Vannak k�nyvek, amiket meg�rz�sb�l veszek meg - ezek a meg�rz�sek �ltal�ban beszoktak j�nni. Most sem csal�dtam (:

Mir�l sz�lt?
1988 - Frank zeneboltot nyit. Mindenf�le gyorsas�g�, m�ret� �s fajt�j� lemezekkel vegy�tve. Klasszikus, jazz, ounk - addig, am�g bakelit, � eladja. Napr�l napra Frank megtal�lja azt a zen�t v�s�rl�i sz�m�ra, amire sz�ks�g�k van.
Azt�n Ilse Brauchmann s�t�l be az �let�be. Ilse megk�ri Frankot, hogy tan�tsa �t a zen�r�l. A f�rfi meg�rz�sei azt s�gj�k, hogy forduljon meg �s fusson. �s m�gis valami vonz�st �rez efel� a magabiztos, rejt�lyes h�lgy fel� a bors�z�ld kab�tj�ban �s az �js�t�t szemeivel. De Ilse nem annak t�nik, akinek mondja mag�t. �s Franknek olyan k�tel�kei vannak, melyek kezdenek a felsz�nre t�rni �s a m�ltja, melyet soha nem hagy h�tra.

V�lem�nyem a k�nyvr�l
Sajn�lom a t�nyt, hogy egyre kevesebb k�nyvet olvasok, amiben van zene. Viszont ez a k�nyv szinte a kezembe ugrott �s musz�j volt elhoznom. Nem b�ntam meg. Megjelenik sok olyan ismert m�, dal, el�ad�; amiket ugyeb�r t�nyleg ahogy meghalljuk tudjuk melyik az �s term�szetesen olyanokat is, amik kev�sb� ismertek. Im�dtam, hogy Frank b�rmi �ron megmenten� a lemezeket, mikor mindenki csak a CD-ket �s a kazett�kat venn�. Szerintem van valami nosztalgikus a gramofonokban �s a bakelitlemezekben.
A le�r�sban is benne van, hogy Frank, a f�szerepl�nk, r��rez, hogy kinek milyen zen�re van sz�ks�ge. A zene igenis seg�thet megtal�lni a boldogs�got, feloldhat minket, esetleg �tseg�teni valami traum�n (nekem p�ld�ul sokszor bev�lt).
Annyira neh�z �rnom a k�nyvr�l �s nem az�rt, mert nem szerettem. Hanem, mert igenis tetszett �s im�dtam az eg�szet. Ahogy olvastam boldogs�ggal t�lt�tt el - mint k�nyv- �s zenef�gg� nem tartom furcs�nak -, �gy nagyon sz�vesen aj�nlom b�rkinek elolvas�sra. (: