A S�vuot 3 napos szokott lenni - ez id�n m�jus 30-t�l j�nius 1-ig tart. Mi is akkor ez a nap?

Mikor �s mi�rt?
S�vuot �nnepe p�sz�ch ut�n 49 nappal, sziv�n h� 6-8-ra esik. Az eredeti, t�rai �nnep az �j keny�r �s az els� term�sek, gy�m�lcs�k �nnepe volt. A k�s�bbi id�kben ez az �nnep a sivatagi T�raad�s �nnep�v� v�lt. A szukottal �s a p�sz�chhal egy�tt ez a h�rom, �gynevezett zar�ndok�nnep egyike, melyen a Szent�ly fenn�ll�s�nak idej�n a zsid�k Jeruzs�lembe mentek, hogy �ldozatot mutassanak be.

Szok�sok
A s�vu�t megtart�s�hoz nem sz�ks�ges k�l�nleges szertart�sokat, cerem�ni�kat betartani, mint mondjuk a sz�der est�j�n. Ilyenkor a k�ls�s�gek helyett a bels�, a szellem �s l�lek �nnepel els�sorban. Az �nnepen eg�sz �jjel tanulm�nyozz�k a T�r�t. A nap k�zponti esem�nye a T�zparancsolat felolvas�sa, melyet a tisztelet jelek�nt �llva hallgatnak v�gig. El�tte az el�im�dkoz� egy al�zatos, ar�mi nyelv� ima keret�ben enged�lyt k�r a felolvas�sra (�kd�m�t...). Az �nnepen Hall�l-mond�ssal is h�l�t adnak Istennek.
�ltal�nosan elterjedt azonban ilyenkor az otthonok �s zsinag�g�k vir�gokkal, friss lombbal val� d�sz�t�se, ezzel eml�keznek arra, hogy az isteni kinyilatkoztat�skor vir�gba borult a Szin�j hegy. Az �nnep napj�n, illetve a diaszp�r�ban a napjaiban a zsid�k tejes, t�r�s �teleket esznek, amivel a T�ra friss, �ltet�, t�pl�l� erej�t k�v�nj�k kifejezni: a T�ra az a tej, amellyel Izraelt, mint gyermek�t t�pl�lja Isten. A magyarorsz�gi zsid�s�g ilyenkor tartja a b�t micv�t, a serd�l� (tizenk�t �ves) l�nyok avat�s�t is. Egyes k�z�ss�gekben a zsid� halottak napj�t (m�zkir) is ezen az �nnepen tartj�k (nem p�szah utols� napj�n), eml�kezv�n a zsolt�rszerz� D�vidra, aki ezen a napon adta vissza lelk�t teremt�j�nek.