A m�s orsz�gok kult�r�ival m�g mindig csak ismerkedem, �gy mindig rengeteg �rdekess�ggel tal�lkozok szembe, mikor ut�nuk keresek. N�zz�k h�t mi is ez a ramad�n nap. (A bejegyz�s forr�sa a Wikip�dia volt)

Eredete
Az arab eredet� „ramida” sz�b�l sz�rmazik, amely sz�razs�got, h�s�get jelent. Ramad�n h�napban arra eml�keznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed pr�f�t�nak az akarat�t. A hagyom�ny szerint 610-ben e h�nap 27. napj�n adta Allah a Kor�nt az �gb�l Mohamed pr�f�t�nak, aki a H�ra hegy�re vonult vissza elm�lkedni �s b�jt�lni. Az iszl�m hit szerint ilyenkor a pokol kapui z�rva, a d�monok lel�ncolva vannak, �gy e h�nap a n�lk�l�z�sek ellen�re a b�ke �s a szellemi megtisztul�s id�szaka.

Napt�ri elhelyezked�se
Mivel az iszl�m napt�r r�videbb, mint az �ltalunk haszn�lt Gergely-napt�r, �gy az �nnep ahhoz k�pest folyamatosan v�ndorol, �vr�l �vre m�s id�pontra, �ltal�ban 11 nappal kor�bbra esik, mint az el�z� �vben. A b�jt kezdet�t hagyom�nyosan �gy hat�rozz�k meg, hogy az el�z�, sab�n h�nap v�g�n nagyhit�, megb�zhat� emberek hiteles tan�k el�tt igazolj�k, hogy a Holdat l�tni lehet. Ugyanezt az elj�r�st k�vetik a b�jti h�nap v�g�n is. Egy-egy felh�s �jszaka vagy �les szem� muszlim �gy ak�r napokkal is meghosszabb�thatja vagy megr�vid�theti a b�jt�t.

Vall�s
A h�v�knek 30 napos b�jt�t kell tartaniuk, amit�l a test �s a l�lek megtisztul�s�t v�rj�k. Napkelt�t�l napnyugt�ig tart�zkodniuk kell az ev�st�l, iv�st�l, doh�nyz�st�l, a nemi kapcsolatt�l, ker�lni�k kell a d�h�t, az er�szakot, az irigys�get, a v�gyat, a pletyk�t. Felment�st csak a 14 �ven aluli gyermekek, az utaz�k, a terhes �s szoptat�s any�k, a csat�ban harcol�k �s a betegek kapnak. Mivel a b�jt a nap j�r�s�t�l f�gg, �szakabbra fekv� orsz�gokban ak�r hajnali h�rom �r�t�l este kilencig is �rv�nyesek lehetnek a tilalmak. A ramad�n m�sik l�nyeges eleme a vall�sos elm�ly�l�s. A h�v�k naponta ell�togatnak a mecsetbe, ahol a Kor�nt tanulm�nyozz�k, �s a ramad�ni est�ken az esti im�t k�vet�en taravih im�t v�geznek, mely nyolc, h�sz vagy harminckett� rak�b�l, azaz imaszakaszb�l �ll. A b�jt h�napj�nak fontos szoci�lis szerepe is van. Napnyugta ut�n csoportos �tkez�st, ift�rt tartanak, ahova megh�vj�k a csal�dtagokat �s a bar�tokat. A ramad�n v�g�n hatalmas k�z�ss�gi lakom�t rendeznek, �s a szeretet�k jel��l adakoznak a szeg�nyeknek is. A ramad�ni adakoz�s (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) k�telez� minden muszlim sz�m�ra, aki legal�bb egy napi �lelemmel b�r. A ramad�n mindenki sz�m�ra k�telez�, aki nem beteg vagy utaz�, az iszl�m �t alappill�r�nek egyike a vall�s, az ima, a zar�ndoklat �s a szeg�nyeknek adand� alamizsna mellett. A beteg �s az utaz� k�teles k�s�bb az elmulasztott napokat bep�tolni.