekkor jelentették be, hogy karantén lesz...
• Miután visszaértem márciusban, pár nappal később bezártunk - eleinte csak egy hónapra, majd folyamatosan hosszabbodott. Ezzel 4 hónap karanténban voltunk a nyáron
• Július végén újranyithattunk, persze meg kellett felelni az előírásoknak. Ezek a vendégeket egyáltalán nem érdekelte és legtöbbször egymáson átmászva jöttek enni. Szerencsére volt pár normális vendég is és pozitív élmény (rengeteg pozitív kommentet kaptam néhány vendégtől, amit persze a velem együtt pultozó nem igazán kedvelt - bár ő egyáltalán nem viselkedett úgy a vendégekkel, hogy örömmel menjenek hozzá).
• Miután újranyitottunk volt pár kiakadásom - nem csak munkában egy-két munkatárs miatt, hanem a szobatársam miatt is. Hiszen mivel visszakellett költöznünk a saját szobáinkba, visszakaptuk a lakótársakat is, ami nálam egy ajtócsapkodós idegbeteg lengyelt jelentett, akinek a szabadnapjain is a legnagyobb öröm, ha engem nem hagy pihenni két műszak között vagy éjszaka...
• Október végén jött megint a hír, hogy ha a karácsonyt megakarjuk tartani, akkor egy hónap lezárás lesz november 4-től december 4-ig. Nos ez szép és jó, viszont mivel ekkorra már mutálódott itt a vírus, így a karantén meghosszabbodott és zónákba tettek minket. Az 1-ben és 2-ben minden mehetett tovább, a 3-ban viszont az élményközpontok pl nem nyithatnak ki. December közepére ez csak rosszabb lett és néhány helyen 4-es zónát vezettek be, ami azt jelenti, hogy onnan se ki, se be utazás nem lehet - és természetesen ekkor kezdenek el tömegesen utazni az emberek maszk és távolságtartás nélkül...
• Ez volt az első karácsony, szilveszter és új év, amikor nem szaladgálok a falnak, mert egyedül csinálok mindent és mindenem kivan már. Szokatlan azért...

Remélem ebben a helyzetben legalább az ünnepek kellemesen teltek mindenkinek és jövőre találkozunk (:

Mit szólsz hozzá?