A vil�gh�bor�k egy el�g kegyetlen esem�nyen (szem�lyem szerint), de tal�n az egyik legkegyetlenebb a 2. vil�gh�bor� alatt bevezetett holokauszt, mely minden zsid�, cig�ny �s egy�b vall�si, politikai �s etnikai csoportba tartoz� embereket t�borokba vitt�k, ahol l�nyeg�ben el�gett�k �ket. Maga a holokauszt sz� g�r�g eredet� �s �g� �ldozatot jelent.
Ugyan �n nem tudom olyan hiteles betekint�st adni, mint a budapesti Andr�ssy �ton 60. sz�m alatt tal�lhat� eml�kk�zpont, de szeretn�m, ha el�sz�r a nemzetk�zi, majd a magyar holokauszt eml�knap (�prilis 16.) is megjelenne az oldalon. 

Betekint�s
A h�ber nyelvben a Holokauszt �ldozatainak megeml�kez�s�re az al�bbi kifejez�st haszn�lj�k: Yom Hashoah Ve-Hagevurah. �tford�tva azt jelenti, hogy a Holokauszt �s a H�siess�g napja. N�luk ez a Nisz�n 27. napj�n van, ami a zsid� h�sv�t ut�n �s a Yom Hazikaron (az izraeli elesett katon�k eml�knapja) el�tti h�tre esik; �s a vars�i gett� felkel�s �vfordul�j�ra esik.

Adatok
A Holocaust 12 �vig tartott m�ghozz� a n�cik 1933 –as n�metorsz�gi hatalomra jut�s�t�l a m�sodik vil�gh�bor� 1945 –�s befejez�s�ig. Ebben az id�szakban k�r�lbel�l 11 milli� zsid� �lt �s 1933-1945 k�z�tt �gy 5-6 milli�t gyilkoltak meg a n�cik. Az �ldozatok 65%-a - 3,7 milli� ember - hal�lt�borokban; 26%-a - 1,5 milli� - a szovjet ter�leteken m�k�d� Einsatzgrupp�k kiv�gz�sei nyom�n �s 9%-a - 0,5 milli� - a h�bor�s kegyetlenked�sek, spont�n kiv�gz�sek, agyonver�sek �s �hez�s miatt halt meg.

A zsid�s�g �ld�z�se
A zsid�kat m�r az �kort�l kezdve �ld�zt�k. K�r�lbel�l a Kr. el�tti 1800-as �vekben indultak el a megk�l�nb�ztet� jelz�sek a zsid�s�g ir�ny�ba.  A k�z�pkorban a 11.-12. sz�zadban a kereszt�ny n�pess�g hangulata szinte minden eur�pai kir�lys�gban zsid�ellenes lett - zavarta �ket a zsid�s�g elk�l�n�l�se, a hitvall�suk, a nyelv�k, magyarul hogy nem akartak beilleszkedni. 
A sz�zadfordul�n az Orosz Birodalom t�bb, mint �tmilli�s zsid� lakoss�ga ny�lt diszkrimin�ci�, �ld�z�sek, megal�ztat�sok c�lpontja volt. Az Oroszorsz�gban t�rt�ntek miatt, Herzl Tivadar, a Pesten sz�letett zsid� jog�sz 1897-ben B�zelben �sszeh�vta az els� cionista kongresszust �s l�trehozta a Cionista Vil�gszervezetet. 

A Holokauszt
Itt t�nyleg a Holokauszt szempontj�b�l l�nyeges pontokat szedtem �ssze.
A Holocaust t�rt�nete szempontj�b�l Himmler, Heydrich �s Kaltenbrunner mellett kiemelked� jelent�s�ggel b�rt Adolf Eichmann szem�lye. A fajelm�letet megteremt� n�gy tud�s (Gobineau, Haeckel, Woltmann, Chamberlain) munk�s�g�t az 1920 –as �vekben a frissen l�trej�tt n�ci p�rt vezet� sz�nokai eleven�tett�k fel, amikor �r�saik bizonyos r�szeit beemelt�k 25 pontos p�rtprogramjukba majd egyre t�bbsz�r hangoztatt�k gy�l�seiken. Ezt haszn�lta ki Hitleris, �gy a zsid�s�got hib�ztatta minden�rt. Az els� hivatalos zsid�ellenes int�zked�sek m�g vall�si alapon, vagyis a zsid� felekezethez tartoz�s szerint hat�rozt�k meg, hogy ki sz�m�t zsid�nak. A zsid�kat s�jt� els� rendelkez�sek 1933 m�rcius�ban kezd�dtek, amikor a n�cik rendeletekkel kezdt�k korl�tozni a zsid� �rtelmis�giek munkav�llal�s�t.
Eleinte munkat�borokba sz�ll�tott�k �ket, majd �tt�rtek a sz�nmonoxiddal t�rt�n� gyilkol�sra, mivel Himmler �s Heydrick szerint a munkat�borok, a gett�k, az Einsatuzgrupp�k �s az agyonl�v�ssel gyilkol� hal�lt�borok nem voltak olyan hat�sosak. Itt a zsid�kat olyan barakkokba terelt�k, amik teljesen l�gmentesek voltak �s egy cs�vezet�ken kereszt�l kipufog� g�zt juttatott a szob�ba.
Auschwitz-ban hozt�k l�tre az els� g�zkamr�s t�bort. �sszesen 6 ilyenfajta koncentr�ci�s t�bor m�k�d�tt Lengyelorsz�g ter�let�n, ahol hatalmas m�rt�k� puszt�t�s volt, ezek k�z�l csak Auschwitzban alkalmaztak ci�ng�zt.

A magyar vonatkoz�sban is rengeteg vonatkoz�s van, ezt szeretn�m majd a magyar zisd�s�g eml�knapj�n kitenni. Olvasva a hal�lt�borokr�l m�g mindig megrend�t� ez az eg�sz. Tal�n az egyik legundor�t�bb dolog ez a fajta puszt�t�s. Az al�bbi oldalon tal�lhattok n�h�ny olyan k�nyvet, ami bemutatja milyen is volt akkoriban.