Május első napja igazából több ünnepet is magába foglal - kultúrához viszonyítva. Ezt a bejegyzésben említem is majd, ám nézzük, hogy miért is lett május 1. a munka ünnepe.

Miért is lett ez az elnevezés?
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.
Viszont az egyházban is ünnepnap, hiszen Szent József a munkások védőszentje.

Honnan ered?
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Szlogennek az alábbi mondatot használta: „Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”.
A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Melbourne városában a kőművesek és az építőmunkások sztrájba kezdtek, hogy kiköeteljék a 8 órás munkát, amit sikeresen elértek és még a fizetésük sem csökkent. Ez inspirálta leginkább a munka ünnepét és a majálisok ötletét.

Miért pont május 1.?
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. A történelemben haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával. 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. Hitler 1933-ban hatalomra jutva, fizetett nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét.1938-ban a német ifjúság a berlini olimpiai stadionba vonult, ahol százezres tömeg sorakozott fel Hitler üdvözlésére.

Nemzeti ünnepek, emlék- és világnapok
A cikk elején említettem, hogy más országokban egyéb ünnepek is vannak ezen a napok. Nos ezek az alábbiak:

• A munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta (Labour Day, International Workers' Day), kivéve az USA-ban és Kanadában.
• A Törvény Napja (Law Day) az USA-ban és Kanadában, 1961 óta.
• A népek egységének napja Kazahsztánban.
• Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.
• A májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. századból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.
• A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
• Hawaiin május 1-jén ünneplik a lei, a nyakba akasztott virágfüzér napját.

Elterveztem, hogy idén elolvasok 30 könyvet. Ami kb 3 könyv havonta. Megőrültem? Talán. De egy kihívásban mi lehet a legjobb, mint élvezni a kihívás teljesítését.

Miről szól a könyv?
Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte. A Brandt-ház ugyanis szívfacsaró titkokat rejt. Nella kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, miközben újfajta rettegés költözik az életébe: felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha az ő sorsát igyekezne egyengetni. Mintha ismerné a lány által csak tudni vágyott rejtélyeket...

Pár szó az íróról...
Jessie Burton 1982-ben szültett Londonban. 2014-ben jelentmeg első novellája, The miniaturist (A babaház úrnője) címmel. A történetet Petronelle Oortman inspirtálta, akinek valóban volt egy babaháza, ami most a Rijskmuseumban található meg. Második novellája, a The Muse címet kapta és a spanyol polgárháborút dolgozza fel, valamint a 30 évvel későbbi Londont mutatja be.

Véleményem a könyvről
Az elején kicsit rá kellett hangolódnom az angolra, mivel előtte magyarul olvastam könyvet. De egyre jobban belemerülve nagyon is magával ragadott a történet. Főszereplőnk, Petronella (aki maga egy létező személy volt, de arról pár mondattal később), 18 éves a történet elején. Hozzámegy Johannes Brandthoz, a majdnem 40 éves férfihoz, aki Amsterdam egyik leggazdagabb emberei közé tartozik. Ugyebár a magyar címből kiderül, hogy van egy babaház, amit Petronella házassági ajándékként kap és ahogy egyre jobban belemerülünk, szépen lassan belakja apró kis babákkal. Viszont ezek a babák mintha meglennének bájolva, hiszen rejtélyes dolgok történnek a házban, a családdal. Egy kicsit nekem A Menderley-ház asszonyára emlékeztetett, amiről majd írni fogok, ha újra elolvastam. (: Őszintén megmondva nekem nagyon tetszett maga a történet, mindig is szerettem azt, ha van benne egy kis történelem. Ezért mindenképp érdemel egy tapsot. Írtam azt, hogy Petronella Oortman létező személy volt (a könyv hátulján van egy kis ismertető az akkori Amszterdamról és egy köszönet nyílvánítás, ahol említette az írónő) és egy kicsit utána néztem:
Petronalla Oortman 1656-1716 között élt. Összeházasodott Johannes Brandttal, akivel a Warmoesstraat-on éltek, ami Amszterdam egyik legrégebbi utcája. Mint minden akkoriban gazdag asszonynak, Petronellának is volt egy babaháza, ami 1868-tól 1710-ig volt tulajdonában és drága babákkal díszítette fel. Oortman halála után a babaház a lányáé lett, majd azután a lány öccsének adta 1743 után. Hedrina szerint édesanyja kb 30.000 guildert költött a babaházra, ami felért akkoriban egy öbölbeli ház árával. 1821-ben az állam megvette a babaházat és 1875-ben a Rijksmuseumba került.

Ajánlanám-e másoknak?
Szerintem megéri elolvasni. Ha olvastátok A Menderley-ház asszonyát (vagy Rebekka, ki hogy ismeri), akkor mindenképp kezdjetek bele a könyvbe. Pár oldalon keresztül hangolódni kell a történetre - mondjuk én angolul olvastam, így valószínűleg magyarul nem lesz gond -, de ahogy belemerültök, nagyon nehéz letenni. Az elmúlt 2 napban küzdöttem magammal, mert egyszerre szerettem volna végigolvasni, másrészt pedig nem, mert nem akartam, hogy vége legyen. Bár ez sokszor megtörténik velem (: Plusz ha szeretitek a kicsit történelmi novellákat, akkor mindenképp megéri. Viszont ez nem életrajzi könyv, bár a főszereplő hölgy létező személy volt. Erre maga az írónő is felhívja a figyelmet. (: Ha elolvastátok, kérlek írjátok meg nekem, kiváncsi vagyok a véleményetekre (:

Ki is az a Szent György?
Szent György (271 körül – 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek.

Élete
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Művészeti megjelenése
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is. Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.

Milyen napokon tartják a Szent György napot?
Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.

• Április 24. – a keresztény egyházak többségében
• Május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban
• November 23. – a grúz egyházban

Egy olyan könyvmolynak, mint én is, a könyvek jelentik a mindent. 23 év alatt rengeteg könyvet olvastak nekem szüleim és 6 éves korom óta rengeteg könyvet is olvastam magamtól. Könyvszeretetem addig ment, hogy lassan már könyveket lélegzem. Kicsit kockának tűnök ettől, de higyjétek el, nagyon jó. (:

A Könyvek világnapját már 100 országban ünneplik és ez a nap az íróknak, könyveknek, illusztrálóknak és olvasóknak szentent nap. A világon április 23.-ra esik ez a nap és éppen ezen a napon született (és hunyt is el) a híres költő, Shakespeare. Ez a nap arra is bátorítja a fiatalokat, hogy minél többet olvassanak és segítenek is nekik, hogy így legyen.

Hogyan segíthetsz másokon, hogy megszeressék az olvasást?
Nos, nekem elég egyszerű dolgom volt: édesapám falja a könyveket, így már kiskoromtól kezdve megszerettete velem és nővéremmel is az olvasást. Az első könyveim között egy Disney képeskönyvsorozat volt (Donald kacsás, Mickey egeres stb) - amiből már csak 1 darab van meg, hiszen a nagy pakolások közben elkeveredett a többi. De a lényeges, hogy Ti is segíthettek fiatalabb ismerőseiteknek. Rengeteg könyvesbolt, antikvárium csinál akciókat könyvekre, így minden korosztály talál megfelelőt. Ajánlanám viszont, hogy először olyan könyvvel ismertessétek meg az olvasás szeretetét a kicsikkel, amiket mondjuk ti is szerettetek abban a korban. 4 évesen például szerettem a Vackort és azt most is szívesen újraolvason.

Ne feledjétek, olvasni nagyon is fontos. Nagy szerepe van a gyermekek fantáziájának kialakításában, melyet később, felnőtt korában is érvényesíteni tud; plusz nagyon sokat segít, hogy könnyebben tudjunk kommunikálni és kifejezni magunkat. Egy kis személyes példa: 2007-ben még ha döcögősen is, de elindultam a weblap szerkesztés útján és a könyvek általi kreativitásnak is köszönhetem azt, hogy a fantáziám kimeríthetetlen a Photosop terén. Másik: rengeteget fejlődött a beszédem, sokszor szebben és jobban fejezem ki magam és kevésbé érzem magam feszélyezettnek. Az olvasás segíthet (:

A mai nap a Föld napja, így szeretnék egy kicsit bővebben írni róla (:

Mi a világnap célja?
A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Története
Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében és ezáltal megalapította az Earth Day Network-ot. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

A világnap egyik jelmondata:

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”