A S�vuot 3 napos szokott lenni - ez id�n m�jus 30-t�l j�nius 1-ig tart. Mi is akkor ez a nap?

Mikor �s mi�rt?
S�vuot �nnepe p�sz�ch ut�n 49 nappal, sziv�n h� 6-8-ra esik. Az eredeti, t�rai �nnep az �j keny�r �s az els� term�sek, gy�m�lcs�k �nnepe volt. A k�s�bbi id�kben ez az �nnep a sivatagi T�raad�s �nnep�v� v�lt. A szukottal �s a p�sz�chhal egy�tt ez a h�rom, �gynevezett zar�ndok�nnep egyike, melyen a Szent�ly fenn�ll�s�nak idej�n a zsid�k Jeruzs�lembe mentek, hogy �ldozatot mutassanak be.

Szok�sok
A s�vu�t megtart�s�hoz nem sz�ks�ges k�l�nleges szertart�sokat, cerem�ni�kat betartani, mint mondjuk a sz�der est�j�n. Ilyenkor a k�ls�s�gek helyett a bels�, a szellem �s l�lek �nnepel els�sorban. Az �nnepen eg�sz �jjel tanulm�nyozz�k a T�r�t. A nap k�zponti esem�nye a T�zparancsolat felolvas�sa, melyet a tisztelet jelek�nt �llva hallgatnak v�gig. El�tte az el�im�dkoz� egy al�zatos, ar�mi nyelv� ima keret�ben enged�lyt k�r a felolvas�sra (�kd�m�t...). Az �nnepen Hall�l-mond�ssal is h�l�t adnak Istennek.
�ltal�nosan elterjedt azonban ilyenkor az otthonok �s zsinag�g�k vir�gokkal, friss lombbal val� d�sz�t�se, ezzel eml�keznek arra, hogy az isteni kinyilatkoztat�skor vir�gba borult a Szin�j hegy. Az �nnep napj�n, illetve a diaszp�r�ban a napjaiban a zsid�k tejes, t�r�s �teleket esznek, amivel a T�ra friss, �ltet�, t�pl�l� erej�t k�v�nj�k kifejezni: a T�ra az a tej, amellyel Izraelt, mint gyermek�t t�pl�lja Isten. A magyarorsz�gi zsid�s�g ilyenkor tartja a b�t micv�t, a serd�l� (tizenk�t �ves) l�nyok avat�s�t is. Egyes k�z�ss�gekben a zsid� halottak napj�t (m�zkir) is ezen az �nnepen tartj�k (nem p�szah utols� napj�n), eml�kezv�n a zsolt�rszerz� D�vidra, aki ezen a napon adta vissza lelk�t teremt�j�nek.

A m�s orsz�gok kult�r�ival m�g mindig csak ismerkedem, �gy mindig rengeteg �rdekess�ggel tal�lkozok szembe, mikor ut�nuk keresek. N�zz�k h�t mi is ez a ramad�n nap. (A bejegyz�s forr�sa a Wikip�dia volt)

Eredete
Az arab eredet� „ramida” sz�b�l sz�rmazik, amely sz�razs�got, h�s�get jelent. Ramad�n h�napban arra eml�keznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed pr�f�t�nak az akarat�t. A hagyom�ny szerint 610-ben e h�nap 27. napj�n adta Allah a Kor�nt az �gb�l Mohamed pr�f�t�nak, aki a H�ra hegy�re vonult vissza elm�lkedni �s b�jt�lni. Az iszl�m hit szerint ilyenkor a pokol kapui z�rva, a d�monok lel�ncolva vannak, �gy e h�nap a n�lk�l�z�sek ellen�re a b�ke �s a szellemi megtisztul�s id�szaka.

Napt�ri elhelyezked�se
Mivel az iszl�m napt�r r�videbb, mint az �ltalunk haszn�lt Gergely-napt�r, �gy az �nnep ahhoz k�pest folyamatosan v�ndorol, �vr�l �vre m�s id�pontra, �ltal�ban 11 nappal kor�bbra esik, mint az el�z� �vben. A b�jt kezdet�t hagyom�nyosan �gy hat�rozz�k meg, hogy az el�z�, sab�n h�nap v�g�n nagyhit�, megb�zhat� emberek hiteles tan�k el�tt igazolj�k, hogy a Holdat l�tni lehet. Ugyanezt az elj�r�st k�vetik a b�jti h�nap v�g�n is. Egy-egy felh�s �jszaka vagy �les szem� muszlim �gy ak�r napokkal is meghosszabb�thatja vagy megr�vid�theti a b�jt�t.

Vall�s
A h�v�knek 30 napos b�jt�t kell tartaniuk, amit�l a test �s a l�lek megtisztul�s�t v�rj�k. Napkelt�t�l napnyugt�ig tart�zkodniuk kell az ev�st�l, iv�st�l, doh�nyz�st�l, a nemi kapcsolatt�l, ker�lni�k kell a d�h�t, az er�szakot, az irigys�get, a v�gyat, a pletyk�t. Felment�st csak a 14 �ven aluli gyermekek, az utaz�k, a terhes �s szoptat�s any�k, a csat�ban harcol�k �s a betegek kapnak. Mivel a b�jt a nap j�r�s�t�l f�gg, �szakabbra fekv� orsz�gokban ak�r hajnali h�rom �r�t�l este kilencig is �rv�nyesek lehetnek a tilalmak. A ramad�n m�sik l�nyeges eleme a vall�sos elm�ly�l�s. A h�v�k naponta ell�togatnak a mecsetbe, ahol a Kor�nt tanulm�nyozz�k, �s a ramad�ni est�ken az esti im�t k�vet�en taravih im�t v�geznek, mely nyolc, h�sz vagy harminckett� rak�b�l, azaz imaszakaszb�l �ll. A b�jt h�napj�nak fontos szoci�lis szerepe is van. Napnyugta ut�n csoportos �tkez�st, ift�rt tartanak, ahova megh�vj�k a csal�dtagokat �s a bar�tokat. A ramad�n v�g�n hatalmas k�z�ss�gi lakom�t rendeznek, �s a szeretet�k jel��l adakoznak a szeg�nyeknek is. A ramad�ni adakoz�s (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) k�telez� minden muszlim sz�m�ra, aki legal�bb egy napi �lelemmel b�r. A ramad�n mindenki sz�m�ra k�telez�, aki nem beteg vagy utaz�, az iszl�m �t alappill�r�nek egyike a vall�s, az ima, a zar�ndoklat �s a szeg�nyeknek adand� alamizsna mellett. A beteg �s az utaz� k�teles k�s�bb az elmulasztott napokat bep�tolni.

Olyan sok le�r�st nem igaz�n tudok err�l a napr�l hozni, viszont a legeslegfontosabbat megtudom veletek osztani. Sokan term�szetesen ismerik ezeknek az �nnepeknek a jelent�s�t, m�gis szerintem j� dolog, ha n�ha eml�kez�nk r� (:

Az �ldoz�cs�t�rt�k�t az al�bbi k�ppen lehet m�g le�rni: Mennybemenetel, �ldoz�cs�t�rt�k, �ldoz�nap, Urunk mennybemenetel�nek �nnepe. Ez a nap a h�sv�t ut�ni 40. nap, ekkor �nnepli a kereszt�nys�g J�zus mennybemenetel�t.
J�zus Krisztus mennybemenetel�nek le�r�sa az �jsz�vets�gben h�rom helyen szerepel: M�rk evang�liuma 16. fejezet�ben, Luk�cs evang�liuma 24. fejezet�ben �s az Apostolok cselekedeteir�l �rt k�nyv 1. fejezet�ben.
A 12. sz�zadt�l kezdett elterjedni az �nnephez kapcsol�d� k�rmenet szok�sa. A k�z�pkori �s kora �jkori Magyarorsz�gon szok�s volt, hogy az �ldoz�cs�t�rt�ki mis�n a mennybemen� Krisztust �br�zol� szobrot k�telekkel felh�zt�k a templom mennyezet�ig. A katolikus egyh�zban 1918-ig ez az �nnep volt a h�sv�ti szent�ldoz�s hat�rnapja; ebb�l ered az egyed�l�ll� magyar n�v: �ldoz�cs�t�rt�k. Liturgikus sz�ne: a feh�r. Az �nnep t�m�j�t az evang�likus liturgikus k�nyv �gy foglalja �ssze: „Isten jobbj�ra �lt: k�zbenj�r egyh�z��rt.”

Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�nyv?
Eve, Irene, Betty �s Rosemary sz�m�ra a Heyworth r�szleges boltja Cambridge-ben maga volt a val�ra v�lt �lom. Miut�n a l�nyok bel�ptek az eleg�ns �p�letbe - pazar ruh�kkal �s gy�ny�r� �kszerekkel k�r�lv�ve - az �let�k neh�z id�szakai �tmenetileg elfelejt�dtek. K�l�nb�z� kiv�ncsi v�s�rl�t kiszolg�lva, a csillog� cig�nyokt�l kezdve a zseni�lis kir�lyi csal�dtagokon �s csinos akademist�kon kereszt�l a v�rosi elitekig; a bolt olyan hely, ahol ezek a fiatal h�lgyek karriert �p�tgettek fel a tulajdonos, Mr. Heyworth figyeli szemei alatt. A m�sodik vil�g�hbor� lez�r�sakor �s �ppen belecs�szva az 50-es �vekbe, a The Shop Girls t�k�letesen megeleven�ti a bajt�rsiass�got �s a bar�ts�got n�gy felt�rekv� n� k�z�tt, akiknek ez felszabadul�s a h�bor�s id�kbeli gyerekkorukt�l.

P�r sz� az �r�r�l...
Sajnos az �r�n�r�l nem tal�ltam semmit - az oldal�t a g�pem egy�ltal�n nem hozza be. A The Shop girls nem az egyetlen k�nyve, hiszen a k�nyvbeli 4 f�szerepl�nek ugyan�gy �ldozott 1-1 k�l�n k�tetet.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
A k�nyvr�l val� v�lem�nyemet most el�re meg�rom, hiszen m�g van bel�le p�r oldal �s mire a bejegyz�s megjelenik a f�oldalon, addigra �n m�r a rept�ren �l�k Londonban. Nos a The Shop Girls nem lenne egy rossz k�nyv, ha �sszeszedettebb lenne. A 2. vil�gh�bor� ut�ni id�szakr�l nagyon j� k�nyveket lehet �rni, �m ebben a k�nyvben annyi inform�ci� van a f�szerepl�k�n t�l, hogy m�r 40 oldal ut�n nem tudtam, hogy ki kivel van �s kinek a kicsod�ja �s mit akar. Ami nem j�. Ugyeb�r 4 f�szerepl� van; ebben a k�nyvben k�l�n van bontva, hogy �pp kinek a kalandjaiba nyer�nk bepillant�st. Ez a megold�s se lenne rossz (az �zek �letre-hal�lra �r�ja remek�l megoldotta), de nagyon �ssze-vissza volt az eg�sz. Lehetett volna 4 r�szre osztani �gy a k�nyvet, hogy el�bb mondjuk Eve kalandjait k�vetj�k v�gig, azt�n sz�pen a t�bbiek�t. Vagy vegye egybe �ket �s legyen �tl�that�bb. De nem. Elkezdt�k Eve-vel, azt�n valahol k�z�pen abbahagyta, belekezdett egy m�sik l�ny �let�be - k�z�pen f�lbehagyta, azt�n j�tt a k�vetkez� �s a k�vetkez� �s mire visszat�rt�nk Eve-hez m�r el is felejtetted, hogy hol hagyta abba az els� blokkn�l. Maga az alapanyag nagyon j� lenne, csak a kidolgoz�s nem tetszett annyira, ami m�g ink�bb neh�zz� tette a k�nyv olvas�s�t.

Aj�nlan�m-e m�soknak?
�szint�n? Nem. Miven nagyon csapong� volt a k�nyv �s sok olyan embert, rokons�got �s m�s egy�b dolgot ad el�nk az �r�n�, akir�l 2 mondat ut�n azt se tudjuk, hogyan ker�lt oda, �gy nem �ri meg. Egy id� ut�n ez nagyon f�raszt� tud lenni. Magyarul nem hiszem, hogy meg fog jelenni; de ha m�gis, rem�lem a szerkeszt�k sz�pen megtudj�k oldani �s nem lesz ilyen kusza...

El�gg� szorongva �ltem be erre a filmre, mivel n�lam a 7. r�sszel lez�rult a dolog. Hogy mi�rt is? Hi�nyzott bel�le Paul Walker. Miut�n a 7.-et is �gy forgatt�k m�r, hogy bizonyos r�szekn�l a testv�re volt Paul (persze CGI-vel megoldva), m�r sz�tb�gtem magam. Viszont a 8. r�sz t�rhet� volt...

Mir�l sz�lt?
Mikor egy rejt�lyes n� bevonja Domot a terrorizmusba, ez�ltal el�rulva azokat, akik k�zel �llnak hozz�; a csapat olyan pr�b�kat �llnak ki, amikkel eddig m�g nem tal�lkoztak.

Mit szerettem benne?
Voltak benne nagyon j� po�nok �s maguk a sz�n�szek is fantasztikusak - t�bbs�g�k nagy kedvenceim m�s filmekb�l (is). A film hozta a szok�sos versenyezz�nk, tartsunk �ssze �s a megv�ltom a vil�got st�lust...

Mit nem szerettem benne?
Kezdem ott, hogy hova h�zz�k m�r? A 7. r�sznek olyan sz�p lez�r�sa volt, erre most hoztak egy m�g mindig ugyanazon az alapon men� filmet, aminek �gy lett v�ge, hogy val�sz�n� v�rhat� egy 9. r�sz. Mi�rt? Persze, fantasztikusak a sz�n�szek, a karakterek; meg nan�, hogy a rendez�k is l�tnak benne potenci�lt, mert sokan szerett�k az el�z� r�szeket - k�zt�k �n is. Viszont a 7.-el t�nyleg olyan sz�p lez�r�st kapott a sorozat. Nekem igaz�b�l ez sz�rta a szemem, viszont t�nyleg a csapat annyira �sszeszokott volt m�r, hogy a csal�di szeretetet nagyon visszaadt�k. (: