M�r elkezdtem �sszetenni magamban a K�nykih�v�s 4. r�sz�t, mikor r�j�ttem, hogy j�v�k m�g nektek a Velencei fesztiv�llal is, amit magam is annyira szerettem volna meg�rni. �gy az el�z� film-, �s k�nyvle�r�saim ut�n v�gre itt van a farsangi hagyom�nyok velencei "kiad�sa" (:

A Velencei karnev�l t�rt�nete
A r�gi id�k D�l-Eur�p�j�ban a farsang az egyik legnagyobb esem�nynek sz�m�tott. Janu�rban kezd�d�tt a farsangi id�szak, mely alatt szinte minden megengedett volt. A h�lgyek toj�ssal dob�lhatt�k a felvonul� t�meget, frissel a sz�p n�ket, megz�pulttal a cs�ny�kat, az �larcosoknak szabad volt berontani mag�nh�zakhoz. Az eg�sz egy hatalmas sz�nj�t�k, melyben mindent szabad, melynek n�z�k�z�ns�ge szerves r�sztvev�je az esem�nyeknek. A h�shagy� cs�t�rt�k�n tartott f��nneps�get a Piazza San Marcon (Szent M�rk T�r) Velence h�res f�ter�n rendezt�k, a szabad �g alatt. A v�ros egy r�sz�n �tvonulva ide �rkezett a felvonul� t�meg, �l�k�n vir�gkoszor�val d�sz�tett �kr�kkel. Ezeket az �llatokat, a f�t�rre �rve, a d�zse el�tt, egy nagyobb m�ret�, �les �s sz�les peng�j� kard egyetlen csap�s�val lefejezt�k. A karnev�l sok r�szletet meg�rz�tt a r�gi hagyom�nyb�l, n�melyiket kiss� �talak�tva, de a jelk�pes momentumok megmaradtak. Hagyom�nyosan a d�zse �s vend�gei a palota erk�ly�r�l �dv�zlik a t�meget, majd megsz�lalnak a harson�k, �s t�bb sz�z l�gg�mb�t engednek a magasba, melynek hat�s�ra az �g megtelik mozg�ssal, sz�nekkel, mintha eg�sz Velence bolydult volna fel, mindenest�l. R�gebben egy fiatal k�t�lt�ncos vakmer� produkci�ja k�vetkezett, mikoris v�gighaladt egy a harangtorony �s D�zse-palota k�z�tt kifesz�tett k�t�len. M�ra jelk�pesen a k�t�lt�ncos helyett egy gipszb�l k�sz�lt galamb cs�szik �t lassan dr�tk�t�len a Campanile (A Szent M�rk bazilika k�l�n�ll� harangtornya) �s Palazzo Ducale egyik oszlopa k�z�tt. K�zben az emberek azt ki�ltozz�k „Viva Venezia! Ciao Venezia!” Majd a magasban a Colombiana, alj�t sz�tnyitva sz�nes konfettit, szalagokat hullajt az �nnepl� t�megre. V�g�l, h�shagy� kedd �jjel�n, az �nneps�gsorozat befejez�sek�ppen az egybegy�ltek leveszik d�szes maszkjaikat �s „Elmegy! Elmegy! Elmegy!” ki�lt�sokkal b�cs�znak.

A herceg t�nd�kl�se �s buk�sa
A fesztiv�l utols� napj�n b�cs�znak el a Karnev�l herceg�t�l, aki az els� napon mindent megkapott, �m ilyenkor mindent elvesznek t�le. Ezen a napon szimbolikusan meg�lik a karnev�lt, hogy el�zz�k a rossz szellemet, b�cs�ztass�k a telet, k�sz�nts�g a tavaszt �s hivatalosan is v�get vessenek j�v� ilyenkorig a f�ktelen mulatoz�snak.
A Karnev�l Herceg�t a v�g el�tt, b�r�s�g el� �ll�tj�k, �s mint b�nbak, mindent r�fognak, minden, a v�rosban t�rt�nt rossz�rt �t okolj�k. Ennek eredm�nye, hogy a b�r�s�g m�glya �ltali hal�lra �t�li. Persze a m�glyahal�lt nem v�llalja senki, ez�rt helyette egy szalmab�but �getnek el, minden b�n�rt, amit elk�vetett. Kicsit olyan ez, mint a boszork�ny�get�s.

A karnev�l maszkaji �s jelent�s�k
A maszk-k�sz�t�knek m�r eg�szen kor�n saj�t alcsoportjuk alakult ki a fest�k c�h�n bel�l. Velenc�b�l import�ltak maszkokat �s ruh�kat t�bb eur�pai �llamba, t�bbek k�z�tt M�ty�s kir�ly kor�ban Magyarorsz�gra is. Velence m�r a 18. sz�zadban a karnev�lok v�rosak�nt v�lt ismertt�. Megjelentek itt a turist�k, Eur�p�b�l egyre t�bb nemes volt k�v�ncsi a karnev�lra, ahol kimulatt�k, kisz�rakozt�k magukat az utc�kon �s sz�rakoz� helyeken. �rdekess�g, hogy titkokban m�g Ferenc J�zsef, Ausztria cs�sz�ra is tisztelet�t tette az 1869-ben rendezett fesztiv�lon, a Tron �s Rezzonico csal�dok vend�ge volt.

• Arlecchino: A maszkok k�z�l a legn�pszer�bb, vid�m karakter. A kezdetekkor foltos �s rongyos ruh�kban „pomp�zott”, de napjainkban sz�nes, fodros form�kk� alak�tott�k. A maszk fekete, a homlok�n v�r�s folt egy k�sel�sre utal. Legink�bb butas�g�t �s moh�s�g�t emelik ki. A kom�di�ban �gyetlen figura, aki probl�m�kat okoz gazd�j�nak.
• Brighella: Gyakori kom�di�s figura, a karakter kapzsi �s fukar. Egyszer�, feh�r ruh�ban jelenik meg. Cselsz�v�, p�nz�hes �s spiritu�lis hatalomra v�gyik. Sokszor szolgak�nt �br�zolj�k.
• Burattino: kevesebbet szerepel, mint el�dei, gyors, okos figura, de egyszer� emberke. �ltal�ban szolga vagy k�zember.
• Capitano: Nagy mes�l�, szeret h�sk�dni, de val�j�ban gy�va alak. Jellegzetes tollas kalap, csizma, kard �s k�peny.
• Colombina: Komikus szolga. Rongyos ruh�ja van, szemk�r�li cifra fest�k jellemzi, �s mindig van n�la egy dob. Szerelmi konfliktusok �s cselsz�v�sek jellemzik.
• Dottore: Egy gazdag ember, lehet f�ldbirtokos, vagy orvos, mindenkin�l mindent jobban tud. M�velt, okos figura. Szeret k�rkedni tud�s�val, magas lovon �l. Hossz� orra van �s fekete ruh�ja.

(Forr�sk�nt a velenceikarneval.net szolg�lt)