Elterveztem, hogy id�n elolvasok 30 k�nyvet. Ami kb 3 k�nyv havonta. Meg�r�ltem? Tal�n. De egy kih�v�sban mi lehet a legjobb, mint �lvezni a kih�v�s teljes�t�s�t.

Mir�l sz�l a k�nyv?
Amszterdam, 1686. A tizennyolc �ves Petronella Oortman a v�rosba �rkez�s�t k�vet�en elfoglalja hely�t d�sgazdag keresked� f�rje, Johannes Brandt oldal�n. Hamarosan r� kell azonban �brednie, hogy az �lete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elk�pzelte. A Brandt-h�z ugyanis sz�vfacsar� titkokat rejt. Nella k�ts�gbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok k�z�tt, mik�zben �jfajta retteg�s k�lt�zik az �let�be: felbukkan egy titokzatos szem�ly, egy miniat�rk�sz�t�, aki rejt�lyes k�ldem�nyeivel mintha az � sors�t igyekezne egyengetni. Mintha ismern� a l�ny �ltal csak tudni v�gyott rejt�lyeket...

P�r sz� az �r�r�l...
Jessie Burton 1982-ben sz�ltett Londonban. 2014-ben jelentmeg els� novell�ja, The miniaturist (A babah�z �rn�je) c�mmel. A t�rt�netet Petronelle Oortman inspirt�lta, akinek val�ban volt egy babah�za, ami most a Rijskmuseumban tal�lhat� meg. M�sodik novell�ja, a The Muse c�met kapta �s a spanyol polg�rh�bor�t dolgozza fel, valamint a 30 �vvel k�s�bbi Londont mutatja be.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
Az elej�n kicsit r� kellett hangol�dnom az angolra, mivel el�tte magyarul olvastam k�nyvet. De egyre jobban belemer�lve nagyon is mag�val ragadott a t�rt�net. F�szerepl�nk, Petronella (aki maga egy l�tez� szem�ly volt, de arr�l p�r mondattal k�s�bb), 18 �ves a t�rt�net elej�n. Hozz�megy Johannes Brandthoz, a majdnem 40 �ves f�rfihoz, aki Amsterdam egyik leggazdagabb emberei k�z� tartozik. Ugyeb�r a magyar c�mb�l kider�l, hogy van egy babah�z, amit Petronella h�zass�gi aj�nd�kk�nt kap �s ahogy egyre jobban belemer�l�nk, sz�pen lassan belakja apr� kis bab�kkal. Viszont ezek a bab�k mintha meglenn�nek b�jolva, hiszen rejt�lyes dolgok t�rt�nnek a h�zban, a csal�ddal. Egy kicsit nekem A Menderley-h�z asszony�ra eml�keztetett, amir�l majd �rni fogok, ha �jra elolvastam. (: �szint�n megmondva nekem nagyon tetszett maga a t�rt�net, mindig is szerettem azt, ha van benne egy kis t�rt�nelem. Ez�rt mindenk�pp �rdemel egy tapsot. �rtam azt, hogy Petronella Oortman l�tez� szem�ly volt (a k�nyv h�tulj�n van egy kis ismertet� az akkori Amszterdamr�l �s egy k�sz�net ny�lv�n�t�s, ahol eml�tette az �r�n�) �s egy kicsit ut�na n�ztem:
Petronalla Oortman 1656-1716 k�z�tt �lt. �sszeh�zasodott Johannes Brandttal, akivel a Warmoesstraat-on �ltek, ami Amszterdam egyik legr�gebbi utc�ja. Mint minden akkoriban gazdag asszonynak, Petronell�nak is volt egy babah�za, ami 1868-t�l 1710-ig volt tulajdon�ban �s dr�ga bab�kkal d�sz�tette fel. Oortman hal�la ut�n a babah�z a l�ny�� lett, majd azut�n a l�ny �ccs�nek adta 1743 ut�n. Hedrina szerint �desanyja kb 30.000 guildert k�lt�tt a babah�zra, ami fel�rt akkoriban egy �b�lbeli h�z �r�val. 1821-ben az �llam megvette a babah�zat �s 1875-ben a Rijksmuseumba ker�lt.

Aj�nlan�m-e m�soknak?
Szerintem meg�ri elolvasni. Ha olvast�tok A Menderley-h�z asszony�t (vagy Rebekka, ki hogy ismeri), akkor mindenk�pp kezdjetek bele a k�nyvbe. P�r oldalon kereszt�l hangol�dni kell a t�rt�netre - mondjuk �n angolul olvastam, �gy val�sz�n�leg magyarul nem lesz gond -, de ahogy belemer�lt�k, nagyon neh�z letenni. Az elm�lt 2 napban k�zd�ttem magammal, mert egyszerre szerettem volna v�gigolvasni, m�sr�szt pedig nem, mert nem akartam, hogy v�ge legyen. B�r ez sokszor megt�rt�nik velem (: Plusz ha szeretitek a kicsit t�rt�nelmi novell�kat, akkor mindenk�pp meg�ri. Viszont ez nem �letrajzi k�nyv, b�r a f�szerepl� h�lgy l�tez� szem�ly volt. Erre maga az �r�n� is felh�vja a figyelmet. (: Ha elolvast�tok, k�rlek �rj�tok meg nekem, kiv�ncsi vagyok a v�lem�nyetekre (: