A március 21.-e sokszor a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsáknál viszont az új év kezdete. Hasonló a mi január 1.-jei újévünkhöz, viszont 13 napig ünneplik - hosszúságát illetően inkább a kínai újévhez hasonlíthatnám.

Az ünnep menete
A Noruz a perzsa időszámítás szerinti ferverdin hónap első napja - ezekben az országokban nevezhető az év kezdetének.
Az ünnepre való felkészülés már néhány nappal korábban nagytakarítással kezdődik, ami nem csak a lakás vagy a ház, de az egész település megtisztítását is jelenti.
Az ünnep maga is ténylegesen Noruz előtt néhány nappal, a perzsa időszámítás szerinti utolsó hónap (eszfend) utolsó szerdáján kezdődik. Ez az ún. „ünnepélyes szerda” (cseharsenbé szuri).

Ételek
Minden perzsa otthonban megtalálható az ún. Haft-szín asztal, amelyen 7 olyan dolog van, amely a farszi szín betűvel kezdődik, és mindegyik szimbolizál valamit.
A “szib “azaz alma a kedvességet és az egészséget, a “szir”a fokhagyma , távol tartja az ördögöt és a betegséget. A “szabzi” , zöld csíráztatott fű(árpa, búza vagy lencse) az újjászületést, a “szamanu”, a búzacsírából készült puding a bőséget jelképezi. A “szendzsed “, a vadolajfa termése a szerelmet és a gyengédséget testesíti meg, a “szumak”, szárított fűszer, a napfelkeltét, a “szerkeh” , ecet pedig a türelmet szimbolizálja. Az asztalt mindig díszítik virággal is, többnyire jácinttal, melynek neve-“szombol”. Az asztalon van még néhány dolog, ami nem “szín”-nel kezdődik, de mindig ott van Noruz-kor. Festett tojások(termékenység) ,tükör(tisztaság és becsületesség) gyertyatartó égő gyertyákkal (megvilágosodás, boldogság, napfelkelte) pénzérmék (jólét) aranyhalas akvárium(élet)és a szent könyv , a Korán egy díszes példánya vagy a kedvelt költő, Hafez verseskötete.

Hagyományok
Sizdah Bedar-azaz az újév 13.napján , balszerencsét hoz otthon ülni, ezt a napot mindenkinek a szabadban kell töltenie. A parkokban nyugodtan ki lehetne tenni a megtelt táblát, amerre a szem ellát, mindenütt piknikező iráni családokat lehet látni. A hagyományok szerint ezen a napon kell a folyóba dobni a noruzi asztalról a csíráztatott füvet-a “szabzit”. Van aki a fűszálakra csomót köt, így védve magát az újévben a rosszakaróitól. A fű a betegségekkel és rossz gondolatokkal messzire sodródik, az óév minden rossz történéseivel együtt.
Különös városi szokás hódít Teheránban, van aki induláskor egyszerűen csak felteszi autójának a motorháztetőjére és elindul , így szabadulva meg az újévi asztal díszétől, az utak mentén mindenfelé elhagyatott “szabzik” hevernek.