A bus�j�r�sr�l sokfel� lehet hallani, m�gis Moh�cshoz k�t�dik a legjobban. Al�bb megtudhatj�tok hogyan is alakult ki ez a hagyom�ny �s m�gis mi ez pontosan.

A bus�j�r�s a m�s n�pek hiedelemvil�g�ban is megtal�lhat� t�lb�cs�ztat�, tavaszk�sz�nt�, oltalmaz�, term�kenys�get var�zsl� �nnepek csal�dj�ba tartozik. �pp�gy rokons�got mutat a ri�i �s a velencei karnev�llal, mint az afrikai n�pek szok�saival.
Moh�cson a hagyom�ny eredet�t a t�r�k�z�s legend�j�val is magyar�zz�k. A mond�nak – mely szerint a Moh�cs-szigeti mocs�rvil�gba menek�lt �slakos sok�cok megel�gelve a rabig�t, ijeszt� �larcokba �lt�zve, maguk k�sz�tette zajkelt� eszk�z�kkel, az �j leple alatt cs�nakokkal �tkelve a Dun�n, kizavart�k a t�r�k�ket Moh�csr�l – aligha van t�rt�neti alapja. A v�ros 1687-ben szabadult fel a t�r�k uralom al�l, s a sok�cs�g nagy ar�ny� betelep�t�se csak mintegy t�z �vvel ezut�n kezd�d�tt meg. Minden bizonnyal a balk�ni eredet� sok�cok kor�bbi haz�jukb�l hozt�k magukkal a szok�st, mely azt�n Moh�cson form�l�dott tov�bb �s nyerte el mai alakj�t. A n�pszok�s megjelen�s�r�l a XVIII. sz�zad v�g�r�l vannak az els� adatok.

A bus� �lt�zete r�gen is olyan volt, mint ma: sz�r�vel kiford�tott r�vid bunda, szalm�val kit�m�tt gatya, amelyre sz�nes, gyapj�b�l k�t�tt cifra harisny�t h�ztak, l�bukon bocskort viseltek. A bund�t az �v vagy marhak�t�l fogta �ssze derekukon, erre akasztott�k a marhakolompot. Kez�kben az elmaradhatatlan kerepl�t vagy a soktoll�, f�b�l �ssze�ll�tott buzog�nyt tartott�k. A legl�nyegesebb azonban, ami a bus�t bus�v� teszi: a f�zf�b�l faragott, hagyom�nyosan �llatv�rrel festett birkab�rcsukly�s �larc.
Az �gy be�lt�z�tt bus�kat k�s�rik a jankel�k, akiknek az a szerepe, hogy t�vol tarts�k az utca n�p�t, f�leg a gyerekeket a bus�kt�l. Hamuval, liszttel, ma m�r csak ronggyal vagy f�r�szporral t�lt�tt zs�kjukkal p�f�lik a cs�fol�d� gyerekhadat. A lef�tyolozott arc� n�ket �s a lakodalmas viseletbe �lt�z�tt f�rfiakat, tov�bb� a karnev�li jelmez� alakokat maskar�nak nevezik Moh�cson.
R�gen a t�lk�l�, kerepl�, kolompot r�z� �s „bao-bao!”-t ord�toz� bus�csoportok tulajdonk�ppeni c�lja az volt, hogy h�zr�l-h�zra j�rva kifejezze j�k�v�ns�gait, elv�gezze var�zslatait �s r�szes�lj�n azokban az �tel-ital adom�nyokban, amiket sehol sem tagadtak meg t�l�k.