Ezalatt inkább érteném azt, hogy mi az amitől tényleg agybajt tudok kapni néha - pláne ha már nagyon fáradt vagyok.
Az előételeket (reggel zabgríz, műzlik, narancslé, paradicsomlé, grapfruit lé - meg grapfruit gyümölcs; este leves és a menühöz való kis salátatányér (rákkoktél pl)) mindig trolikon szoktuk szervírozni. Vannak olyan vendégek, akik már annyira türelmetlenek, hogy képtelen kivárni, míg kiszolgálom az egyik asztalt (az étkező szekciókra van osztva és némelyik szekcióban nem csak egy vonalban, hanem inkább párhuzamosan vannak az asztalok), hanem rögtön leveszi a troliról, amit akar. Oké, hogy éhes - mi is éhesek szoktunk lenni -, de mégsem rohanunk le mindent.
Néhányszor kaptam olyan vendégeket, akik mindig finnyáskodtak valamin. Ha éppen egy icipicit barnább volt a piritós széle, mint ahogy szereti, akkor már húzta a száját; vagy éppen a 6. visszaküldés után se volt jó neki az a tükörtojás.

Turnusváltáskor sokszor történik az, hogy miközben adagoljuk a kéztisztítót tőlünk kérdezik meg melyik asztalhoz kell ülniük. De egymás után vagy 5-ször. Másnap reggel dettó - melyik asztalhoz kell leülniük, ugyanoda vagy ülhetnek bárhova vagy megint leültetik egy asztalhoz. Szóval tudnak kérdéseket feltenni, az biztos.

Minden szobában van egy névkártya, azzal a névvel, aki takarítja a szobát. Az egyik turnusban kaptam egy olyan üzenetet, hogy nem volt cserélve a törölköző. Na mármost, ki van írva a fürdőszobákba, hogy csak akkor cseréljük a törölközőket, ha a kádba rakják őket (vagy nagyon vizes). Mivel a törölközőtartón volt és nem is volt vizes egyik törölköző sem, így úgy vettem, hogy nem akarják cserélni. De szerintem csak nem olvasták el a feliratot, ami ott van közvetlen a tükör mellett a csapnál...

Gondolom sok mindenkivel történt már ez, aki szállodákban dolgozik, nem? (: