Mi is az az Eur�pa nap?
Minden �vben m�jus 9-�n rendezz�k meg az Eur�pa-napot, az eur�pai b�ke �s egys�g �nnep�t. Ezen a napon a t�rt�nelmi jelent�s�g� Schuman-nyilatkozat �vfordul�j�t �nnepelj�k. Robert Schuman francia k�l�gyminiszter 1950. m�jus 9-�n P�rizsban olyan �j politikai �s gazdas�gi egy�ttm�k�d�st v�zolt fel Eur�pa sz�m�ra, amely lehetetlenn� teszi a h�bor�t a kontinens orsz�gai k�z�tt. Schuman �j eur�pai int�zm�ny fel�ll�t�s�t szorgalmazta abb�l a c�lb�l, hogy az �sszevonja �s ir�ny�tsa a kontinens orsz�gainak sz�n- �s ac�ltermel�s�t. Az int�zm�nyt l�trehoz� szerz�d�s al��r�s�ra egy �vvel k�s�bb ker�lt sor. Schuman javaslat�val vette kezdet�t az az integr�ci�s folyamat, amelynek eredm�nyek�pp l�trej�tt az Eur�pai Uni�.

Jelmondata:
Az Uni� jelmondata: „Egyes�lve a sokf�les�gben”, amely 2000 �ta haszn�latos. A jelmondat egyr�szt a b�ke �s a j�l�t megteremt�se �rdek�ben l�trehozott Eur�pai Uni�ra, m�sr�szt a kontinenst gazdag�t� kultur�lis, nyelvi �s hagyom�nybeli soksz�n�s�g�re utal.

A Nemzetk�zi V�r�skeresz Napja m�jus 8.-a, melynek az al�bbi a t�rt�nete:

A v�r�skeresztes mozgalom �tlete Jean Henri Dunant sv�jci �zletembert�l sz�rmazik, aki 1859-ben megszervezte a solferin�i csatat�rr�l, a k�rnyez� lakoss�g seg�ts�g�vel, a csatat�ren maradt sebes�ltek ell�t�s�t. L�tta, ahogyan a csata v�g�n, napnyugta ut�n a skapul�r�jukon v�r�s sz�n� keresztet visel� kamilli�nus szerzetesek ell�tj�k a sebes�lteket �s eltemetik az elhunytakat. 1863-ban megalak�totta az �t�k Bizotts�g�t, amelyb�l 1880-ban kifejl�d�tt a V�r�skereszt Nemzetk�zi Bizotts�ga.

A V�r�skereszt t�rt�nete
1859-ben zajlott le a solferin�i csata. Az akkori korszak legv�resebb harc�nak mondott csat�ja sor�n t�bb mint 40 ezer sebes�lt vagy halott katon�t hagytak a csatamez�n. Jean Henri Dunant elborzadt a l�tottakon; �zleti �tj�t megszak�tva a helyi asszonyok seg�ts�g�vel pr�b�lt meg seg�teni a sebes�lteken. Dunant javaslata: minden orsz�gban l�tre kellene hozni egy seg�lyszervezetet, amely olyan �nk�ntesekb�l �ll, akik h�bor� idej�n a sebes�lteket �polj�k, �s nemzetk�zi egyezm�nyt kellene k�tni a harcmez�n maradt sebes�ltek, valamint �pol�ik v�delm�r�l olyan m�don, hogy r�sz�kre semleges st�tuszt biztos�tanak. Ennek nyom�n 1863-ban megalakul a V�r�skereszt.

V�r�skeresztes mozgalmak

• Nemzetk�zi szervei: T�rsas�gok Lig�ja:V�r�s f�lhold, V�r�s Oroszl�n, V�r�s nap T�rsas�gok f�derat�v jelleg� szervezete 1919-ben alakult meg P�rizsban. Ismertebb nev�n A V�r�skereszt �s a V�r�s F�lhold szervezeteinek Nemzetk�zi Sz�vets�ge
• Nemzetk�zi Bizotts�ga: Kiz�r�lag sv�jci �llampolg�rokb�l �ll� test�let, melynek szint�n Genf a sz�khelye. H�bor�k �s konfliktusok idej�n k�zvet�t a korm�nyok �s a T�rsas�gok k�z�tt a Genfi Egyezm�ny elveinek �rv�nyes�t�se �rdek�ben.

A Magyar V�r�skereszt
A Magyar V�r�skereszt a Nemzetk�zi V�r�skereszt �s V�r�sf�lhold Mozgalomhoz csatlakoz�, a Nemzetk�zi V�r�skereszt alapelvei �s elismer�si felt�telei szerint m�k�d� nemzeti humanit�rius t�rsadalmi szervezet. 1998. janu�r 1-j�t�l kiemelten k�zhaszn� t�rsas�g.
A magyar szabads�gharc lever�se ut�n, az 1867. �vi kiegyez�ssel l�trej�tt Osztr�k–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezm�nyekhez. A magyar korm�ny azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az �nk�ntes eg�szs�g�gyi szolg�latot Magyarorsz�gon k�l�n �s �n�ll�an szervezz�k meg. 1878. �prilis 12-�n megtartott �rtekezleten d�nt�s sz�letett Ausztri�ban �s Magyarorsz�gon �n�ll�an m�k�d� V�r�s Kereszt Egyletek szervez�si �s m�k�d�si alapelveinek kimunk�l�s�r�l.
A V�r�skereszt magyar szervezet�nek alakul� k�zgy�l�s�t 1881. m�jus 16-ra h�vt�k �ssze Esztergomban, melyen kimondt�k a Magyar Szent Korona Orsz�gai V�r�s-Kereszt Egylet�nek megalakul�s�t. A k�t egylet egyes�l�se 1881. m�jus 17-�n a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (MTA) d�szterm�ben megtartott, egy�ttes k�zgy�l�sen t�rt�nt. Iv�nka Imre tev�kenyen r�szt vett a Magyar V�r�skereszt megalap�t�s�ban, melynek gondnoka lett (1881–1890). 1884-ben a Nemzetk�zi V�r�skereszt II. �rtekezlet�n Genfben n�met nyelven sz�mol be a Magyar V�r�skereszt tev�kenys�g�r�l.

Az Any�k napj�t mindenhol m�s �s m�s napokon �nneplik, �m Magyarorsz�gon ez m�jus els� vas�rnapja.

Az Any�k napja t�rt�nete
Az any�k meg�nnepl�s�nek t�rt�nete az �kori G�r�gorsz�gba ny�lik vissza. Akkoriban tavaszi �nneps�geket tartottak Rhe�nak az istenek anyj�nak, �s vele egy�tt az �desany�k tisztelet�re. A t�rt�nelem sor�n k�s�bb is voltak olyan �nnepek, amikor az any�kat is felk�sz�nt�tt�k.
Angli�ban az 1600-as �vekben az �nnep kereszt�ny vall�si sz�nezetet is kapott. Akkoriban a h�sv�tot k�vet� negyedik vas�rnapon, az any�k vas�rnapj�n tartott�k az �desany�k �nnep�t. Az Egyes�lt �llamokban el�sz�r 1872-ben �nnepelt�k meg Bostonban az any�k napj�t Julia Ward Howe seg�ts�g�vel. Magyarorsz�gon 1925-ben a Magyar Ifj�s�gi V�r�skereszt tartotta az els� �nnepet, a m�jusi M�ria-tisztelet hagyom�nyaival �sszekapcsolva. 1928-ban m�r miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai �nnep�lyek k�z� az Any�k napj�t. Magyarorsz�gra az �nnep �tlet�t Petri P�ln�, egy �llamtitk�r feles�ge hozta Amerik�b�l �s a legels� Any�k Napi �nneps�get 1925. m�rcius 8-�n a M�V g�pgy�r foglalkoztat�j�ban munk�sgyerekeknek tartott�k.

Milyen d�tumokon �nneplik m�g?

• febur�r m�sodik vasr�napja: Norv�gia
• m�rcius 3.: Gr�zia
• m�rcius 8.: Afganiszt�n, Bulg�ria
• m�rcius 21.: az arab vil�g legt�bb orsz�ga (p�ld�ul Egyes�lt Arab Em�rs�gek, Egyiptom, Irak, Kuvait, Libanon, Sza�d-Ar�bia), illetve a magyar paraszti hagyom�nyban is a m�rcius 20. ut�ni els� vas�rnap �nnepelt�k Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napj�t, amely �sszevontan any�k napja, n�nap �s „Valentin-nap” is volt
• m�rcius 25.: Szlov�nia
• m�jus els� vas�rnapja: Litv�nia, Magyarorsz�g, Portug�lia, Rom�nia, Spanyolorsz�g, Szerbia
• m�jus m�sodik vas�rnapja: Amerikai Egyes�lt �llamok, Ausztria, Ausztr�lia, Belgium, Braz�lia, Chile, Ciprus, Csehorsz�g, D�nia, D�l-afrikai K�zt�rsas�g, �sztorsz�g, Finnorsz�g, G�r�gorsz�g, Hollandia, Jap�n, Kanada, Malajzia, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Peru, Szlov�kia, Sv�jc, Tajvan, T�r�korsz�g, Ukrajna
• m�jus 10.: Latin-Amerika legt�bb orsz�ga (p�ld�ul Guatemala �s Mexik�), Hongkong, India, Pakiszt�n, Szingap�r
• m�jus 26.: Lengyelorsz�g
• m�jus utols� vas�rnapja: Franciaorsz�g, Marokk�, Sv�dorsz�g
• j�nius m�sodik vas�rnapja: Luxemburg
• augusztus 15.: Costa Rica, Antwerpen, Belgium
• okt�ber m�sodik h�tf�je: Malawi
• okt�ber harmadik vas�rnapja: Argent�na
• november utols� vas�rnapja: Oroszorsz�g
• december 8.: Panama

Milyen m�s �nnepek kapcsol�dnak m�g?

• Egyes�lt Kir�lys�g (Anglia) �s �rorsz�g: az itteni any�k napja (Mother's Day) nagyb�jt negyedik vas�rnapj�ra esik. A Mothering Sunday nev� vall�si �nnepb�l alakult ki, amely eredetileg nem kapcsol�dik a mai any�k napja �nnephez.
• India: a nyugati hat�sra �tvett m�jus 10-i any�k napja mellett megtartj�k a Durga Puja nev�, okt�beri t�znapos �si hindu any�k �nnep�t is.
• Thaif�ld: augusztus 12., Szirikit kir�lyn� sz�let�snapja

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�nyv?
A sz�npadi babona szerint Shakespeare Macbeth c�m� darabj�n �tok �l, �s a m� �rtalmas er�ket k�pes �letre h�vni. Miut�n a sz�nh�zi rendez� Kate Stanley a lehet� legeredetibb helysz�nen, a sk�ciai Dunsinnan dombj�n kezdi el pr�b�lni a m�vet, balj�s fordulatokat vesznek az esem�nyek: a dombtet� vaskori er�dj�nek �rka megtelik v�rrel, a h�res birnami erd�ben pedig meggyilkolnak egy helyb�li asszonyt, ritu�lis, az �si pog�ny ember�ldozatokat id�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. Val�ban l�tezik egy r�gebbi v�ltozata a sz�nm�nek, �s ha igen, mif�le s�t�t tikokat rejtegethet? Kik �s milyen c�llal szeretn�k megkaparintani? Kate babon�nak tartja az eg�szet, �m a jelek szerint akad valaki, aki �lni is hajland�, csak hogy megszerezze az el�tkozott m�vet, lapjain Shakespeare legs�t�tebb titk�val.

P�r sz� az �r�r�l...
Jennifer Lee Carrell 1962-ben sz�letett, 3 reg�ny szerz�je �s rengeteg cikk �r�ja, amik a Smithsonian Magazine �s a Arizona Daily Star �js�gokban jelentek meg

V�lem�nyem a k�nyvr�l
M�r a legut�bbi k�nyvt�rl�togat�skor �szrevettem ezt a k�nyvet, �m csak most d�nt�ttem �gy, hogy teszek egy pr�b�t. �szint�n sz�lva nekem el�gg� A Da Vinci k�dra hajaz. Tal�n t�ls�gosan is. Adott egy megbabon�zott Shakespeare t�rt�net �s a sz�nh�zi rendez� igyekszik �sszetenni az apr� darabokat utazgatva Sk�ci�b�l Londonba, majd New Yorkba �s vissza. Ez olyan, mint mikor Robert Langdon pr�b�lja megfejteni, hogy mi k�ze van a gyilkoss�goknak Da Vincihez. Maga az �tlet nem lett volna rossz, ha nem olvastam volna �vekkel ezel�tt A Da Vinci k�dot, akkor nem lett volna bennem az, hogy mennyire hasonl�t r�. Lehet, hogy nem ez volt az �r�n� c�lja. Viszont a Sk�cia �s Shakespeare vonal tetszett.

Aj�nlan�m-e m�soknak? 
Ha nem olvast�tok A Da Vinci k�dot, akkor igen. �gy kisebb az es�lye, hogy elkezditek hasonl�tgatni a k�t t�rt�netet egym�shoz, mint ahogy az �n agyam kezdte el hasonl�tgatni. (:

Ezt a filmet m�r megn�ztem egy ideje, viszont m�g em�sztenem kellett. �gy t�nik, hogy a v�lem�nyem semmit nem v�ltozott, �gy nyugodtan �l�k le meg�rni ezt a bejegyz�st. (:

Mir�l sz�lt?
Mike Regannek mindene megvan, amit csak ember k�v�nhat. Gy�ny�r� csal�dja van s egy modern smart h�zban �lik �let�t. C�ge forradalmas�tani k�sz�l a rep�l� business-t, �m az egyik tan�csad�j�val cs�ny�n �sszevesznek. A vita igencsak elfajul, �s nemsok�ra m�r Mike csal�dja is vesz�lybe sodr�dik.

Mit szerettem benne?
Nem is eml�kszem, hogy l�ttam-e hasonl� filmet - ha ti ismertek, akkor �rj�tok meg nekem. Hihetetlen, hogy mennyire hatalm�ba lehet ker�teni valakit a k�ty�k �ltal... Egy kicsit spoileresen �rok most, aki m�g nem l�tta volna: nekem m�r az elej�n gyan�s volt az I.T-s sr�c, �gy mikor megkapta a hozz�f�r�st a h�z internet�hez, akkor m�r azonnal el is kezdte a hatalm�ba venni... Kider�l, hogy a Regan csal�dnak az eg�sz h�z be van kamer�zva, amit kikapcsoltak ugyen, de b�rmikor vissza lehet aktiv�lni. Tal�n ez az, ami rossz d�nt�s volt, m�r akkor, amikor k�sz�lt a h�z. Pont ez szolg�ltatja ki �ket a legjobban. A sr�c nagyon csal�dkomplekszusos, �gy miut�n megk�rik, hogy szerelje meg a csal�d net�t, azt �rzi, hogy mostant�l hozz�juk tartozik �s joga van h�vatlanul is betoppanni. Mikor k�zlik vele, hogy nem a csal�d tagja, m�g nem is bar�tok, hanem egy alkalmazott; a sr�c ekkor veszi ir�ny�t�sa al� a h�zat, plusz a f�n�ke aut�j�t is, amire r�telep�tett valami ultraszuper programot...
Nekem nagyon is fenttarotta az �rdekl�d�sem, mert tudom, hogy mennyire egyszer� meghackelni sz�m�t�g�peket, telefonokat �s ez�ltal belesni m�sok mag�nszf�r�j�ba (persze profiknak legal�bbis). Nagyon sok mindenki megsz�llottja a telefonj�nak p�ld�ul, ami nem felt�tlen�l j� dolog. Persze, tudom, hogy vannak, akik a laptopon dolgoznak, �m az, hogy mondjuk egy 2 �r�s utaz�s sor�n egy bar�ti t�rsas�g vagy egy p�r folyamatosan a telefonjukat nyomkodj�k, az mire j�? J� ez nem felt�tlen a filmhez kapcsol�dik, de itt most ki�rhattam. (:
A l�nyeg a l�nyeg, hogy a film nagyon j�l bemutatja, hogy mennyire fontos az, hogy odafigyelj�nk kinek �s mit adunk meg. Ezt f�leg a fiataloknak fontos. Vigy�zzatok az adataitokra.

Mit nem szerettem benne?
Igaz�b�l nincs ilyen - f�leg, hogy most �rtam egy kisreg�nyt az el�z� ponthoz. :D Viszont, ha valaki l�tta a filmet, mindenk�pp kiv�ncsi vagyok, mit gondoltok r�la (: