A f�ggetlens�g napja (Independence Day) vagy egyszer�en j�lius negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyes�lt �llamok egyik sz�vets�gi �nnepe. Az amerikaiak ezen a napon �nneplik a f�ggetlens�gi nyilatkozat 1776-os kihirdet�s�t, melyben orsz�guk kinyilv�n�totta f�ggetlens�g�t Nagy-Britanni�t�l. �nnepl�se leggyakrabban felvonul�sokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball m�rk�z�sek megrendez�s�vel t�rt�nik. A j�lius 4-ei megeml�kez�seknek 1777 �ta fontos kell�ke a t�zij�t�k.

Mi�rt j�lius 4?
�j-Anglia m�r 1775 �prilisa �ta harcban �llt a britekkel. A Kontinent�lis Kongresszusban az els� f�ggetlens�gre val� ind�tv�nyt csak j�lius 8-�n terjesztett�k be. Hosszas vita ut�n, j�lius 2-�n a kongresszus egyhang�lag (12–0 ar�nyban), �m titkos szavaz�ssal a Nagy-Britanni�t�l val� f�ggetlens�gre szavazott. A kongresszus a nyilatkozat megsz�vegez�s�n dolgozott, majd j�lius 4-�n, nem sokkal 11 �ra ut�n 12 gyarmat k�ld�ttei megszavazt�k, s nyomd�ba k�ldt�k a v�gleges, �m ekkor m�g al��ratlan v�ltozatot. Ugyan a nyilatkozatot 2.-�n �rt�k al�, a pap�ron l�v� d�tum m�gis j�lius 4.-e volt. Jefferson felkavar� �s megind�t� besz�d�t 4-�n fogadt�k el egyhang� szavaz�ssal.

T�rt�netek

• Brit katon�k a rhode island-i Bristolban 1776. j�lius 4-�n 13 �gy�l�v�st jegyeztek fel, egyszer hajnalban, egyszer este. Philadelphia az els� �vfordul�t a mai amerikai szok�sokhoz nagyban hasonl� m�don �nnepelte meg: hivatalos vacsora a Kongresszusban, ahol poh�rk�sz�nt�k hangzottak el, k�sz�nt�s 13 �gy�l�v�ssel, besz�dek, k�z�s ima, zen�s mulats�gok, katonai par�d�k �s t�zij�t�kok. A haj�kat piros, feh�r �s k�k vir�gcsokrokkal d�sz�tett�k.
• George Washington t�bornok 1778-ban a katon�inak kiosztatott dupla adag rummal �s �gy�-sort�zzel �nnepelte meg a Negyedik�t. Az �ce�n t�loldal�n, P�rizsban, John Adams �s Benjamin Franklin nagyk�vetek d�szvacsor�t adtak amerikai honfit�rsaiknak.
• 1779-ben Negyedike vas�rnapra esett. Hossz� hagyom�nyt megkezdve, ett�l az �vt�l az �nnepet h�tf�n kezdt�k �nnepelni.
• 1781-ben Massachusettsben volt az els� t�rv�nyhoz�s, amely elismerte a f�ggetlens�g napj�t.
• 1870-ben Az Egyes�lt �llamok Kongresszusa j�lius negyedik�t fizet�s n�lk�li szabadnapp� tette a sz�vets�gi alkalmazottak r�sz�re.

Szok�sok
A f�ggetlens�g napj�t, az egyetlen olyan �nnepnapot, amelyet az eg�sz orsz�g egyk�nt �nnepel, k�l�nb�z� hazafias megnyilatkoz�sok k�s�rik. Sz�mos politikus tartja fontosnak ezen a napon valamilyen t�rsadalmi esem�nyen val� megjelen�st, besz�det mondani a nemzet �r�ks�g�r�l �s n�peinek kapcsolat�r�l. A csal�dok �ltal�ban pikniket vagy kerti barbecue-partikat szerveznek Negyedik�n, gyakran haszn�lj�k ki a hossz� h�tv�ge adta lehet�s�geket, s h�vj�k meg t�volabbi hozz�tartoz�ikat is. Orsz�gszerte reggelente katonai par�d�kat, d�lut�n baseball-m�rk�z�st, este pedig mulats�gokat �s t�zij�t�kot szerveznek. Kisebb t�zij�kot szabadon lehet beszerezni, szem�lyi vagy nyilv�nos haszn�latra is. Biztons�gi megfontol�sok miatt azonban t�bb �llamban betiltott�k a t�zij�t�kok haszn�lat�t, vagy korl�tozz�k azokat m�ret �s t�pus szerint. A f�ggetlens�g napj�nak �vente megrendezett sz�nes esem�nye Nathan hot dog-ev� versenye, amelyre New York City Coney Island ker�let�ben ker�l sor. A monda szerint a hagyom�ny 1916. j�lius 4-�n kezd�d�tt, amikor is n�gy bev�ndorl� ezzel a m�dszerrel k�v�nta eld�nteni, melyik�k a legnagyobb hazafi.